Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-01-30 / 4. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP —T0VÁBBTAN UÍ.Á5 Sulivá lasztó/3. 2011. január 30. Közeleg a pályaválasztás ideje, általános és középiskolások törik a fejüket, hol tanuljanak tovább, milyen szakmát, hivatást válassza­nak, melyik iskolába jelentkezzenek. Az általános iskolások kőny- nyű helyzetben vannak, mert Szekszárdon bőven van választék: több kiváló középiskola is várja a tehetséges, tanulni vágyó fiatalo­kat. A döntés azonban nem könnyű, hiszen egy intézményt csak az ismerhet igazán, aki már kipróbálta. Ezért a következő hetekben mindegyik alma materből megkérdezünk egy-egy pedagógust és ta­nulót, miért ajánlanák másoknak a saját iskolájukat. A cikkek ér­dekessége, hogy diákok is írják őket. Az én iskolám: a „Csapó” Illés Bianka 11. évfolyamos, belügyi rendészeti szakos diák, a cikk írója és Herczigné Hirling Adrienn tanárnő iMiért éppen a „Csapót” válasszátok? Mert itt magas színvonalú oktatás fo­lyik, amelynek köszönhetően megva­lósíthatjátok álmaitokat. Az ehhez veze­tő utat gyönyörű oktatási intézmény­ben tehetitek meg, amelynek pedagó­gusai segítő környezetet biztosítanak az itt tanuló diákok számára. Egy kiadós séta után rájöttem, hol kezdhetném történetemet. Kiinduló­pontként visszamennék a felvételim­hez. Eljöttem a nyílt napra, találkoz­tam leendő osztálytársaimmal és taná­raimmal. Már akkor nagyon szimpati­kusnak tűnt az intézmény, végleg el­döntöttem, ide - a belügyi rendészeti képzésre - fogok jelentkezni. Elkezdődött az iskola. Először azt hittem, a máshol megszokott, szürke hétköznapok várnak rám, de később rájöttem, tévedtem. A képzés, amire járok, nagyon is összetett, sokféle szakmai tárgy ból követel felkészültsé­get. Évről évre új tudományterületek­kel ismerkedünk meg, mint például a belügyi rendészeti ismeretek, az ön- és társismeret, a pszichológia, az ügy­vitel, a kommunikáció vagy az önvé­delem. Ez nagyon mozgalmassá teszi a mindennapjainkat, és ha kívülállók­nak mesélek erről, belátják, ez való­ban nem átlagos. Úgy gondolom, di­áktársaim - akik a többi képzésben vesznek részt - legalább ilyen érde­kesnek tartják saját szakukat. Az oktatás sokszínűsége a tanító ta­nároknak is köszönhető. Úgy érzem, hogy az itt tanulók olyan támogatást kapnak képességeik kibontakoztatá­sához, amely nem mondható el min­den iskoláról A tehetségeket ápolják, versenyekre küldik, foglalkoznak ve­lük. Szeretem a tanáraimban, hogy emberségesek, az órák nem telnek görcsösen. Sok a kötetlen beszélgetés, amely a jó tanár- diák kapcsolat alapja. Ha osztályszinten van probléma egy tantárggyal akkor a tanár egyeztet az osztállyal és korrepetálást tart. A vég­zős osztályok élhetnek az érettségi előkészítők által kínált lehetőségek­kel. A képzésekkel kapcsolatban Herczigné Hirling Adrienn tanárnőt kérdeztem:-A VM Dunántúli Agrár-szakképző Központnak 8 tagintézménye van, is­kolánk a székhelyintézmény. Az ér­deklődőknek lehetőségük nyílik me­zőgazdasági, belügyi rendészeti vagy élelmiszer-ipari szakközépiskolai osz­tályokba jelentkezni. Az előrehozott szakképzés keretében gazda, pék, húsipari termékgyártó szakmákban kínálunk képzési lehetőséget. Az in­tézményben mezőgazdasági és élel­miszer-ipari orientációval szakiskolai képzés is indul A 10. évfolyam elvég­zése után gazda, pék-cukrász, borász szakmák sajátíthatóak el. Érettségi bi­zonyítvánnyal pedig mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és vidékfejlesztési technikus képzés választható - nyilat­kozott a tanárnő. Az intézmény által felkínált szabad­idős tevékenységek is csábítóak. Isko­lánkban a diákoknak lehetőségük nyí­lik röplabdázni, kézilabdázni, focizni, és részt vehetnek az iskolai színjátszó körben is. Ezek a foglalkozások jó hangulatban telnek. Kollégistáink sem unatkoznak dél­utánonként! Az említett elfoglaltságo­kon túl táncolhatnak, aerobikoz- hatnak, és itt is kamatoztathatják szí­nészi tehetségüket. Ha mégis akad olyan diáktársam, aki nem talál az egyéniségéhez illő foglalkozást, akkor eltöltheti az időt a kollégiumi klub­ban, a könyvtárban vagy a számító- gépteremben. Nem csak az eddig említettekért szeretek idejárni. Mint harmadéves ta­nuló számtalanszor mentem át az is­kola udvarán és hamar felfedeztem, milyen csodás környezetben vagyunk - kinn a város szélén, csendes helyen. Amikor kinézek az ablakon nem autó­kat és emeletes házakat látok, hanem fákat, a parkot, a Siót. A környezet nyáron és tavasszal azért gyönyörű, mert virágoznak a fák, csiripelnek a madarak. Ősszel a lehulló falevelek mi­att, télen pedig azért, mert mindent hó fed, és a csupasz fáktól még job­ban látjuk az iskola régies, de éppen ettől szép épületét. A leírtak nem csak az én vélemé­nyemet tükrözik, számos diáktársa­mat megkérdeztem, miért szereti ezt az iskolát. Sokan említették a társasá­got, egyetértek velük. Az itt szerzett barátok még élménydúsabbá teszik a mindennapokat. Máshol tanuló kor­társaim furcsálbtták, hogy szeretek iskolába járni, de a fentiek elolvasása után ők is belátják, hogy tényleg sze­rencsés vagyok, hogy ebbe az intéz­ménybe járhatok. „Soha ennyien nem voltak” Jövendőbeli hallgatóinak mutatkozott be a főiskola A regisztrációra várakozva hosz- szú sorban álldogáltak a fiatalok a főiskola aulájában. Akire sor került, hasznos ajándékot ka­pott. A procedúrán túl levő egyik szőke lány „elámult”, amikor éle­tében először belépett az aulába. Reméli, sikerül ősztől itt folytat­nia tanulmányait. A program a PTE Illyés Gyula Főisko­lai Kara életét bemutató film vetítésé­vel indult, majd több előadás is elhang­zott, például a nyelvtanulási lehetősé­gekről Részletes tájékoztatást kaptak a jövendő hallgatók a főiskola egyes in­tézeteinek képzési kínálatáról is. Ter­mészetesen szó esett arról is, hogy mi­ért érdemes a helyi és a környékbeli fi­ataloknak itt tanulniuk. A működő sza­kokról roppant célratörő bemutató szórólapot is kaphattak. Ezeknek a szí­nes, eligazodást segítő lapoknak a hát­oldalán a „Tudtad-e?" rovatból megtud­hatták, hogy az ország első egyeteme volt a pécsi, amit 1367-ben alapítottak, s hogy 100 magyar munkahelyből 12 a turizmushoz kapcsolódik. Vagy ép­pen azt, hogy a szekszárdi karon 18 szak közül választhatnak a jelentkezők. Az intézet főigazgatójától, dr. Horváth Béla egyetemi tanártól megtudtuk, hogy a nyílt napnak van hagyománya, de a mostani az első, amikor egy tanévben két nyílt na­pot tartottak: ezt és korábban, de­cember 9-én. Céljuk, hogy az érdek­lődő hallgatókban még jobban tuda­tosítsák, hogy ez a kar igen színvo­nalas, s érdemes ide jönni tanulni. A főiskolai kar természetesen a hagyományos eszközöket is beve­tette, azaz fölvette a kapcsolatot a város és környék középiskoláival, felhívva a figyelmet a nyílt napra és az itteni továbbtanulás nyújtotta le­hetőségre is. De mint azt a főigazga­tó elmondta, felmérésük szerint a diákok több mint 90 százaléka az internetről tájékozódik. Ebből kö­vetkezően folyamatosan frissítik a weboldalukat, s a nyílt napra is alap­vetően az internet segítségével mozgósítottak. Az új dizájn és az iz­galmas internetes játék még von­zóbbá tette a programot, s nyilván­valóan a kart is.- A decemberi nyílt nap is sok fi­atalt vonzott, mondhatom, soha ennyien nem voltak. - hm -

Next

/
Thumbnails
Contents