Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-07-03 / 26. szám

, SZEKSZÁRDI pp vasAbmap of S/f o» ___ HÉ TRŐL HÉTRE 2011. július 3. Van, aki dicsekszik, van, aki bántalmaz... A bűncselekmények 12 százalékát gyermek- és fiatalkorúak követik el- Sok felnőtt bűnöző kihasználja, hogy a gyermekkornak nem büntet­hetők, ezért őket veszik rá a bűncselekmények elkövetésére - közölte Gáspár Ildikó, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának munkatársa egy múlt heti tájékoztatón. A gyermek- és fi­atalkorú bűnelkövetés, valamint a bűnmegelőzés helyzetét taglaló szakmai értekezletet a Tolna Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala hívta össze. Gáspár Ildikó 2010-es adatokkal tá­masztotta alá, hogya gyermek- és fiatal­korú bűnelkövetők számarányát illető­en Tolna megye viszonylag jó helyzet­ben van, pontosabban az egyik sereg­hajtó. Az összes bűncselekmény - lo­pás, gépkocsifeltörés, garázdaság, sőt falfirkáiás - 10-12 százalékát követik el gyermek- és fiatalkorúak. A szakember megjegyezte, a felnőtt bűnözők gyak­ran kihasználják, hogy a gyermekko­rnak nem büntethetők, ezért ráveszik őket különböző lopásokra, gépkocsi feltörésre stb., persze a „haszon” jó­részt a felbujtó felnőtt zsebében landol A szakember kitért arra is, hogy a fia­talok bűnözése összefüggésben van társadalmi és gazdasági helyzetükkel, mit például a mélyszegénységgel, szih leik válásával alkalmanként az alkoho­lizálással és a kábítószerezéssel illetve szakképzetíenségükkel vagyis az elhe­lyezkedés kilátástalanságával Sajnálat­tal jegyezte meg, hogy a felsorolt prob­lémák gyakorta halmozódnak. Tolna megyében tavaly 280 bűn- cselekményt követtek el a szóban for­gó korosztályba tartozók. Ebből 109 esetben követtek el garázdaságot, tes­ti sértést pedig 36 alkalommal Jellemző az is, hogy indok nélkül követik el a bűncselekményeket, el­szedik társaiktól a mobiltelefont, illet­ve a különböző lejátszókat. Két do­logra külön is rávilágított az előadó: egyrészt a szakmunkástanulók krimi­nalizálódására, akik alkohol-, vagy droghatás alatt követik el a bűntette­ket, s gyakori az oktalan bántalmazás is. Másrészt pedig a jobb helyzetben élők dicsekvését említette, akik sza­bályosan „kihívják maguk ellen a sor­sot”, s jellemző, hogy értékeiket pszi­chológiai nyomásra átadják gazfickó társaiknak. Ami a családon belüli erőszakot ille­ti, Gáspár Ildikó leszögezte, hogy bár gyakori, ám nehéz felderíteni, hiszen a család „kifelé zár”. A tizenévesek bűncselekményeinek színterei jó­részt a buszmegállók és a várótermek. Az elkövetési időszakok az iskolai tan­órák megkezdése előtti óra, illetve a befejezést követő idő. Gyakori a gyermek- és fiatalkorúak eltűnése is. Tavaly a kétharmaduk ne­velőotthonokból szökött meg, a töb­biek családokból. 2010-ben a legfiata­labb elkóborló 13 esztendős volt. Oszbach Mária, a Hőgyészi Gyer­mekotthon vezetője visszautalva az előző előadásban kifejtett azon okok­ra - mélyszegénység, szülők válása stb. -, amelyek a bűnelkövetések hát­terében vannak, hozzátette: mind­ezek hozzájárulnak az intézetbe kerü­lés indokoltságához is. Mint mondta, sajnos, az otthonba kerülésre legtöbb­ször későn, serdü­lőkorban kerül sor, miután az alapellá­tás négy-öt évig már gondozta őket otthon. Ez azt is je­lenti, hogy a beutaltak pedagógiailag hozzáférhetetíen állapotban kerülnek az intézménybe. „Szabály- és norma- szegésről hozott minták beépülésé­vel súlyos hiányosságokkal nevelték őket” - mondta az igazgatónő így az első és legfontosabb (bár nem rö­vid ideig tartó) feladatsor, hogy a min­den téren jelentkező hátrányukat csökkentsék. Annak érdekében, hogy majd képesek legyenek a társadalom­ba beilleszkedni. A legkisebb ered­mény eléréséért is sziszifuszi munká­ra van szükség, s csak hosszú ideig tar­tó összehangolt tevékenység során ér­hető el a cél: hogy az otthonokból jól szocializált, beilleszkedő, jól viselke­dő, munkavállalásra kész fiatalokat neveljenek. Az intézmény igazgatója a nevelő- otthonba kerülést megelőző időszak­kal kapcsolatban szólt arról is, hogy a tizenévesek iskolai hiányzása szoros összefüggésben van a szülők munka- nélküliségével akik nem törődnek az­zal hogy gyermekük látogatja-e az is­kolát, vagy odahaza alszik, ahogyan ők is teszik. Az otthonba került gyerekek szüleinek 97 százaléka munkanélküli, ami alkoholizálással és agresszióval is párosul. Az értekezlet harmadik részében dr. Farkas Adrienn, a gyermek- és ifjú­ságvédelmi megyei koordinátor tar­tott vetített képes összefoglaló és a munkát értékelő előadást. V. H. M. Nem érzik a fiatalok a drogok veszélyeit Megszépült a játszótér Szülő-szakember találkozót rendeztek kedd este a Vöröskereszt Tolna Megyei Székházában, ám a vártnál jóval keve­sebben jelentek meg. Dr. Kiss Mária, az Egészségért Ala­pítvány vezetője, az esemény egyik szervezője lapunknak elmondta: kábí­tószer-használat tekintetében jobb a helyzet hazánkban, mint Nyugat-Eu- rópában, hazai viszonylatba ugyanak­kor stagnálás érezhető a kilencvenes évek adataihoz képest. A könnyűdro­gok használatában a 16 éves gyerekek 25 százaléka érintett, míg a 18 évesek 40 százaléka már kipróbált valamilyen drogot. Legjellemzőbbek a cannabis- félék, de a designer-drogok fogyasztá­sa is elterjedt. Ezeket nem lehet, vagy igen nehéz beazonosítani. Gyártásuk­ra egy egész ipar települt, főleg Ázsiá­ban. Utóbbi szereiket hazánkban ugyan sikerült kitiltani, mégis ezekből lelhető fel több a piacon. A fiatalabb korosztálynál az erősebb drogok rit­kábban fordulnak elő. Fő gond, hogy a fiataloknál hiányzik a veszélyérzet. Ti­zenhárom éves kortól a barátok hatá­sa óriási a gyermekre nézve -.tette hozzá a szakember. Probléma az is, hogy a szülők csak akkor járnak el drogmegelőzéssel kapcsolatos előadá­sokra, ha gyermekük már komolyan érintett. A legveszélyeztetettebb fiata­lok két szélsőséges közegben, a na­gyon jó és a kifejezetten rossz körül­mények között élő családokban talál­hatóak. Míg az előbbi esetben a kábí­tószer-függőség kialakulása dominál a rossz körülményekben nevelkedő fia­taloknál az alkoholfüggőség kockáza­ta jelent veszélyt Sajnálatos, hogy nap­jainkban a buli után hajnalig tartó „after partik”, valamint az erdei partik is elterjedőben vannak. Utóbbiakat sokszor oktatási intézményekben, fali­újságon hirdetik meg, s e rendezvé­nyekről első olvasatra sokszor a peda­gógusok sem sejtik, milyen veszélye­ket rejtenek! Dr. Kiss Mária úgy véli, a médiának napjainkban óriási felelős­sége van a fiatatok drogokkal kapcso­latos tájékoztatása terén. Döbbenetes ugyanakkor, hogy egy friss, rajzos fel­mérés szerint egy lakás alapterületét tekintve, adott ingatlanban minél tá­volabb szeremének lenni a gyerme­kek a szüleiktőL Ez is mutatja az elide­genedés jelenségét, amely szintén drogfüggőséghez vezethet - mutatott rá az alapítvány elnöknője. Gy. L ATesco szekszárdi áruháza is csatlako­zott a „Szépítsük együtt Szekszárdot!” programhoz. Szabó Balázs áruház-igaz­gató és kollégái jó kedvvel láttak neki a Tartsay lakótelepi játszótér festésének. Jó volt látni a lelkesedést, illetve a lakók felénk áradó szeretetét, érdeklődését. Külön öröm, hogy a körzet önkor­mányzati képviselője, Máté Péter is csatlakozott hozzánk, aki aktívan ki­vette részét a játszótéri elemek csiszo­lásában, festésében. Szabó Balázs a jö­csak városunkat szépítettük, de re­mek csapat-összekovácsoló nap is volt, amit kollégánk pörköltje is emlékeze­tessé tett. Legközelebb, ősszel a Gróf Pál utcai játszótér következik, melyre már most lelkesen készülünk.” Hasonló kezdeményezéseket, ön­kéntes felajánlásokat és ötleteiket a szepitsuk@szekszard.hu-ra küldjék, il­letve a 0630-494-8028 számon Wallacher Péter, a program koordiná­tora várja ezeket.

Next

/
Thumbnails
Contents