Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-11-06 / 44. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP MOZAIK 2011. november 6. Búcsúzunk kollégánktól Hazafi Józseftől (1947-2011) Józsi, Jóska, József, Józsi „hájé", amikor viccelődtünk: Józsi bácsi”... és még számos becéző név tartozott Hazafi Józsefhez. Ő mindegyikre hallgatott, nem ágált ellenük. És akinek ennyi beceneve van (volt), azt bizonyára szerették. Igen. Sokan szerették és becsülték. Türelemmel viselt hosszú betegségét követő, október 30-án bekövetkezett halálának híre mindannyiunkat fájdalommal tölt el Hazafi József 1947. augusztus 22-én született Szekszárd- Szőlőhegyen. Mikor már dolgozó felnőttként esztergályos­szakmáját felcserélte a tollforgatással „kemény” újságíró lett, a legalaposabb ok­nyomozók egyike. Ezekért az írásaiért gyakran megorroltak rá, az előző érában sokszor állították a szőnyeg szélére. Ő pedig védte álláspontját, hiszen neki mondták el a „Lóki mesterek”, mi nyomja a szívüket és miért. Az íróasztal mögött ülőknek minderről csak sejtésük lehetett, s demagógiával próbáltak győzedelmeskedni tényszerűsége fölött. Hogy nem sikerült? Ez csak rajta múlott, aki kiállt meggyőződése mellett. Mindezek ellenére kivívta a „túloldaliak” - igaz, nagyon halk - megbecsülését, sőt respektjüket is. Szorgalmas, kitartó, határozott és szókimondó volt. Elmélyúlten, de egysze-rűen írt, mondandóját nem tűzdelte tele idegen szavakkal.megtisztelte valameny- nyi olvasóját. Hosszú éveken át, 1974 óta erősítette a megyei lapot, az akkor még Tolna Megyei Népújságot, ahonnan főszerkesztő-helyettesként - elsősorban betegsége okán - vonult nyugállományba. Vonult? Dehogyis! Kényszerült. Ha fizikai állapota olykor javult, ilyenkor munkához látott. írt ide, a Szekszárdi Vasár­napba is, a „két népújságos” időszaka között pedig nagy országos lapoknál dol­gozott. Később főszerkesztője volt a tolnai városi újságnak, a Tolnai Hírlapnak. Az olvasók szerették izgalmas, igazszóló riportjait. Mindig a pontosságra törekedett, még a legszűkösebb rendelkezésre álló időben sem adott ki a kezéből fércmunkát írásaiból könyvek is születtek (Atomerőmű a Duna partján, Csikó­csapat, Szembenéző, Lóki mester történetei) Gyakori esti telefonbeszélgetéseinkkor unokáiról mesék, a közös játékokról, a meseírásról... súlyos betegségét pedig méltósággal tűrte. Úgy' gondolom, hogy emberi értékei között a család mindenek fölötti szeretete mellett az erényesség és az etikusság juthatott a dobogóra. S itt jut eszembe egy régi kínai bölcsesség Kung-Ce megfogalmazásában: „Aki ismeri az erényt, nem ér fel azzal, aki szereti is. Aki pedig szereti, nem ér fel azzal aki gyönyörűségét is leli benne.” Hazafi Józsi gyönyörűségét is lelte benne. Hiszen lételeme vök. A szerkesztőség nevében: V. Horváth Mária A teremtett világ csodáit fotózza Sudár Sarolta a teremtett világ csodáit fotózza, egy-egy pillanatot ragad meg a természetből amely körülvesz min­ket. Ugyan emberi alakokat nem látha­tunk képein, fotói mögött mégis ott rejlik az ember figyelme, fegyelme. Többek között erre is kitért köszöntő­jében Elekes Eduárdné az intézmény ny. igazgatója az Illyés Gyula Megyei Könyvtár bejárati aulájában, csütörtök délután megnyílt fotókiállításon, ahol számos művészetkedvelő megjelent. Elekes Eduárdné elmondta: a sióagár­di születésű Sudár Sarolta, aki koráb­ban gyógypedagógus volt, 2003-ban vásárok egy jó minőségű fényképező­gépet, és a fotózásban digitális techni­kára váltott. Saját bevallása szerint anyagias, értékvesztett világunkban Is­ten csodálatos alkotását, végtelen sze- retetét szeretné megörökíteni és átad­ni képein keresztüL Immár ötödik ki­állításán a dunai napfelkelte sorozata mellett elénk tárul a Megyeri-híd látvá­nya, megcsodálhatjuk a Plitvicei-tava- kat, egy alpesi vízesést, Medjugorjében a vöröslő napfényt a felhők között, vagy éppen a naplementét a portugá­liai Capodi Roccában. De megragadta egy japáncseresznyefa virágzása Za- lakaroson, Melocco Miklós: Vajk meg- keresztelése című szobra Esztergom­ban, a tél a szekszárdi Alisca utcában és egy különleges fán átszűrődő fénysu­gár Dobogókőn, amely felett egy szi­várványt is „észrevett” a fotóművész. Mindezen csodák visszatükröződhet­nek ránk is, ha ellátogatunk a megyei könyvtárba. Gyimóthy Levente Sudár Sarolta és Elekes Eduárdné Megidézték volt rendőrtársaik emlékét Fehér márványtábla, arany betűkkel belevésve tizenegy név: Vastag Gábor őrmester, Csapó József szakaszveze­tő, Kovács Dezső őrmester, Nagy Ist­ván százados, Rácz József őrmester, Szinger János törzsőrmester, Keszler Márton főtörzsőrmester, Turóczi End­re őrmester, Boros Levente főtörzs­zászlós, Kozics Dánicá közalkalmazott, Pata Lász­ló főtörzszászlós. Az em­léktábla két oldalán két elegáns fiatal rendőr dísz­őrséget áll. Érkeznek a hozzátartozók, a megyei rendőr-főkapitányság, va­lamint a megye és a város vezetői. A bejövök némán fejet hajtanak, majd helyet fog­lalnak a főkapitányság au­lájának oldalsó karéjában elhelyezett székeken. Nem hangzanak el beszé­dek, szavalat sincs. Csupán a műsor­közlő rendőrtiszt kellemes és csöppet nem túlzó hangja hallatszik, ami nem töri meg az emlékezés csendjét. Méltó és méltóságteljes volt a halot­tak napi megemlékezés arra a tizenegy hajdani rendőrre, akiket hivatásuk tel­jesítése közben ragadott el a halál A rendőri vezetők - dr. Törökné dr. Kaszás Rózsa ezredes, megyei bűn­ügyi igazgató és dr. Kovács Zoltán ez­redes, rendészeti igazgató helyezett egy-egy szál hófehér rózsát a márvány­tábla előtti vázába, s gyújtott meg egy- egy mécsest leróva volt kollégáik előt­ti tiszteletüket. Őket Tóth Ferenc kor- mánymegbízotf majd Amreinné dr. Gál Klaudia, a város jegyzője és dr. Had- házy Ákos képviselő követte koszorú­val és mécsesseL Ezt követően a hozzá­tartozók léptek az emléktáblához, ma­gukban felidézve szeretteik emlékét. Újabb rózsák és mécsesek kerültek az asztalra, majd az apró koszorúk az áll­ványra a felejthetetlen házastárs, test­vér vagy gyermek emlékére... S amilyen csendesen érkeztünk múlt pénteken a főkapitányság épüle­tébe, pont úgy, szinte hallhatatlanul hagytuk el azt. Legfeljebb a bejárati aj­tó nyitásakor rebbentek meg a mécse­sek apró lángjai. Néhány sötét ruhát viselő hozzátartozó pedig a könnyeit törölgette... -hm­A Tolna Megyei Önkormányzat nyílt pályázat keretében ajánlatot kér a Szekszárd, Béla király tér 1. sz. alatt, a Vármegyeházában kialakításra kerülő Kávézó bérleti szerződés keretében történő üzemeltetésére. A pályázati dokumentáció ingyenesen átvehető a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 125. irodájában.

Next

/
Thumbnails
Contents