Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-01-30 / 4. szám
„ SZEKSZÁRDI MÚLT ÉS JÖVŐ------------------------------------------„É rtékmentésért” emeltek szót az alsóvárosi katolikus bálon Bíró László püspök a családok fontosságára hívta fel a figyelmet A január 22-én a Szent László Szakközépiskolában megtartott alsóvárosi katolikus bálon megtapasztalhatta az ember, milyen egy jól működő keresztény vallási közösség. Ilyenekből valaha oly sok létezett Magyarországon, s ugyanúgy virágoznának ma is, mint tőlünk nyugatra, ha hazánk megúszta volna a negyven évig tartó vallásellenes szocialista diktatúrát. A rendszerváltás óta szerencsére több közösség újraéledt és újak is alakultak. Amint a finom vacsorával egybekötött rendezvényen Naszladi Éva elnökségi tagtól megtudhattam, az alsóvárosi kör 2000 januárjában tartotta első összejövetelét, mely később különvált plébániai és báli találkozókra. Az ifjúságot is bevonják programjaikba, évente szerveznek közös túrákat. Az egyesület elnöke, Kovács Józsefné, Klárika megköszönte az elnökségi tagok tavalyi munkáját, hiszen a 2010. év - a kórházi kápolna felújítása és felszentelése miatt is - különleges jelentőséggel bírt az „alsóvárosiak'' számára. Bíró László tábori püspök köszöntő beszédében felidézte, hogy júliusban a kórházi kápolnánál milyen örömmel haUotta a fiatalok kérését, hogy közösen járják be a szekszárdi dűlőket, s közös karácsonyi készülődést is szervezzenek. Úgy véli, fontos lenne a fiatalok bevonása a katolikus kör találkozóiba, biztosítva ezzel a rendszeres összejövetelek fenntartását. Ezt a körvezetője, Kovács Józsefné is elengedhetetlenül fontosnak tartja, ugyanakkor a meghívottak örömmel tapasztalták, hogy a szombati bálon jelentős számban megjelent az ifjabb generáció is. Aktuális témaként Görögország is szóba került hiszen a görög ortodoxok nemrég felhívást intéztek híveikhez. Szavaik igen elgondolkodtatóak voltak, és sok párhuzamot lehet vonni Magyarország elmúlt évekbeli helyzetével Bíró püspök rámutatott, a görög egyházi vezetők felhívásukban azt „üzenik”: hazájukat ténylegesen a hitelezők irányítják, s a bizonytalanság és küzdelem érzésével tölti el őket jelenlegi helyzetük. „Minden szellemi alapunk, s hagyományaink lerombolása folyik” - idézte az ortodox keresztény közösség „segélykiáltását” Bíró László. „Mi is kiengedtük kezünkből saját hagyományainkat. A találkozás által viszont újra meg újra feleleveníthetjük az értékeket, melyeket magunkban hordozunk, hiszen sok minden jön ilyenkor elő a romok alól” - fogalmazott a püspök. Felhívta a figyelmet a család fontosságára, annak helyettesít- hetetlen értékére is. Horváth István polgármester köszöntőjében a kápolna átadásának fontosságáról beszélt, és a belvárosi templom rossz állapotú mennyezeti freskói ügyében is szót emelt. De - ő maga református lévén - az ökumenikusság békés megélésére is kitért. Bacsmai László szekszárdi plébános is méltatta a közösséget Véleménye szerint az alsóvárosiak nélkül a felújított Szent János és Pál kápolna belül nem lenne olyan, amilyenné vált a szombatonkénti reggeli fél 8-as, 60-70 embert is vonzó szentmisékkel! A bál vacsorával, tombolasorsolással folytatódott, a zenéről, a jó hangulatról pedig a népszerű GHB zenekar gondoskodott Gyimóthy Levente Escher Károly munkásságát tanítani kellene Páratlan ritkaságok a szekszárdi születésű fotós életművében Az 1964-90-ig a Nők Lapja fotóriportereként dolgozó Gadányi György volt utolsó vendégelőadója a szekszárdi születésű, figyelemre méltó, de mégis „ismeretlenségbe veszett” személyiségű Escher Károly fotóművészről szóló szabadegyetemsorozatnak. A korábban főleg társadalmi, belpolitikai riportfotókat készítő, majd 2000-ig az Iparművészeti Főiskola vizuális kommunikáció szakán tanító Gadányi egyébiránt olyan fényképezőgépeket hozott magával a Wosinsky Mór múzeumban rendezett ankétre, melyekkel Escher élete folyamán dolgozott A művészt személyesen nem ismerte, csupán élete utolsó idejében, a Nemzeti Galéria életmű-kiállításán találkozott vele. A művész halála után viszont Escher özvegye kereste meg, aki Gadányit beengedte Margit körúti lakásukba, hogy szabadon rendszerezhesse az Escher-életművet. Ezalatt derült ki, számos kép nem ott és nem arról a helyszínről készült, amelyet a képek címkézésükön jeleztek. Ezek közül Gadányi 480 negatívot vett át átnézésre az özvegytőL Szerinte Escher fotói hűen tükrözik korábbi filmgyári tevékenységét, hiszen fotósként is filmes maradt, s a képekről tisztán „átjön”, hogy a mozgást fényképezte. „Szinte halljuk a vak hegedűs következő akkordját, ha ránézünk egyik fotójára” - mutatott rá Gadányi. Escher újságírói, Escher Károly: Kilakoltatás (1934) fotóriporteri munkájára 1950utánnem tartottak igényt, s egy építésziroda alkalmazta fotóskénL Az ’50es években, és azután is - életveszélyes lett volna elővenni azon képeit, melyeket tudósítóként fényképezett Bárdossy miniszter- elnökről, Szálasi Ferencről vagy Horthy MiklósróL Tükörreflexes géppel fotózott sokáig mellette az egyutas fényerejű objektívbe „szeretett bele”: ha gépet cserélt, a csereszabatos objektívjét tovább használta. Escher hosszú ideig fotózta Dőry Virág színésznőt is, aki után ízléses aktfotók maradtak fenn. Az idős művésznőt Albertini Béla fotótörténész hívta fel, meséljen a fotózás eseményeiről, a hölgy azonban ezt elutasította, s a képek közzétételéhez sem járult hozzá. Kiderült e páratlan értékű aktfotók Londonban, egy szaklapban már korábban megjelentek, így kiállításuk elé nem gördülhet akadály. Bróm- olajnyomással készített, festett képhez hasonló fotói az 1910-es, 20-as években láttak napvilágot: a még meglévő tabáni házak, Escher apja, de Rippl-Rónai portréja vagy Escher húga. Mária „tárulnak elénk” rajtuk, melyeket eredetiben szemlélhettünk meg A Gadányi-gyűjte- ményben egyébiránt sok száz negatív, nyomdai méretezés után visszakapott kép, kereszt- és házasságlevelek, iskolai bizonyítványok találhatók. A Nők Lapja egykori fotósa rámutatott nem a fotó oldaláról kell megközelíteni a fotóriportert, mivel ez egy állandó, ugrásra kész állapot, sokszor nem tűr meg családot, gyereket sem. Gadányi elmondta, Escher „selejt, kidobni” címkével ellátott negatívjain hihetetlenül izgalmas képriportokat láthatunk a 30-as évek színészeiről közlekedési szituációkról Escher a fényképezés kezelését illetően szabadalmat jelentett be, melynek prc> totípusát a Magyar Optikai Műveknél meg is csináltatta Gadányi György lapunk kérdésére elmondta, sokoldalúsága, szociális érzékenysége fogta meg őt Escher Károly életművéből „Olyan példakép szakmájában, akit kőkeményen tanítani kellene!” - véli. Emberi vonásai a kézirataiból derülnek ki, melyből néhány példányt Gadányi is őriz. Úgy látja sajnálatos módon nem afelé megy' a világ hogy gimnáziumi tankönyvek lapjain vagy egyetemi előadásokon tárgyalják Escher műveit, megemlítsék a nevét „Ha rá tudjuk egy két diák szemét képeire futtatni akkor már sokat tettünk!” - mondta a fotóriporter. Gy. L
