Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-10-09 / 40. szám
2011. október 9. MÚLTUNK , SZEKSZÁRDI JflPJj ¥as4rwap La Eltitkolt ősi magyar történelmünk... 7. A pilisszántói kereszteskő Aradi Lajos legutóbbi, szeptember 23- án, a Kereskedelmi- és Iparkamara székhazában tartott előadásán a Pilis egyik legérdekesebb kövének, a pilisszántói keresztes kő felfedezésének történetét osztotta meg az érdeklődőkkel. A kő előkerülésének előzményében jelentős szerepet játszott egy pálos szerzetes, Árva Vince pilisszántói régészeti kutatása. Munkája az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok lehetséges legelső kolostorának pilisszántói elhelyezkedésének bizonyítására irányult. 1998-ban, röviddel az ásatás megkezdése után falmaradványokat találtak, amely leletből egy nagyobb méretű kolostor, szentély, vagy templom részeire következtettek. A feltárt kolostor melletti temetőben - az egykori templom területén - egy három sírhelyet magában foglaló sírkamrát is felfedezett a szerzetes és csapata. Utóbbi leletről kiderült, a három legelső pálos rendfőnök, Boldog Özséb, Benedek és István sírját rejti. Aradi elmondta: a feltárások egyértelműen bizonyítják, hogy a legelső pálos kolostor, amelyet Boldog Özséb, a pálosok első rendfőnöke alapított a sokak által keresett Szent Kereszt templom romjai e területen, a Pilis szívében találhatóak, s nem attól északnyugatra, a hivatalos álláspont szerinti Kesztöle-Klastrom- pusztán. Sajnálatos módon a hivatalos régészet csupán kápolnaként határozza meg a feltárt épületmaradványokat, annak ellenére, hogy a falvastagságok nyolcvan centiméter és másfél méter között változnak: ezen adatok azonban jóval meghaladják az általában a kápolnára jellemző méreteket - hangsúlyozta Aradi Lajos. Mint azt a Pilis-kutató elmondta, a felfedezés után, 2000. szeptember 20-án, Özséb emléknapján keresztet szenteltek fel a szántói feltárás mellett. A szenteléshez elvégzett munkálatok során egy földmunkagép töviskeresztes mintázatú, az európai keresztény ábrázolástechnikák között is egyedülálló faragású, különös kő is előkerült a talajbóL A kő korát a legmodernebb vizsgálatokkal is 30 millió! évesre teszik, a rajta lévő faragvány pedig Kr. u. 800 és 1200 közötti lehet - mutatott rá Aradi. A különös az - tette hozzá -, hogy a pálos rend csupán 1250- ben akkuk, a Szent Kereszt templomot és a kolostort pedig 1260 körül építik feL A kőfaragvány viszont, amelyet a kolostor területén találtak, korábbi eredetű. Múlt arra Aradi rávilágított, Boldog Özséb az akpítás előtt Esztergomban ék, s a Pilis területén, barkngok- ban élő, a városi vásárokba bejáró remetéket gyűjtötte össze a rend létrehozásához. E tényt a 16. században élt pálos elöljáró, Gyöngyösi Gergely ktin nyelvű leiratából tudhatjuk. E remeték egyfajta táltosi képességekkel rendelkeztek, s az ősi, keresztény vallás képviselői voltak. Nem kizárt, hogy a remeték birtokában - egy barlangban - álk korábban, barlangi szentélyként a kő, hiszen szabálytalan faragású hátoldala egy barlangi fali üregbe illeszthető be leginkább. A kő eleje csiszolt, a faragvány alján pedig egy meghatározhatatlan nemiségű, de emberszerű alak, valószínűleg maga a Szentlélek jelenik meg - véU a kutató. E szívvonalánál elvágott alakbóL amelyet egy aurához hasonló domborulat vesz körbe, nő ki a furcsa, tövises végződésű, középső, nagy kereszt, amely leginkább egy termőfához, mintegy a magyar hagyományban ismert „égig érő fához” hasonlít. Hajtásai a keresztvégeken, amelyek leginkább íjra, hajtásra, de vérre is emlékeztetnek, Aradi szerint a vér szimbólumát, azaz a jézusi szenvedést (vérrel virágozást) mutatják. „Sosem láttam szebb termőfát, mint Úrjézus keresztfáját. Mert az vérrel virágozik, Szentlélekkel gyümölcsözik...” E gyimesi kántáló énekből a Pilis-kutató szerint választ kaphatunk a furcsa keresztalak szimbolikájára a gyümölcsöző keresztfa gondolatvilágán át Aradi szerint a jézusi vállalás, a kereszthalálból megerősödve kikerülés, egyben a feltámadás szimbóluma tökéletesen jelenik meg a véseten. Érdekesség, hogy a középső, nagy keresztalakba két oldalról kisebb vésett keresztek „kapaszkodnak", s .Jognak” a levegőben. A bal oldali vésetnek furcsa, hogy nincs alapja: ez a kereszt egyébként kitin rítusú formát mutat. A jobb oldali, zárt alapú, íves végekkel rendelkező kereszt a görögkeleti keresztény hagyományra utal a szakértők szerűit. Nem kizárt, hogy a véset egészét az egyházszakadás (1054) időszakában készíthették. Titokzatos dolgokra utal még a két kisebb formán, hogy míg a bal oldaton lévő egyszerű vésetet mutat, addig a jobb oldali kis kereszt vé- setében kiemelkedik, kidomborul környezetéből! Az is érdekes, hogy a középső, legnagyobb kereszt rendelkezik csupán alappal, amely - Aradi szerint - a Szendétekből táplálkozik. Mint azt hozzátette, neves művészettörténészünk, Pap Gábor vizsgálata szerint nem létezik ugyanilyen mintázat a kora-keresztény ábrázolásoknál, tehát egyedi, azaz szent tárgyról beszélünk! A keresztes kő leletet egyébként a Pilisszántói Polgármesteri Hivatal őrzi, s 2000-ben zarándokok százai indultak el a területre, a felfedezés hallatára. (Folytatjuk.) Gyimóthy Levente Toplista a legélhetőbb városokról Az Élhetőbb városokért, falvakért Konferencia október 1-jei nyitónapján jelentette be a szervező CSR Hungary, hogy elkészül a Legélhetőbb magyar városok rangsora, azaz a leginkább fenntartható. A toplista alapját képező felmérés október-novemberben zajlik majd, az eredményeket decemberben hozzák nyilvánosságra. A rangsorban a leginkább fenntartható, 20 000 főnél népesebb hazai városokat veszik számításba. A kezdeményezést több szakmai szervezet, köztük a VÁTI és a Ceurina Nonprofit Kft. is támogatja. A fenntartható fejlődés prioritásait érdemes megvizsgálni különböző helyi szintek keresztmetszetében is, nemcsak gtobális és nemzetközi szinten. Az elmélet (gtobális és nemzetközi alapelvek, UNDP, Brüsszel stb.) létjogosultsága és a helyes gyakorlat színtere éppen a nemzeti és helyi szint. Azaz, hogy aki Budapesten, Nyíregyházán vagy az ország bármely részén él, annak számára hogyan jelentkezik a mindennapokban a fenntarthatóság. „Mitől érezzük magunkat otthon a településünkön? Hol tart most városunk fejlődése nemcsak a zöld, hanem a közösségi, szellemi élet területén is? A nemzetközi minták és a helyi adottságok alapján készített rangsorunk erre nyújt majd egyfajta tükröt a magyar városok és döntéshozók számára is” - emelte ki Takács Júlia, a CSR Hungary' ügyvezetője. Laki Erzsébet kiállítása A Baka István Általános Iskola első emeleti folyosógalériáján Laki Erzsébet festményeiből nyitott meg kiállítást Fetzer Györgyi, az intézmény igazgatója október 3-án. Közreműködtek az iskola diákjai. A képek november 5-ig tekinthetők meg hétköznapokon 8-18 óra között. Kádár kori sztorik egy író életéből... Wessely Gábor Magán(y)krónikája Wessely Gábor újságíró, író, költő legutóbb megjelent, Magán(y)krónika Kádár kori sztori című könyvében saját életének „Kádár kori” állomásait jelenítette meg sajátos, rá jellemző humorral Október 5-én a megyei könyvtárban tartott könyvbemutatóján a felolvasott sorok hatása alatt egy-egy pillanatra visszakerülhettünk a szocialista korba. E visszásságokkal teli, ugyanakkor a jelenből nézve biztonságosabbnak tűnő korszak felidézésében a szerző nem nélkülözte az egyes helyszíneken felbukkanó Piszkos Fredek megjelenítését sem: bicskásokat, alkoholistákat, a lét szélén billegő figurákat, akikkel sokszor összehozta a sors. Wessely úgy látja, mindannyiunknak megvan a saját Kádár kori sztorija a korból, amikor „azt ettük, amit elénk raktak”. Wessely úgy beszél a múltróL hogy azt az olvasó a jelenben is átélhesse. A történet fonala a gyermekkortól a szolnoki vasutas család környezetéből indul majd a békéscsabai középiskolán keresztül gördíti a székesfehérvári főiskolai évek felé, az első geodétamunkái során érkezett szeretem fonalán pedig elérkezünk a megnyugváshoz, amit felesége hozott el számára. Megemlékezik a monarchiában fehér kesztyűs kalauzként dolgozó nagyapjáról, tapasztalatairól a kijevi geológiai egyetemen, ahol ebédre fa- sírtot szervíroztak hol krumplival hol tejbegrízzel A kötet vége fete megpillanthatjuk a hölgyet, akiben a szerző megtalálta párját, s akit nem az áruházak érdekeltek annyira, inkább a Nemzeti Galériában kiállított „dolgok mögötti dolgok”. Wessely Gábor saját bevallása szerint szórakoztatva szeret elgondolkodtatni. Már csak ezért is érdemes kézbe venni frissen megjelent kötetét! Gy. L
