Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-11-06 / 44. szám
, SZEKSZÁRDI mmmmm HÉTRŐL HÉTRE 2011. november 6. Ingatlanokat adott át hasznosításra a város A közgyűlés döntése értelmében idén december 15-én tartják a közmeghallgatást Szekszárd Megyei Jogú Város Ön- kormányzata közgyűlésének októberi soros ülésén mintegy két tucat napirendet tárgyaltak a képviselők. Egyhangú döntés született többek között arról, hogy a város pályázatot nyújt be a „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” című DDOP-pá- lyázatra családi napközi létesítésére a 2. Számú Óvodában. A projekt önerejének összegét, 250 000 forintot a 2011. évi költségvetés általános tartaléka terhére biztosítják. Egy másik nevelési intézetet, az 1. Számú Óvoda Kindergartent érintő határozatban a közgyűlés kiegészítette a intézmény alapító okiratát. Az intézmény egy előminősítési folyamatban vesz részt a „minősített referenciaintézmény” címért. Az ezzel a címmel járó szolgáltatói szerep betöltéséhez volt szükséges az intézményi alapító okirat módosítása, abban a „referenciaintézményi szolgáltatások nyújtásának” feltüntetése. A közgyűlés november 30-i határidővel felmondja az önkormányzat és a ZUG Ifjúsági, Művészeti és Művelődési Egyesület között, 2001. június 5-én kötött támogatási megállapodást, miután az egyesület a legutóbbi időben több ízben nem az önkormányzattal fennálló megállapodásnak megfelelően működött. Többszöri jogszabálysértés miatt a jegyző a klubhelyiségben üzemeltetett vendéglátóegységet bezáratta, továbbá az egyesület jelentős közüzemi díjtartozást halmozott feL A képviselők döntöttek arról is, hogy a Honvédelmi Minisztériumtól a közelmúltban átvett Hiding Á utcai lakásokból ötöt a Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság részére 3 év időtartamra, dolgozóik elhelyezésére biztosít. A közgyűlés a 2011. évi városi rendezvények biztosítására 1 millió forint támogatást nyújt a Szekszárdi Rendőrkapitányság részére az általános tartalék keretének terhére. A közgyűlés meghatározta az idei közmeghallgatás időpontját is. A hagyományosan az év vége felé sorra kerülő fórumot ezúttal december 15-én, csütörtökön 17 órától tartják, a téma pedig ezúttal Szekszárd város vízellátása, csatornázása és vízelvezetése, illetve a hulladékgazdálkodás helyzete lesz. A képviselők ugyancsak egyhangúan támogatták azt az előterjesztést, amely városi tulajdonú ingatlant ad használatba a Tolna Megyei Siketek és Nagyothallók Egyesületének. A Szekszárd, Rákóczi u. 57. sz. alatti ingatlant az önkormányzat - felújítási kötelezettség mellett - ingyenes használatába adja határozatlan időre, amennyiben az egyesület eredményesen vesz részt a „Regionális civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése” című DDOP-pályázaton. Ugyancsak önkormányzati tulajdon, ezúttal egy földterület állami tulajdonba adásáról is döntöttek a képviselők. A szekszárdi ipari park területén lévő 4400 négyzetméteres telket a város térítésmentesen adja állami tulajdonba azzal a feltétellel, hogy azon kizárólag légimentőbázis építhető feL A megállapodásban kikötötték, hogy amennyiben 2013- december 31-ig az OMSZ a légimentő-állomás uniós pályázaton nem nyer, vagy eredményes pályázat esetén a légibázist nem Szekszárdon építi fel úgy az ingatlan tulajdonjoga az önkormányzat tulajdonába visszajegyzésre kerül A képviselők áttekintették és a közgyűlés elfogadta az önkormányzat és a Tolnatáj Televízió és Műsorszolgáltató Zrt. közötti szerződés módosítását. A kontraktust 2012 januárjában ismét áttekintik a felek. A közgyűlés hozzájárult két leányvállalat alapításához is. Ezek szerint a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. megalapítja a Duna Menti Regionális Víz- és Csatornamű Korlátolt Felelősségű Társaságot, az Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. pedig a Sió Menti Regionális Hulladékgazdálkodási Társaságot. Példaadástól a reménysugár kereséséig A megyei könyvtár 50 éve A könyvek egy részét az aládúcolt tetőzetű padlástérben kell tartani (Folytatás az 1. oldalról) Az 1961 decemberében a húszezres lélekszámot el sem érő városban megnyílt, örömmel és büszkeséggel fogadott könyvtárépületen a gyors városfejlődéssel, a felsőoktatás és újabb iskolák megjelenésével már a 70-es évekre túlnőttek az igények. A legnagyobb gondot az intézmény bővítésének és továbbfejleszthetőségének megoldatlansága és a berendezés elmaradottsága jelentette. Elmondható, hogy nem a gyorsan kinőtt ház, hanem a szellem tette a könyvtárat a kufcúra otthonává. A nyilvánvaló igényre azonban csak újabb és újabb kudarcra ítélt tervek válaszoltak. Már 1978-ban elkészült az első bővítési terv Váczi Imre építésztől Aztán újabbak és újabbak 80ban, 82-ben, 86-ban. Miközben évtizedeken át városi, megyei és országos vezetők egyaránt látták a Tolna megyei könyvtár bővítésének és korszerűsítésének szükségességét, biztató nyilatkozatokat tettek, a megvalósítás előtt mindig zátonyra futottak a tervek. Az építészeti tervpályázatok győzteseinek alkotásai nem épülhettek meg, 1997-ben a könyvtárépület bővítésével, 2000-ben az önkormányzati hivatal átépítésével 2001-ben a nyomda átépítésével 2008- ban pedig az Agóra-program keretében a főiskola E épületének átépítésével sem. A füstbe ment terveket a Garay téren bárki megtekinthette. Közben a biztató fejleményekkel kecsegtető 1995-ös évtől szinte minden esztendőben készítettek a könyvtárosok szakmai programot a tervezéshez. Mindig kérték és elfogadták a véleményüket az önkormányzati vezetők, az építészek, a pályázati támogatások elbírálásánál elismerték szakszerűségüket. Hiába. Egyfolytában küzdeniük kellett az öregedő épület hibáival, egészségkárosító hatásával például a penészedés által, sőt, életveszélyes helyzetekkel: korszerűtlen villanyvezeték, födémbeszakadás... Mindeközben változtak az igények, amelyeknek meg kellene felelnie a könyvtárnak, amely egyre inkább közösségi hellyé vált, egyúttal információs központtá, közéleti fórummá és az élethosszig tartó tanulás helyszínévé. Hogy mindennek miként tehet eleget egy könyvtárépület, arra a délutáni programban bemutatott megvalósult tervek mutattak példát. A siófoki könyvtár csak megalkuvások árán készülhetett el de tervezője a kisebb alapterületen is emberi, hosszabb tartózkodás esetén is kellemes tereket alakított ki olvasásra, számítógép-használatra. Kokas Ignác a könyvtárosokkal történt egyeztés után úgy látja, hogy a bibliotéka nem a könyvek tárháza, hanem ennél jóval több. Már nem a magányos olvasás, kutatás, hanem egyre inkább a közösségi élet jelentős helyszíne. Emellett a kínálata is változik: a könyvek mellett a hangzóanyag, a film és a számítógép is helyet követel magának. A helyi jelleg erősödik. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár példája azt mutatta, hogy három műemléki épületet miként lehet egységgé szervezni úgy, hogy megfeleljenek egy modern könyvtárral szemben támasztott igényeknek, még ha a belső tér szépségeinek látványáért a használatban egy kis kényelmetlenséget kell vállalni. Mégis megszerette, megszokta a napi 17 000 olvasó. Mátrai Péter kétszer is készített tervet a Tolna megyei könyvtár építésére. Reménysugárként rajzolta mindkettőt, de hiába nyert, egyik sem valósulhatott meg. Reménykedik, hogy valami mégis megépül. Kecskeméten azonban létrejött az általa tervezett megyei könyvtár egy elavult 99 éves épület helyett. Ramháb Mária, az ottani könyvtár vezetője a megfelelő térszervezésről, a funkciók jó csoportosításáról beszélt. Náluk a földszint egy nyüzsgő tér kávézóval, folyóirat-olvasóval, szabad bejárással mindenkinek, a kisgyerekek is szabadon mozoghatnak. A társas együttlét helyszíne. Több mint kétszerese a napi forgalmuk, mint amire eredetileg számítottak. A Balázs Mihály tervezte pécsi Tudásközpont is igen népszerű nemcsak az egyetemisták, de a tereket összekötő Kaptárnak köszönhetően a városba látogató turisták körében is. Kovács Etelka EMTRONIK az áramforrások szakértője az elektronikában: • kamera- és fotoakkuk szünetmentes tápegységek akkucseréje • laptopakku-felújítás • speciális akkuk, elemek, tápegységek a legjobb helyen: Szekszárd, Kossuth u. 8., 74/312-645 info@emtronik.hu
