Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-07-03 / 26. szám
2011. július 3. HÉTRŐL HÉTRE „ SZEKSZÁRDI mSARlAP Palotásné Kővári Teréz: „A Sió-árvízkapu fejlesztése egy újabb projekt lehetne...” Palotásné Kővári Teréz átveszi a díjat Bohli Antaltól, a mérnöki kamara megyei elnökétől Száznál több konkrét, a szakmában elismerést kiváltó tervezői, szakértői munka van a Tolna Megyei Mérnöki Kamara egyik idei kitüntetettje mögött. Palotásné Kővári Terézt, a Tolna Megyei Kormányhivatal vízgazdálkodási főfelügyelőjét a közelmúltban a megyei Mérnöki Kamara közgyűlésével egybekötött díjátadó ünnepségen Körösi Miklós-díjjal tüntették ki. Az átadás után arra kértük a mérnök asszonyt, emeljen ki egyet a legjelen-, tősebb építő, illetv e vízimérnöki tevékenységéből- Ez a Szekszárd-paksi Vízitársulatnál valamint a Szekszárd-paksi Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft.- nél eltöltött bő két évtizedhez, annak 1996-2002 között időszakához kötődik - felelte különösebb gondolkodás nélkül a szakember, aki egyben az országos kamara vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának az egyik alelnöke.- Még a kilencvenes évek vége felé készítettem el a vízmennyiség és minőség szempontjából kritikussá váló faddi-tolnai holtágrendszer vízpótlásának terveit - építve az atomerőmű irodaházi klímaberendezési hűtővízének felhasználására. Ha még a bogyiszlói holtágat is ideszámítjuk, a mintegy 500 hektáros felületével ez egyébként Magyarország legnagyobb egybefüggő Dunai-holtág-rendszere. A mérnöki feladat a paksi atomerőmű hűtővízének eljuttatása volt egy új, létrehozandó csatornába és a meglévő Paks-faddi-főcsatorna segítségével ennek betáplálása a Faddi-holtág- ba. Ez három lépcsőből állt, aminek a terveit „Tériké” készítette. Mint ismeretes, ezen projekt nemcsak a faddi holtágat mentette meg, hanem alapvetően az érdeklődés fókuszában levő Domborít is, no, meg a már szintén veszélyeztetett tolnai holtágat is.- Az első lépcsőfok a csámpai tápcsatorna kiépítése volt, a második egy öntöző-víztározó és nádasszűrő mező létrehozása Fadd, Gerjen és Dunaszentgyörgy térségében. Aztán megvalósult Dombori-pusztánál a faddi holtágból a tolnaiba való vízátvezetés is. Van elképzelés az úgynevezett negyedik ütemre is, ami a bogyiszlói holtág vízpótlását célozza: két nyomvonalon is'lehetőség lenne a vizet a bogyiszlói holtágba vezetni, de ez a projekt még nem valósult meg - jegyezte meg a kitüntetett.- Milyen bevatkozások szükségesek még a holtágaknál? Itt van például veszélyforrásként a fel- iszapolódás problémája, amivel a jelekből ítélve nehéz mit kezdeni.- Valóban így van. Valamilyen mértékű iszapkitermelésre, illetve eltávolításra most is szükség lenne. Ez sajnos nagyon is pénzkérdés, s ebben eddig pályázati lehetőség sem volt igazán, talán most változhat a helyzet. A kitermelés drága, s a problémát az is fokozza, hogy alapvetően veszélyes hulladékról van szó, amit biztonságosan el kell tudni helyezni. Egyszerűbben megvalósíthatónak látszik az az elképzelés, mely szerint iszapfaló baktériumot táplálnánk a holtágakba. Ez felfalná az iszapot, melynek következtében megnőne a vízmélység, miközben tovább javulhatna a vízminőség.- Korábban volt arról szó, hogy a mezőgazdaság hasznosíthatná a kitermelt iszapot, annak a szükséges környezetvédelmi szempontú ártalmatlanítása után. Persze ennek is vannak költségei, így fölvetődik: megéri-e ezt elvégezni?- Ezt veszélyes hulladékként kell kezelni. Ki kell helyezni egy bélelt tározóba, és a száradást követő bevizsgáltatás után lehet dönteni az agrárcélú hasznosításról Nagyon kétesélyes dolog ez. A Duna-stratégia elfogadása a források biztosításával lehetőséget ad újabb nagy projektek megvalósítására, ami a mérnöki fantáziát is megmozgatja. Palotásné Kővári Teréznek máris van egy - bizonyos szakmai berkekben mindenképpen támogatottságra számot tartó - javaslata.- Mivel a Duna-stratégia elsősorban országhatárokon átívelő programokat támogat, én a Sió-árvízkapu jelenlegi működését javasolnám fontos közérdeket szolgáló megyei projektként felülvizsgálni és fejleszteni az idei évhez hasonló kritikus megyei belvízhelyzet kialakulásának elkerülése érdekében. A mű a dunai árhullám kizárását, valamint a Sión történő duzzasztást szolgálja a vízkivételek és a hajózhatóság biztosítására. A 2010-es árvíz, belvíz problematikája markánsan rámutatott: sajnos, nem tud úgy működni az árvízkapu, ahogy kritikus helyzetekben kellene. Az üzem rendjének átgondolására, bizonyos fejlesztések megvalósítására gondolok itt, a Sióba torkolló Kapos-csatorna rendezésével együtt. A térségünk számára megvalósítandó feladatként ezt kellene megfogalmazni a Vízgazdálkodási és Vízépítési Szakcsoportunknak a Hidrológia Társasággal közösen - mondta a több, a megyére vonatkozó, mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő fejlesztési koncepció kidolgozásában, azok koordinálásában részt vevő, neves, tapasztalt szekszárdi szakmérnök. B. Gy. A Sió-árvízkapu Szekszárdnál Tisztújítás a szekszárdi Rotarynál Tévét nyertek a gyors fizetésért „A Rotaryanusok elkötelezett hívei annak az eszmének, hogy a humánum, a szellem, a közösségi jóakarat segítségével lehet hatni a világra, lehet segíteni azon.” E gondolattal élve tevékenykednek a szekszárdi ro- tarysok. Kezdeményezésükre, újították fel a Munkácsy utcai csurgót 2010-ben, hozták rendbe a Kálvária-tetőn álló kereszteket, és a magyarországi árvízkárosultakon is segítettek. A szervezet az általános iskolák legsikeresebb tanulóit is támogatja. Június 25-én, a szekszárdi Relax Wellness Központ udvarában rendezett, XIII. Rotary Charter ünnepség napirendjén a tisztújítás is szerepelt Az eseményen részt vett egyebek között dr. Sólyom Bódog a Rotary Magyarország Délnyugat-magyarországi Régió alkormányzója, Szrnka Pál klubtitkár, Kővári László, a szervezet tagja, valamint Módos Ernő alelnök is. A korábbi elnöktől Kosztyi Jánostól Letenyei László vehette át az elnökséget. A tisztújításon két új tagot - Korcsmár Istvánt, az Alisca Bau Kft. vezetőjét, valamint dr. Muth Lajost, a Balassa János megyei kórház főigazgatóját is - rotaryssá fogadtak. Gyimóthy Levente Ünnepélyes díjátadóra hívta az Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. azon szerencsés nyerteseket, akiknek a június 15-én megtartott sorsoláson kedvezett a szerencse. A sorsoláson azok a szekszárdi ingatlanokra vonatkozó hulladékszállítási közszolgáltatási szerződést kötött személyek vettek részt, akik a díjfizetés módjaként a banki átutalást választották. A nyereményeket - első helyezésként egy LCD képernyős televíziót, második díjként egy videokamerát, harmadikként egy kenyérsütő gépet - Artim Andrásné, az Alisca Terra Kft. ügyvezető igazgatója adta át a szerencsés ügyfeleknek. Felvételünkön (balról) az első díjat nyert Mészáros Mihály, Szekszárd, Cserhát u. 16. sz. alatti lakos és családja a nyeremény tévével
