Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-08-07 / 31. szám
12 »■ SZEKSZÁRDI MS4RNÜP LISZT FERENCRE EMLÉKEZÜNK 2011. augusztus 7. Dr. Hadnagy Albert: Liszt szekszárdi kapcsolatairól 18. „Ebben a dolgozatban a Tolna Megyei Levéltárban őrzött Augusz család levéltárának irataiból 28 levél és más dokumentum Lisztre vonatkozó anyaga került feldolgozásra. Az anyag felkutatása, reprezentatív ösz- szeállítása a Szekszárdi Állami Levéltár nagyérdemű, elhunyt igazgatójának hézagpótló, nagy szaktudást, hi- vatásszeretetet igénylő munkája volt. 1967-ben bekövetkezett halála megfosztotta attól, hogy a rendelkezésére álló gazdag anyagból Liszt és Szekszárd, azaz Liszt és báró Augusz Antal kapcsolatát minden vonatkozásában feldolgozza. Hátrahagyott dolgozata előkészítő munkaként íródott, s mint ilyen, kiegészítésekre, átdolgozásra szőrük. Ez a feladat a dolgozat lektorára hárult. Dr. Prahács Margit a levéltári anyag kiválasztásának nagy és fáradtságos munkáját megillető kollegiális kegyelettel vállalkozott arra, hogy dr. Hadnagy Albertnek a címben meghatározott témakörét, s ezzel a témakörrel összefüggő, másutt őrzött iratanyag, már megjelent Liszt-levelek, a Liszt-irodalom és korabeli sajtótudósítások adataival kiegészítse és az egész dolgozatot a szükséges módosításokkal és jegyzetekkel ellássa. Reméljük, hogy a tanulmány posztumusz megjelentetését ilyen módon elősegítve dr. Hadnagy Albert kívánságának is eleget tettünk: felhívtuk a figyelmet a báró Augusz család levéltárában rejtőző nagy értékekre.’’ A szerkesztő Végül még az 1876. évi látogatásról idézünk egy kis szekszárdi beszámolót. Liszt Hohenlohe Máriának, Wittgenstein hercegné egyetlen leányának így ír 1876. október 28-án: Csendben és nyugalomban telnek napjai. Augusz házát csak akkor hagyja el, ha reggel az új, gótikus stílusban épült templomba megy misére. A templom, Augusz irányításával 1864-1868 között épült. Három oltárát védőszentjei Mihály, Gábriel és Rafael arkangyalok szobrai díszítik. Liszttől azt is megtudjuk, hogy e szobrokat a régi mesterek stílusában fából faragva és színezve, Schönfeld, bécsi szobrász készítette. Liszt a Zeneakadémia 1877-78-as tanévében november 21-től március 31-ig tartózkodott Budapesten. Ez volt az az utolsó év, amikor Augusz még élvezhette nagy barátja társasáA fenti sorokat dr. Puskás Attila, a Tanulmányok Tolna megye történetéből című könyvsorozatszerkesztője írta, a sorozat II. kötetében megjelent tanulmány előszavaként. A Liszt-emlékévjegyében dr. Hadnagy Albert munkáját az egykori főlevéltáros lánya, dr. Gutái Miklós- né hozzájárulásávalfolytatásokban közöljük, tisztelegve ezzel a kiváló szakember és a híres zeneszerző emléke előtt is. (Folytatás az előző számból) Liszt hat év távlatából maga igazolja, hogy az 1870. évi hosszú szekszárdi látogatása érlelte meg állandó magyarországi működésének gondolatát. Ez az itt tartózkodás hozta felszínre az erre vonatkozó közóhaj megnyilatkozását, amelynek kezdettől fogva Augusz Antal volt a Spiritus Rectora. Erre utalnak Augusz sorai is, melyeket Ábrányi Kornélnak írt 1869- október 19-én, - mikor már bizonyosnak látszott, hogy Liszt hosszabb időre jön Szekszárdra. „Ezen négy hónap alatt tsak viradhatunk valamire művészetünk érdekében a honatyák segedelmével”. Liszt szekszárdi látogatásának három hónapjában, 1870. október 13-án, a vendéglátó házigazda újabb levélben, már egész világosan határozott formában fogalmazza meg előbbi reménykedését: „Ha majd Liszt Pesten lesz, a külföld itt fogja felkeresni őt, a' most élő művészek főnökét, irányítóját - és ezen fényes központ hazánkban és fővárosunkban fog székelni...” Liszt Ferenc. Eredetije a Zeneművészeti Főiskola Liszt Múzeumában gát. 1878. február 10-én így ír fiának Antalnak: „Most volt a francis. Guardián és a legidősb Barát nálam - Vasárnapra hívtak Installátionális ebédre Trefort ujjan választott Con- fraternosságát ünneplendjük - és a' 32 év óta Collégái is meghívattak - Liszt, Karátsonyi, és én de anno 1846”. Liszt március 25-én még ugyancsak Augusz kíséretében jelenik meg a Nemzeti Zenedében, Than Mór róla festett nagy portréjának ünnepélye* leleplezésén. Pár nap múlva elbúcsúz nak, de a levelezésük - mint ahogj annyi éven keresztül - tovább is állan dó kapcsolatot biztosít közöttük 1878 augusztus végén Augusz legfia talabb gyermeke, Imre értesíti Lisztet hogy apja nagy beteg. „Tehát betegség gyötör 6 hét óta!.. - ezekkel a szavakkal vezeti be Lisz Augusznak írt utolsó levelét - „s ne kém mindig a te fáradhatatlan, gon dós, jóságos barátságodról tanús kodol. Az Isten jutalmazzon meg ét te”! Ezután áttér a kettőjük között of gyakran megtárgyalt témára, a Zene akadémia legújabb ügyeire: az intéze új épületére, az ebben felállítandó v orgonára stb., amikről Augusz - úg látszik - még utoljára értesítette Lísí tét. A levélhez pár sor melléklet imr számára: „Kedves Imre, köszönöm sorokat, melyek annyira elszomorí ják apjának hű öreg barátját”. Bár Augusz Antal 1878. szeptember 9-é: elhunyt. Liszt régi barátja elvesztése miai érzett fájdalmát ezekben az Ábrán; Kornélhoz intézett sorokban jutta ta kifejezésre: „Augusz elvesztése legfájdalmasabban érint. Az észté gomi mise első előadása óta - töb mint 20 éve - lélekben egyek ve tunk. S ugyancsak ő volt az, aki elh tározásomban, hogy magamat Bi dapestre kötelezzem, különöse megerősített”. LISZT I IMUZ HANGVEBSENYE S2epárd«n IHHtil Oelolirr IHilikáil. (leli lí tinikor a' ■ r g ) r fc i t i i a ; ; I r r r « k r i, lli li|ili jt'ifvi'k válthatók a' s/.ríízánli kir. Pósla-liiialallian. Beikor 3 fi. Zarlszók I. 0. kar/.al ] fi. |i!íó. Az első szekszárdi Liszt-hangverseny plakátja mm UH SZEGZÁRDI HANGVERSENYÉRŐL éanaiTvéifT. !. Ábránál Norma Weil. 2. Mfgkrrrs kmngörr. Webertól. 3. fd\özk(t). (Alt Mariig 4. Htrakirálr. { Erikéig í 5. Magy ar Tiltó L ö. (laloji)* 1 hronutiifuc. .Hrhnlerítöti Heulet «411 IS órakor »• mnirhóxl Meghívó a Liszt-hangversenyre _____ , i - -_* — | •£* - «■* r$ Tov-»a> ; Augusz Anna naplójának utolsó sorai
