Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-03-11 / 10. szám
, SZEKSZÁRDI fASÁRMAP MOZAIK 2012. március 11. Egy elfeledett ’56-os áldozat Szekszárd szülötte a fiatalon kivégzett Körösi Sándor Nyolcvan évvel ezelőtt, 1932. március 18-án született Szekszárdon Körösi Sándor, az 1956-os szabadságharc egyik áldozata. Sajnálatos módon kevesen ismerik a nevét városunkban, holott életével fizetett Magyarország függetlenségének megteremtéséért, a szovjet típusú diktatúra elleni bátor fellépéséért, utolsók közt harcolva a forradalom végső szakaszában, az úgynevezett csepeli ellenállásban. Kivégzését 1958. január 6-án hajtotta végre a kádári megtorló rezsim. Körösi Sándor gimnáziumi tanulmányait megszakítva, a háború után önkéntesen bevonult katonának. Csapatszolgálatát követően felvételt nyert a Légvédelmi Tüzértiszti Iskolába, amelyet 1950-ben végzett el, majd alhadnagyként szolgált. Sorra járta a ranglétrát, szakaszparancsnok, majd hadműveleti tiszt lett, végül 1956-ban főhadnaggyá léptették elő. A forradalom alatt, október 30-ig nem kapott parancsot arra, hogy részt vegyen a harcokban, e napon azonban bevonult a csepeli Királyerdőben harcoló üteghez, védeni a forradalom elért eredményeit. Ekkor a szovjetek már nagyrészt bevették Budapestet, s bekerítették a szabadságharcosok ütegeit: ennek következtében szervezték meg Körösi és tiszttársai a Forradalmi Katonai Tanácsot és az ellenállást. Ekkor már - november 4-én - a támadó szovjetek egy kivételével az összes üteget elfoglalták. A maradék ütegekből Körösi Sándor főhadnagy Buri István nemzetőr parancsnok segédletével ellenállást szervezett, s a fontosabb stratégiai pontokat elfoglalva, a megmaradt lövege- ket összevonva lőni kezdték az oroszokat. A katonák vezetője ekkor Körösi, míg a civileké Buri volt Ők ketten alapvető stratégiai kérdésekben nem értettek egyet, hiszen Körösi csak önvédelmi harcra gondolt, Buri viszont az elhaladó szovjet páncélosok megtámadása mellett érvelt. A mintegy 350 főnyi felkelő többségében civil volt, így megkezdték a harcot, s komoly veszteségeket okoztak a szovjeteknek. Ehhez a tervhez végül csatlakoztak a tisztek is, s a többi felkelőcsoporthoz képest erős tűzerővel rendelkező csepeliek még a szovjet repülőkre is lőttek, emellett pedig sorozatvetővel a tököli repülőtér kifutóját vették célba. A szovjet haderő ekkor azonnal újabb támadásba lendült, de a magyar ellenállást nem sikerült megtörniük, hiszen egy páncélautót, egy harckocsit, s rengeteg katonát vesztettek. Ekkora a szovjetek vadászrepülőgépeket is bevetettek, amelyek a levegőből géppuskázták a magyar fegyveresek állásait. November 5-én Kőrösiéknek sikerült egy sorozatvetőt zsákmányolniuk, amellyel a tököli szovjet repülőteret lőni tudták: ennek következtében két Il-28-as gépet is kilőttek. November 9-én viszont újabb szovjet roham indult, amelynek során mindkét oldalon jelentős veszteséget szenvedtek, így például Körösi ellenállói kilőttek újabb négy szovjet harckocsit. A gyalogsági támadást megelőzve, az ellenállók felrobbantották a Csepelre vezető utakat, ezzel késleltették a szovjet behatolást. Később a harckocsik bevonulását a Vasműből kitolatott vagonokkal, tartálykocsikkal akadályozták meg. Az erősödő támadás megosztotta az ellenállókat, s a tisztek ekkor már nem látták értelmét a további harcnak. A túlerő miatt végül a csepeliek ellenállása összeroppant, s november 11-én a védők feladták a harcot. Kőrösiék ekkor ki akartak szökni az országból, de Kőszegen elfogták őket és december 4-ig fogságban tartották. Kiszabadulása után, december 8-án Körösi Sándor leszerelt, majd fotólaboránsként kezdett el dolgozni. Munkáját nem sokáig tudta végezni, hiszen a berendezkedő Kádár-rezsim 1957. április 6-án letartóztatta, s - Andi József főhadnaggyal és még két csepeli ellenállóval együtt - szervezkedés és gyilkosság vácijával halálra ítélték, majd 1958. március 6-án golyó által kivégezték az akkor 26 éves férfit. Körösi Sándort 1990-ben rehabilitálták, s posztumusz alezredessé léptették elő. Győrben, a Magyar Honvédség 12. Arabona Légvédelmi Rakétadandár oktatási központját 2006 októberében róla nevezték el Nevét emlékszoba viseli, amely az oktatási központban kapott helyet A helyszínen fotók, korabeli írásos dokumentumok, tárgy ak idézik fel személyét. Az 56os szövetség honlapja szerint Körösi Sándor a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában nyugszik azok között, akiket 1957 és 62 között végeztek ki. Városunkban jogosan vetődhet fel az ötlet arra nézve, hogy indokolt lenne utcát, teret elkeresztelni e hős mártírról, emlékeztetve az utókort Körösi nem mindennapi hőstettébe, s áldozatos ellenálló harcára, amelyet nemzetünk szabadságáért folytatott Az emlékező sorokat összeállította: Gyimóthy Levente Forrásként többek között a Magyar Távirati Iroda, az Ötvenhatos Szövetség Csepel város önkormányzatának honlapja és egyéb Csepelhez köthető hírportálokat, valamint Magyarország kormányának honlapját hívtuk segítségül Kérjük kedves olvasóinkat, hogy aki további érdemleges információval tud szolgálni Körösi Sándorfőhad- nagy életéről, forradalmi tevékenységéről értesítsék szerkesztőségünket. Fel a futócipővel! Újítások az idei Domaine Gróf Zichy futóversenyen Az idei évben április 22-én lesz a Domaine Gróf Zichy futóverseny. Ezen a vasárnapon 14 órától indulnak a futamok, melyre mindenkit sok szeretettel vár a szervező Sportélmény Alapítvány. A szervezők és a főtámogató Baron von Twickel Szőlőbirtok lendülete töretlen. Az elmük öt évben sokat formálódott a verseny, és a hatodik évben is lesznek jelentős vákozások a rendezvény programjában. Az egyik legjelentősebb különbség, hogy nem lesz profi futam. Scherer Tamás, az alapítvány elnöke és Csillag Balázs főszervező szerint a magyar élmezőny öt év alatt nem tudott jelentős népszerűséget elérni. A londoni olimpia évében inkább egy „olimpiai futanf-ra szeretnének sok kocogó résztvevőt és érdeklődőt a Garay térre csábítani. A 2012 méteres távra legalább 920 indulót várnak, ugyanis így jelképesen teljesíthető a Szekszárd-London közötti 1852 kilométeres távolság. Ezzel a futammal főleg a fiatalok figyelmét szeretnék a XXX. Nyári Olimpiai Játékokra és az olimpiai eszmére irányítani. Ezt a zárófutamot várhatóan korábbi olimpiai bajnokok részvétele népszerűsíti majd, továbbá ennek a futamnak lesznek résztvevői a fogyatékkal élők is. Természetesen a hagyományokhoz is hűek maradnak a szervezők. 14 órától a négy általános Iskolás korcsoport 1, illetve 2 kilométeres versenyei zajlanak majd a Petrits-mézeskalács érmekért. Az amatőrök ötezer méteres futására és a 4x1 körös váltóra pedig online várják a nevezéseket a www.sportelmeny.hu oldaton a verseny lógója alatt Ebben a két futamban nevezési díjat is kell fizetni: a váltóban 5000 Ft a nevezési díj, az amatőröknél pedig 2000 Ft ( március 31-ig csak 1000). Rács Róbert kerámiaérmei mellett, a tavalyi évhez hasonlóan az 5 km-es futamban az első 30 célba érkező nő egy' palack rozét, az első 30 célba érkező férfi egy palack vörösbort kap ajándékba. Ja, és persze lesz póló - ismét újabb színben -, TOLLE túró rudi és frissítő is. Aki a tavaszt sportosan szeretné tölteni, az kezdjen március 25-én a III. Töltésfutáson, várjuk április 22-én a Garay téren, és vállalja be május 6-án a III. Borvidék Félmaratont. A rendezvényt Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata is támogatja Várunk mindenkit! Látogatási tilalom A Tolna Megyei Balassa János Kórház értesíti betegeit és hozzátartozóikat, hogy a traumatológiai osztályon 2012. 03.03-tól, az I. sz. belgyógyászaton pedig 2012. 03. 05-től látogatási tilalmat rendelt el az influenzaszerű megbetegedések számának emelkedése miatt. Rongyológia Az I. Béla Gimnázium kollégiumi galériájában (Szekszárd, Kadarka u. 25-27.) Acélosné Solymár Magdolna alkotásaiból nyílt kiállítás Rongyológia cím- meL Az alkotásokat Kubanek Miklós tanár ajánlotta a közönség figyelmébe. Közreműködött Berta Szilvia tanuló - vers, Rizner József tanár - szintetizátor, Tóth István gitáros előadó. A program házigazdája: dr. Buri Antalné kollégiumvezető volt. Megtekinthető: 2012. április 4-ig
