Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-07-03 / 26. szám
2011. július 3. HAGYOMÁNYÁPOLÁS SZEKSZÁRDI IAS4RNAP Szekszárd védőszentjének születésnapjára emlékezve Színes programok várták a Szent László-napok közönségét Bíró László püspök és Bacsmai László plébános Az istentiszteletet több százan hallgatták a kápolna melletti utcában SZABADTÉRI MISE A KÁPOLNÁNÁL Kora este a tavaly felújított Szent János és Pál kápolna melletti utcában gyűltek össze szép számmal a szekszárdi polgárok, hogy egy lélekemelő szabadtéri mise részesei lehessenek. Az eseményen Bíró László tábori püspök mellett részt vett Bacsmai László katolikus plébános, valamint Balázsi Zoltán református lelkész is. Bíró László szerint új evangelizációra van szükség hitevesz- tett világunkban, mivel az utóbbi évtizedekben a produktív tudományokat túlértékelték, a humán értékek, a hit pedig hányadik. Úgy látja, kapcsolatunknak meg kell újulnia Krisztusban, egyben fel kell újítanunk imaéletünket! Egy templom akkor pusztul el, amikor kivonul belőle a hit - mondta. A Szent János és Pál kápolnánál ez nem történt meg, hiszen - ahogy a püspök emlékeztetett - a hívek összefogásával újjáéledt a kis templom. Szent Lászlóról szólva Bíró László elmondta: büszkék lehetünk rá, hiszen egy szétesett országot átvéve, szigorú, de igazságos törvényeket hozott, s igen mély hitből élő ember volt. Szentté avatta István királyt, betegeket gyógyított ingyen, s minden erejével azon volt, hogy a törvényeket betartassa. A családot, nemzetet a hűség, a hit és a szeretet tartja ösz- sze, s ad hozzájuk szilárd alapot! - hangsúlyozta Bíró László.- Azt az államot, amelynek önálló szentjei vannak, erősebbnek tartották minden időben! - hangsúlyozta dr. Haag Éva alpolgármester. - Szent László kivételesen erős uralkodó, sikeres országépítő volt, aki igen vallásos emberként élt - tette hozzá, majd hangsúlyozta: egy nemzetet akkor nem érnek támadások, ha belülről erős és szilárd Mindezek után a Babits művelődési ház ideiglenes épületében lépett fel a Gagliarda kamarakórus, amely többek között Bárdos Lajos: Liszt Ferenc című alkotását, Gárdonyi Zoltán: Violám című művét, a Wolf Péter zeneszerző által írt Boldog muzsikát, Ad)' Endre: így van magyarul című versének Terényi Ede erdélyi zeneszerző által megzenésített változatát, valamint egy nemrég városunkban koncertezett svéd kórustól tanult népdalfeldolgozást is előadott. TOJÁSÍRÁS ÉS DIÓKATAPULT Szombat délelőtt az Illyés Gyula megyei könyvtár udvarán reneszánsz játszóház várta a gyerekeket Kedves „középkori” lányok igazították útba az érkezőket az újabb és a régi játékok között, melyek mind természetes anyagokból készültek: a fiúk kedvence a diókatapult volt, meg a vesszőkarika-hajítás botra. Falapokból várat rakhattak ki, a kicsik, „horgászhattak” is, egy kötéllel körbevett részen pedig a diókirály volt az úr, aztán „erre csörög a dió...” helyett a kockáknál kobmpoltak a bekötött szemű gyerekeknek Tovább is vök, mondjam még? A kézműves-műhelyben a bátai asz- szonyok a felnőtteknek is szívesen megmutatták mesterségüket. Sokak számára kiderült, hogy írókával tojásra rajzolni nem is olyan egyszerű, kis- tarisznyára hímezni egy gyermeknek is sikerülhet, de a vállalkozó kedvű szülők nehezebb hímzést kaptak feladatul A gyermekkönyvtár foglalkozásain díszes süveget készíthettek várkisasszonyok, varázslók, a lovagok meg színes pajzsot. Agyagba pecsétet nyomhattak, vagy kiszínezhették a középkort idéző ábrákat. Közben a felnőttek ingyenesen beiratkozhattak, vásárolhattak olcsón könyveket, vagy nyerhettek az elméjüket tornáztató feladatokkal A kölcsönzőpultjánál olykor sor állt, a nap folyamán ugyanis összesen 141-en éltek az ingyenes lehetőséggel és 38-an beiratkoztak, 103-an pedig meghosz- szabbították könyvtári tagságukat. Délután igazi szellemi csemegék várták az ünneplőket. Szabadon röpülhetett lelkűk a Tolna megyében született, élt, élő vagy pályájuk során itt megfordult mintegy kétszáz író és költő közül hússzal Műveik, rokon gondolataik egymásba fonódtak Kis Pál István és Németh Judit tolmácsolásában, Babits Mihály Hazám! című versére felfűzve. A pilléreket, a Babits- vers egymásra épülő részeit Balogh Márton, az I. Béla Gimnázium versmondásban többszörös díjnyertes tanulója adta elő. így értünk el A háztól a gyermekkor édes és szorongató emlékeitől az egyre táguló világ felé, döbbenetes hányattatásokon át, a talaj nélküli szinte már határtalanná váló távlatokig, de „a város / és a kis ház, melyben megszülettél” még mindig vár. Jól példázza ezt, a történelme során főként a természeti erőkkel harcban álló Báta túlélése, gazdag hagyományainak, művészeti értékeinek megőrzése minden nehézség ellenére - ahogy Balogh Imréné Jánosi Erzsébettől a Bátai Tájház vezetőjétől megtudhattuk a könyvtárban megnyílt Bátát bemutató kiállítás köszöntőjéből Itt a középkori eredetű falunak - amelyben Szent László király 1093- ban apátságot alapított - bemutatkoznak gazdag és változatos természeti kincsei: „folyó, patak, síkföld, domb, hegy, sziget, erdő, vízi erdő, ártézi forrás”, amelyek az egykor Bátán élt jeles festőt, a tárlaton két képével jelen lévő Czencz Jánost is megihlették, akárcsak a falu népművészetének értékei. Az estet egyszerre pezsdítő és fájó flamencomuzsika nyitotta a Szekszárdi Gitárkvartett előadásában Wessely Ágnes énekéveL A nagybőgőt Szecsődi István pengette, Rubányi Anita és Lotz Kata F. Garcia Lorca-verseket szavalt. Zárásként pedig A pap, a várúr és a boszorkány című középkori thrillert láthatta a nagyérdemű, amely felfedi egy rejtélyes bűneset kulcsát. (Folytatás a következő oldalon.)
