Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-02-26 / 8. szám

SZEKSZÁRDI >12. február 26. Nincs szükség hitelre lei első ülésén elfogadta a öltségvetést a Tolna Megyei inkormányzat Közgyűlése, lint ismeretes, az önkormány­át új, a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatok elé néz, innék megfelelően döntöttek i képviselők a szükséges mó- losításokról. dén 218 millió forintból gazdálko- lik a Tolna Megyei Önkormányzat, ár. Puskás Imre, a közgyűlés elnöke tangsúlyozta: több mint tíz éve nem órdult elő, hogy hitelfelvétel nélkül naradjon egyensúlyban a költség­vetés. Most előállt ez a helyzet, rá- tdásul a megyének nincs adóssága. Az ellenzék ettől függetlenül el­szomorítónak tartja az összeget.- Tartalékaink reményeink sze­rint lehetővé teszik azt, hogy a te­rületfejlesztés valóságos útján el­indulva előkészítsük a fejlesztési koncepciókat. Nem azon kell te­hát keseregnünk, hogy a költség- vetés milyen szép nagy szám volt eddig: mert ami volt, az kevés volt. Most nem olyan nagy ez a szám, de az összeg lehetővé teszi azt, amire készen állunk - hangsú­lyozta az elnök. A testület végül elfogadta a költségvetést. A képviselők dön­töttek a bizottságok átalakításáról is. A köz­gyűlés a megszünte­tett humán-, illetve pénzügyi bizottság helyett létrehozta a pénzügyi és monitor­ing-, valamint a terü­letfejlesztési és koordi­nációs bizottságot, a jogi és ügyrendi bi­zottság összetételét pedig módosította. «2 „Víz az életért” Idén is remekeltek a Hollós László versmondóversenyen a megye tanulói Sili Gergő 3. helyezett átveszi a díjat Csillagné Szánthó Polixénától, a zsűri elnökétől (Folytatás az 1. oldatról) A zsűriben többek között Csil­lagné Szánthó Polixéna, a városi önkormányzat humánbizottságá­nak elnöke, Ivánné Bányai Ilona, az Illyés Gyula könyvtár gyermek- könyvtárának vezetője, Kissné Hóner Magdolna, a Babits Mihály művelődési ház munkatársa, vala­mint Németh Judit, az Illyés Gyula könyvtár igazgatója is helyet fog­lalt. Az elmúlt években egyébként nagy érdeklődés kísérte a versenyt, amelyet szakértői zsűri értékel minden alkalommal. Az I—HL he­lyezettek oklevelet és díjakat, a IV-VI. helyezettek oklevelet, míg a többi résztvevő emléklapot kapott. A rendezvény támogatói között Németh Judit könyvtárigazgató, Ivánné Bányai Ilona gyermek­könyvtárvezető, Horváth Endréné pedagógus, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt., a Magyar Madár­tani Egyesület Tolna Megyei Cso­portja, a Mattioni Eszter Hölgyklub Egyesület, a PTE IGYK, a Szekszárd Környéki Fohvarró Egyesület, vala­mint a Zökltárs Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány is szerepelt. Gyimóthy Levente A díjazottak: I. Korcsoport (1-2. osztály): 1-Ottófi Li­li - Sióagárd Garay János Ált. Isk. és AMI, 2. osztály (felk. tanár: Menyhei Kovács Erzsébet) 2. Ranga Simon Péter - Garay János Általános Isk. és AM, 1. oszt (felk. Csizmazia Ferenc- né); 3. Sili Gergő - Garay János Álta­lános Iskola és AMI, 2. oszt.(felk: Kömyeiné Simon Beáta), 4. Dombi Luca - Garay János Általános Iskola és AMI, 1. oszt. (felk. tanár: Pecze István­né) 5. Ferger Viktória Hanna - Garay János Ált. Isk. és AMI, 1. oszt. (felk.: Csizmazia Ferencné) 6. Ünnep Ádám - Hegyhát Általános Iskola és AMI Gyönk, 1. oszt. (felk.: Keller András- né). Különdíj: Főglein Liza Kató - Garay János Ált. Isk. és AMI, 1. oszt. (felk : Csizmazia Ferencné). Legered­ményesebb pedagógus: Csizmazia Ferencné, Garay János Általános Is­kola és AMI II. Korcsoport (3-4. osztály): 1. Posta Endre Hunor- Dienes Valéria Ált. Isk., 4.oszt. - felk. tanár: Lenkeiné Várhe­gyi Éva; 2. Sebestyén Dorka - Babits Mihály Ált. Isk., 3. oszt. - felk. tanár: Molnámé Csiki Erika; 2.Fazekas Vivi­en - Babits M. Ált. Isk., 4. oszt. - felk. tanár: Budáné Csapiár Adrienn; 3. Csizmazia Dóra-Garay János Ált. Isk. és AMI, 4. oszt-felk. tanár: Csizmazia Ferencné; 4.Vidákovics Elián - Deák Ferenc Ált. Isk. Paks, 4. oszt. - felk. ta­nár: Pulainé Galambos Erika; 5. Ferenc Attila - Baka István Ált. Isk., 4. oszt. - felk. tanár: Kocsisné Dóra Ildikó; Legered­ményesebbpedagógus: Lenkeiné Vár­hegyi Éva - Dienes Valéria Ált. Isk. III. Korcsoport (5-6. osztály): 1. Sabo Ramona - Szt. József Iskolaközpont, 6. oszt. - felk. tanár: Tövisháti Lilla; 2. Szanyó Júlia - Szt. József Iskolaköz­pont, 6. oszt. - felk. tanár: Tövisháti Lil­la; 2. Miller Oliver Tibor-Garay János Ált. Isk. és AMI, 5. oszt. - felk. tanár: Csizmazia Ferencné; 3 . Molnár Kincső -Garay János Ált. Isk. és AMI, 5. oszt. - felk. tanár: Morvainé Bíró Ildikó; 3. Pusztai Petra - Babits Miháty Ált. Isk., 6. oszt. - felk. tanár: Varga Ágnes Ildi­kó; 4. Soós Tamás - Garay János Ált. Isk. és AMI, 6. oszt. - Morvainé Bíró IF dikó IV. Korcsoport(7-8. osztály): 2. Prant- ner László Domonkos - Baka István Ált. Isk., 8. oszt. - felk. tanár: Horváthné Rikk Magdolna; 3. Csemez Bettina - Általános Művelődési Központ Győré, 8. o. - felk. tanár: Kovácsné Nyakas Mária; 3. László Réka - Általános Mű­velődési Központ Győré, 7. o. -felk. ta­nár: László Olga; Legeredményesebb pedagógusok a III. és IV. korcsoport­ban: Tövisháti Lilla - Szt. József Isko­laközpont; Varga Ágnes Ildikó - Babits Mihály Ált. Isk. Emlékezzünk, mert emlékeztetnünk kell! A kommunista diktatúrák áldozataira emléke­zünk országszerte. Az erre vonatkozó törvényt az első Orbán-kormány javaslatára 2000. július 13-án fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály értelmé­ben a kommunizmus áldozatainak emléknapján a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én megemlékeznek arról, amikor Ko­vács Bélát, az egykori Független Kisgazdapárt fő­titkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok jog­talanul letartóztatták, és a Szovjetunióba inter­nálták, ahol nyolc évet töltött fogságban, egyúttal a kommunizmus minden áldozatáról Emlékezzünk. Mert emlékeznünk és emlékez­tetnünk kell minden időben. Az elhallgatott, tit­kosított, bagatellizált bűnökre. Közel 100 millió hatottra világszerte. Hiszen a kommunista dik­tatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra, Kelet-Európábán egymillióra be­csülik. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által Jó­val többre tehető ugy anakkor azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelki­leg megnyomorított. Emlékezzünk tehát. Mert nem feledhetjük Kun Béla és Szamuely halálvonatait, amelyekkel különítményeseik végigjárták az országot, és ta­lálomra választottak ki, gyilkoltak le ártatlan, be­csületes, gazdálkodó embereket. Nem feledhet­jük a vörös terrort, a „dicsőséges” Tanácsköztár­saság akasztásait, a hazug eszmékkel egyet nem értők likvidálását, az országot kiárusító, terület­feladó Károlyi Mihályokat, Péter Gábor ÁVOjá- nak rémuralmát, az Andrássy út 60.-ban a legal­jasabb kínzási módszerekkel meggyötörtek jaj­kiáltásait. Emlékeznünk kell a mindenkit megfigyelő Rá- kosi-korszakra, a vagyonuktól megfosztottakra, a Recskre, Hortobágyin, embertelen körülmények közé kitelepített, becsületesen parasztizáló csa­ládok százainak mérhetetlen kínjaira, akiknek bűne mindössze az elődeik által tisztességesen megteremtett gazdaságuk működtetése, életük fenntartása volt. Emlékeznünk kell a deportáltakra, a Gulag láge­reibe elhurcohakra, a Tito partizánjai által elköve­tett 1944-es délvidéki mészárlás áldozataira, 1956 elárulására, a szovjet tankok ismételt behívására, az elnyomó szovjet hadsereg .Ideiglenes” - 46 éven keresztül tartó - hazánkban áltomásozására. Nem lehet kitörölni egy nép emlékezetéből a szinte még gyerekként felakasztott Mansfeld Pé­tert, az orvostanhallgató Tóth Ilonkát... Nem feledhető az erőszakos téeszesítésekkel gerinctörötté vált parasztság, az elszegényedett munkásság és a kenyérért kényszerűen alkut kö­tött értelmiség tragédiája, a lehallgatott telefo­nok, a besúgók, hangulatjelentések alattomos vi­lága. Nem lehet'meg nem történtté tenni a „leg­vidámabb barakk” hazug jólétét, amelynek az­óta is fizetjük az árát. Nem feledhetjük a pufajkás múltú, vagy a D-209-es fedőnevű, SZT-tiszti elő­életű miniszterelnököt, és a reggel, délben és es­te is hazudozó, békés demonstrálókra lövető kor­mányfő dicstelen tevékenységét sem. Ma már a törvénynek köszönhetően nem ki- sebbíthetők a kommunizmus bűnei. Bízzunk benne, hogy azok a felelősök, akik még ma is él­nek, számonkérhetőekké válnak, annak érdeké­ben, hogy az áldozatok és családtagjaik lelke - ha későn is, de - némileg megnyugvás jen. Gyimóthy Levente

Next

/
Thumbnails
Contents