Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-11-06 / 44. szám
VJJVtZAKUJ VASÁRNAP HAGYOMÁNYÁPOLÁS 2011. november 6. 1848-as honvédsírok Szekszárdon Dr. K. Németh András régész-muzeológus, a Simontornyai Vármúzeum igazgatója tollából „S hamvait a hálás hon veszi hantja alá” - 1848/49-es honvédsírok Tolna megyében címmel a Paksi Múzeumi Füzetek 5. számában (Paks, 2008), képekkel illusztrált tanulmány jelent meg. Ebben a szerző, tiszteletre méltó küldetést vállalva az elődök emlékének megőrzésében, 65 honvédsírt vagy sírkövet ismertet, amelyek 24 településen találhatók, közülük 4 Szekszárdon. Dr. K. Németh András kiváló, a honvédek rövid életrajzát és sírjuk fotóit is tartalmazó könyvében leírja: honvéd név alatt összefoglalóan ért minden olyan személyt, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban az osztrákellenes oldalon hosz- szabb-rövidebb ideig honvédként vagy nemzetőrként harcolt, illetve politikusként vagy civil foglalkozását gyakorolva kiállt a forradalom mellett. A jeles tanulmányt, amelynek elkészítésére a szerző az eredményből ítélve rengeteg időt és energiát áldozott, terjedelmi okok miatt e helyütt nem tudjuk részletesen ismertetni, most csak a helyi vonatkozású részekre hívjuk fel olvasóink szíves figyelmét.-itt voll fö^8 hoftvéd' •i Dbra Antalné J aHorvélh Julianna s: t865.me$h.t932 f HítRWH FTRlíífNk. LCM xUOßUGf A szekszárdi síremlékek: id. Debulay Antal közhonvéd, lakatos családi sírboltja (alsóvárosi temető, az alsó bejárattól induló járda jobb oldalán, a bejárattól számított harmadik kripta), Dora Mihály közhonvéd síremléke (felsővárosi temető, a felső bejárattól induló járda északi oldalán, a kaputól számított negyedik sorban a harmadik sír), Garay Antal hadnagy; szabó, gazdatiszt síremléke (sírja eredetileg a Szedreshez tartozó Apátipuszta mára teljesen elhagyott temetőjében állt, ahonnan 1977-ben Budapesten élő leszármazottai kérésére a megyei múzeum közvetítésével szállították sírkövét és földi maradványait Szekszárdra, az alsóvárosi temetőbe. Egyetlen, óriási mészkőből kifaragott, egész alakos sírkövén Garay Antalt zászlótartó honvédként ábrázolták, a családi hagyomány szerint a szobrot fia, Garay Ákos festőművész faragta. 2007-ben a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület szervezésében a síremléket felújították. Hollós (Schwartzkopf) Alajos főhadnagy, jogász (kovácsoltvas kerítéssel körülvett fekete gránit obeliszkje a felsőváros temetőben, a kápolna közelében található). Nyéki Tamás fiatal szegedi történész, aki már kisiskoláskora óta kutatja a temetőkben az egykori 48-as honvédek sírjait, lapunknak elmondta szekszárdi rokonai révén többször is járt már városunkban, és olyan sírokra is emlékszik, amelyek dr. K. Németh András könyvében nem szerepelnek. Ilyen dr. Dicenty Pál főhadnagy, orvos (1824-1897) sírja az alsóvárosi temetőben (az utolsó előtti kaputól jobbra, 11. sor 4. sír) vagy Török Zsigmond főhadnagy (1832-1903) sírja a felsővárosi temetőben (a déli első bejárattól a második sír balra). Érdemes tehát nyitott szemmel járni, s ha rálelünk egy-egy honvédsírra, fejet hajtani vagy akár gyertyát gyújtani, egy-egy szál virággal adózni azok emlékének, aldk hazánkért, a szabadságért, függetlenségért, egy szebb jövőért - tehát értünk fogtak fegyvert és néztek szembe az ellenség puskacsöveivel, ágyúival Némelyik sírt egyesületek ápolják és koszorúzzák. De szép lenne, ha egyegy történelemórán a szekszárdi diákok is felkeresnék ezeket a jeles emlékhelyeket, hogy tudatosuljon bennük: akik 1848-49-ben Ozorán, Segesváron vagy Piskinél harcoltak, azok nem távoli .képregényfigurák”, hanem hús-vér emberek, szekszárdi családok fiai, apái, nagyapái, fivérei voltak. Várjuk mindazok jelentkezését, akik további szekszárdi honvédsírokról is tudnak. Cser Ildikó