Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-10-09 / 40. szám
14 » SZEKSZÁRDI VA$4ntN/IP MÚLTÚNK 2011. október 9. „Gazdag és nagy volt...” A szekszárdi bencés apátság története m »«Ili 'Mí Czudar László szekszárdi, később szentmártoni apát (t!372) sírköve Béla király (1060-1063) elődei hagyományát követve uralkodásának kezdetén, 1061-ben alapította a szekszárdi bencés apátságot, amelyet királyi szokásként egyben a nyughelyéül szánt. A királyi gesztus a keresztény vallás terjesztéséért, a nyugati kultúra közvetítéséért sokat tevő Benedek-rend elismerésének is tekinthető. Az alapítás nagy kiterjedésű, gazdag birtokadománnyal együtt történt. A középkor évszázadaiban az apátság az országban a pannonhalmi és a pécsváradi apátságok után a harmadik legtekintélyesebb kolostornak számított. Az alapítólevelet nem ismerjük, egy 1327-ben kelt többszörösen átírt oklevélben maradt fenn a birtokokra vonatkozó jelentős információ, többek között a Fajsztól északra lévő Szakmár falu, mint apátsági tulajdon szerepelt az okiratban. Annyit tudható még, hogy a kolostor gazdagságát, tekintélyét és hírnevét megalapozó birtokok a Duna jobb és bal partján feküdtek, ez alatt elsősorban tolnai és baranyai területek értendők. Az apátság ugyan a pécsi egyházmegye területén, azonban az esztergomi érsek joghatósága alatt állt, ami az apátság kiváltságos helyzetét tükrözte. Az apátok neveit részben ismerjük. Feltehetően az első apátot Vilmosnak hívták, aki megmentette Géza herceg életét 1074- ben. Ármány, cselszövés, királyi látogatások történetei kapcsolódnak az apátsághoz. Salamon király (1063-1074) a híveivel itt tervezte meg Géza herceg megöletését. Géza (1074-1076) megkoronázott királyként 1076-ban a karácsonyt az apátságban ünnepelte meg, és ekkor határozta el, hogy békét köt Salamonnal. Szent László királyunk (1077-1095) is több alkalommal járt a kolostorban apja sírjánáL Kálmán (1095-1116) 1096-ban pihent meg seregével az apátság falai között. A 14. századból Czudar László apát, a későbbi pannonhalmi főapát említendő meg, akinek a portréját, alakját is ismerjük a pannonhalmán lévő vörösmárvány sírkövérőL Az apátságot igazgató 33 apát, perjel és néhány főbb tisztséget betöltő szerzetes neve maradt ránk a 14-16. században keletkezett közvetett forrásokban. Szépséges helyet választott I. Béla király az apátság helyéüL Az apátságnak szánt kiemelkedő dombot az egy mérföld távolságra levő Duna, szelíd dombok, erdőségek, termékeny síkság és mocsárvilág övezte. A rómaiak idejében ezen a helyen Alisca néven virágzó település létezett, ahol ókeresztény hitközséget hoztak létre az új vallás követői A keresztényi tradíció, a fő kereskedelmi és hadiút közelsége, a táj sokszínűsége bizonyára a kiválasztás szempontjai között szerepet játszott Az apátsági templom és a kolostor az alapító életében még nem készült eL Európában egyedülálló alaprajzú, centrális elrendezésű, kilenc részre osztott belső teret, kereszt alakú alapot mutató román stílusú templom épült feL Különlegességét tehát a kereszt alaprajzra szerkesztett nyolckaréjos forma adta A Megváltó tiszteletére emelt templom építőmestere nem véletlenül rejtette el a kereszt szimbólumát az építményben. A régészeti feltáráskor előkerült palmettás, szalagfonatos és indás-le- veles kőfaragványok finom, egyedülálló, gyönyörűséges belső díszítésekre utalnak. A művészettörténeti kutatások a templom külső és belső képét alakító gótikus elemeket is felderítettek A gótikus átépítés a 12. század második felében a tatárdúlás után történhetett Feltételezéseken és a hagyományon alapul a királysír története. A templom északi oldalán a sekrestye mellett még a 18. században romosán a várfal bástyarészeként volt egy kápolna, amelyben Béla király sírja lehetett A tatárjárást követően helyezhették át a maradványokat az apátsági templom fő részébe, ahol a régészeti kutatások során falazott zárt sírtöredéket tártak fel A szakértők a török időkre teszik a sír kirablását A királysír rejtélye az 1960-as évek végén és a napjainkban végzett régészeti feltárások alkalmával sem táruk fel Béla legendája a megye és a város históriájában továbbra is érdekes színfolt A kolostorról leírást nem ismerünk. Be kell érnünk Garayjános kökői képzelete rajzolta képpel: „ Gazdag és nagy volt kéttornyú temploma, Benn a kripta, mint egy herceg csarnoka; A kolostor, mint óriási méh köpü. Kis cellákkal tetve, kívülről négyszögü. ” A szerzetesi életről általában az apátság hétköznapjairól konkrét dokumentumok nincsenek. A rend szigorú regulája szerint a szerzetesek az imák és a munka között megosztva töltötték el napjaikat. Istentiszteleteket tartottak;- összefogták a helyi keresztény közösséget; ápolták a betegeket; gondozták az öregeket; oktatták a gyermekeket; megosztották földművelési ismereteiket a helyiekkel Az apátság és kolostora fénykora 14-15. század volt. Csupán néhány esemény, történés maradt fenn a korabeli okleveles anyagban az apátságról Többek között Mátyás király adományaként Vitéz János birtokolta a szekszárdi apát címet és az apátsági birtokok javadalmait 1470- 1472-ben. Nemcsak legenda a Mátyás elleni összeesküvés központjának Szekszárdhoz kötése. Ugyancsak Vitéz János időszakában fejeződött be az épületek várszerű megerősítése is. A továbbiakban a források már várként említik az apátságot. A mohácsi vész előtt II. Lajos király néhány napot töltött a kolostor falai között. János apát 100 fős bandériummal kísérte a királyt a csatába. Az apát elesett az ütközetben, a Buda felé induló győzedelmes török sereg pedig kifosztotta a kolostort. A bencés apátság és kolostora középkori története a török megjelenésével lezárult. A szerzetesek elhagyták a kolostort, és a 150 éves török hódoltság után sem tértek vissza. (Folytatjuk.) CsemaAnna Az apátsági templom egyik római kori vállköve. Megtekinthető a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban