Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-08-28 / 34. szám
2011. augusztus 28. PORTRÉ : SZEKSZÁRDI YAMRNÜP Svájcban végez kutatómunkát a szekszárdi lány Szíjártó Rita az atomfizika vonzásában Megeshet, hogy riportalanyom, a 23 éves Szíjártó Rita a szekszárdi Garay János Gimnáziumból kikerülő hírességek számát növeli hamarosan. Annak ellenére, hogy a humán területek bármelyikén tovább tanulhatott volna - meglehetősen széles érdeklődési köre, alapkészségei és szorgalma alapján - ő mégis a természettudományok felé orientálódott. Sokáig úgy képzelte, hogy vegyésznek tanul, de a modern fizikával való megismerkedés során szerzett intellektuális élményei elvitték erre a nagyon izgalmas, szerteágazó területre. Az impulzust még a gimnáziumi 11. évfolyamon a Szilárd Leó fizikai verseny adta, no meg az ország egyik legjobb fizikatanárának számító dr. Jurisits József. A felkészülés során ismerkedett meg Marx György munkásságával Naná, hogy képbe került az atomfizika, ami egyetemi évei alatt kutatott szakterületévé vált. Rita olyan mélyen és eredményesen ásta bele magát a témába, hogy' megkapta a nagy lehetőséget az élettől: az atomenergia kutatójaként kezdheti életpályáját. Szeptember elején egy zürichi kutatóintézet ösztöndíjas munkatársa lesz, s az itt eltöltendő három év gyümölcse a doktori cím megszerzése lehet. Kezdetben még a Budapesti Műszaki Egyetem oktatóreaktoránál végzett a biztonságelemzéshez szükséges méréseket. Aztán egyre jobban megismerte a különböző nukleáris technikákat. Az ifjú kutatóban meglátta a tehetséget, az atomenergia iránti kitüntetett érdeklődését a terület jelenlegi legnagyobb hazai szaktekintélye, dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. A KUTATÓMUNKA ÉRDEKLI IGAZÁN Ritának már kevés volt csak a tananyag csillagos ötösre történő felmondása. Ő lett az a hallgató, akit az eddig ismert eredmények, folyamatok, megoldások elsajátítása mellett, mindezek további kutatása, hipotézisek felállítása motivált. Mára kialakult kutatási területtel rendelkezik. Ha úgy tetszik, vannak hipotézisei, amelyek természetesen a szűkebb szakmának szólnak, így ennek részletezését nem kértük tőle. Ám, amit csinált és csinálni fog, az egy olyan közegben, ahol az olvasók egy atomerőmű (nevezetesen a paksi) vonzás- körzetében élnek, bizonyára érthető.- Eddig az egyetemi oktatóreaktor fűtőelempálcájának hőátadását vizsgáltam. Hogy az üzemanyag miként, milyen hatékonysággal ad át hőt a hűtőközegnek, a kialakuló áramlás milyen hatékonysággal rendelkezik. Ez biztonsági szempontból is fontos, hisz negatív folyamat esetén maga az üzemanyag, a benne levő, környezetre veszélyes uránnal károsodhat, de az energiatermelésre is hatással van, mégpedig a teljesítmény leadásának képességével - utal arra, hogy kutatásai nagyon is az alkalmazott tudományhoz sorolhatók, amelyeknek szoros kapcsolatuk van a villamos- energia-termelés folyamatával Rita a TDK-dolgozataiban nemcsak konzulens tanára, és a tanszék oktatói számára fejtette ki a nézeteit, hanem nemzetközi konferenciákon is. Ezek után szinte magától értetődő, hogy az e témában született diploma- munkája a lehető legmagasabb fokozatot kapta. Egy szemesztert egyébiránt Bécsben végzett, s három hónapot már leendő munkahelyén, Svájcban is eltöltött. A kutatandó téma továbbra is a fentebb ismertetett, de Rita felettébb kíváncsi arra, hogy ez az üzemanyag hőle- illetve átadási problematika hogyan fest az Európában kevésbé, de Ázsiában és Amerikában nagyon markánsan jellemző forralóvizes reaktorokkal működő atomerőművek esetében. ÉRVEL, SŐT, VITATKOZIK IS - AZ ATOMENERGIA MELLETT- Nem zavar az, hogy olyan országban leszel, ahol ugyan létezik az atomenergia alkalmazása, de a kutatóintézetből kilépve esetleg ellenséges, enyhébben fogalmazva nem támogató megnyilvánulásokkal találkozol?- Hozzászoktam már, és kellő érvanyaggal vitába is száltok az atomenergiát elutasítókkal szemben. Amikor először kint voltam Bécsben, alig telt el néhány nap, egy osztrák eléggé agresszíven fejtette ki elutasító nézeteit, Svájcban is előfordult ellenpropaganda, hivatkozva Csernobilra, Fukushimára, de ebben az esetben legalább kíváncsi volt az illető az én álláspontomra is.- Ez aligha különbözhet attól, amit Aszódi tanár úttól hallhatunk, aki szívesen folytat vitákat a reális, de olykor irreális, vadul támadó zöldekkel is.- így van. Meggyőződésem, hogy az atomenergia alkalmazásáról nem mondhat le az emberiség. Amúgy megűjulóenergia-párti vagyok, ennek részarányát mindenképpen növelni kell De ez abban az esetben, ha a környezetvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe veszünk és betartjuk, egyre keményebb szén-dioxid kibocsátási kvótákat írunk elő, nem válthatja ki teljes egészében a villa- mosenergia-szükséglet előállításakor a gyorsan, nagy tömeghez, a többiekhez viszonyítottan olcsóbban, és a környezetre káros anyagot egyáltalán nem kijuttató atomenergiát. Nem véletlen, hogy az USA, Kanada, Japán, Kína mellett még számos országban üzemidő-meghosszabbítási kérelmet nyújtottak be, s új blokkok építése is napirenden van.- A német példa az, hogy 2023-tól nem hosszabbítják meg egyik reaktoruk üzemidejét sem, visszvetheti az európai üzemidő-hosszabbítási és blokképítési kedvet. Hogy' látod ?- Annak a német fiatalnak is megmondtam, akivel a Sziget Fesztiválon a Fiatalok a Nukleáris Energetikáért Szervezet képviselőjeként vitába keveredtem, hogy nem tartom valószínűnek, hogy azt a 30 százalékot, amit Németország villamos energiájában az atomerőművek eddig adtak, ki lehet váltani csak a megújulókkaL Szerintem, ha mégis leállítják az összes blokkjukat, a francia atomerőművek által megtermeltből energiaimportra kényszerülnek - jóval drágábbért.- A kiégett üzemanyag kezelésére, tárolására, annak a környezetre évszázadok elteltével való veszélytelenségére kellene talán még több tudományosan igazolt magyarázat, osztod ezt a véleményt?- Részben igen, de eléggé intenzíven zajlanak az ebbéli kutatások, s a kiégett kazettáknak bizonyos kőzetekre gyakorolt hatásáról vannak is már megnyugtató eredmények. De úgy ítélem meg a kérdést idővel nem kell majd ezeket a veszélyes hulladékokat a föld alá elhelyezni. A harmadik generációs reaktorokból már úgy kerül ki az üzemanyag, hogy jelentősen csökken a sugárzása, aztán lehetőség van ezeknek a nukleáris iparban való újrahasznosítására, ez már a gyakorlatban is működik. A negyedik generációs reaktorok, amelyek megjelenése a 2030-as évek elejére várható, az előzőnél még hatékonyabban ártalmatlanítják az abba kerülő fűtőelemeket. így ezt a problémát is megnyugtató módon kezelni lehet majd. Ritát ne úgy tessenek elképzelni, mint azokat a „társadatomból általában kivonuló ”, szakbarbárrá váló természettudományos kutatófigurákat, akik jól elvannak a maguk kis tudományos birodalmában, és már ránézésre oíyan absztraktak. Éppen ellenkezőleg! A divatos ruhákban járó, a bulizásokra is időt szakító csinos lánynak sok barátja, ismerőse van, szüleihez, végzős egyetemista ikertestvéréhez, Livihez, és bátyjához, Lackóhoz erősen kötődő, a világra teljesen nyitott, azt munkája révén is megisrúerni akaró, mosolygós, optimista beállítottságú fiatal hölgy. Akivel jól eldiskurálhatnánk a világ nem természet- tudományos dolgairól is. Bármiről. Akár az idei Sziget Fesztivál zenei kínálatáról is, vagy éppen csak Szek- szárdról, ami - ahogy a szavaiból, gesztusaiból kiveszem - mindig a hazát, az igazi otthont jelenti majd számára - bárhova is viszi álomszépen induló karrierje. B.Gy. Rita a BME laboratóriumában, ahol különböző méréseket végez
