Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-06-12 / 23. szám

2011. június 12. , szEKSzAnn VASÁRNAP m ______________________ A g yulladásos fog éjszaka kezd fájni Dr. Selényi Judit: „Ha a gyerek nem ismeri meg az édes ízt, akkor nem is kívánja’ Balogh László, a Szőlőszem Egymásért Mozgalom elnöke javaslatára most a pá­ratlan szaktudású, empatikus - ám hu­morban és a jókedvben sem szűkölkö­dő - dr. Selényi Judit megyei sztomato- lógus szakfelügyelő főorvossal beszél­getünk. Az „előd” javaslatára többek kö­zött a szakma problémáira is rávilágí­tott a főorvos asszony, de azt is megvá­laszolta, hogy szerinte miért oly nagyhí­rű a magyar fogorvosok szakértelme, s az ebből adódó színvonalas munkája.- Tehát miért (mitől) olyan jók a magyarfogorvosok?- Elsősorban a jó iskolákra vezethe­tő vissza, kezdve a Semmelweis-egye- temmel, ahol először volt fogorvosi kar. Majd következett a szegedi, a deb­receni és a pécsi egyetem. Ahogyan ko­rábban is, ma is mindenütt elismert oktatógárda működik.- Mindez az elméleti képzés mellett a gyakorlatra is vonatkozik?- Az utóbbi időben sajnos azt ta­pasztaljuk, hogy nagyon kevés gyakor­lattal jönnek ki az egyetemekről a kez­dő kollegák. Ebben a megváltozott le­hetőségek is közrejátszanak, az úgy­mond „betegszerzési” lehetőségek na­gyon beszűkültek.- Ezt hogy értsem?- Annak idején mi bevittük az egész családot a klinikára, fogkezelésekre. Ők jól jártak, nem kellett fizetniük, hi­szen a munkához szükséges anyago­kat „tancétosan”, azaz ingyen megkap­ták, így fogaik rendben voltak, mi pe­dig komoly gyakorlati tapasztalatokkal felvértezve állhattunk munkába. Ez az állam részéről komoly és nem hiábava­ló támogatást jelentett. Ma alig akad olyan beteg, aki hozzájárulna, hogy rajtuk gyakoroljanak. Régen megen­gedőbbek voltak az emberek.- Szerencsére a fogorvosainkra nem jellemző az emigrálás.- Szerencsére van igény a fogorvo­si munkára, s nagyon jól fölszereltek a fogtechnikai laboratóriumok. Tehát a fogorvosok itthon is megtalálják a szá­mításukat. Hozzáteszem, hogy a fog­pótlásokat már nem finanszírozza a biztosító. Tehát bárhova fordul a be­teg, a pótlás költsége őt terheli. Sőt, a fogtechnikai költséget a hatvan éven felüliek is ugyanúgy fizetik, mint a fia­talabbak.- Olvastam, hogy több országban, például Angliában szabályos ipar­ág alakult a magyarországi fogtu­rizmusra. Győr, Budapest, Pécs, Szekszárdi. A külföldieknek az uta­zási, szállodai és étkezési költséget is beleértve megéri nálunk kezeltet­nifogaikat- Ez nem azt jelenti, hogy mi na­gyon olcsók lennénk, viszont a külföl­dieknek, az ő viszonyaikhoz képest azok vagyunk. Németországban gya­korlatilag mindenből, ami a fogakkal kapcsolatos, „kiszállt” a biztosító. Ausztria is borzasztóan drága. Portu­gáliában 300 eurót kértek egy gyö­kértömésért... De maradjunk idehaza! A kormány a fogturizmusra külön projektet készített, s az ezzel kapcso­latos szakmai tájékoztatón is elmond­ták, hogy megalakult a Fogászati Tu­rizmus Kft. A vezető irányításával köz­vetítik a különböző fogorvosi ellátó- helyekre a külföldi pacienseket, hi­szen a többségnek nincs itt ismeret­sége, tehát szükségük van a - hivatalo­san működő - szervezőcégre. Gondo­lok itt a kezelési terv szerinti fogásza­ti ellátás mellett a szállástól az étkezé­sig mindenre.- Főorvos asszonynak is vannak külföldi betegei?- Hogyne. Többen is. Főként nya­ranta jönnek előzetes egyeztetést kö­vetően. Ez bevételt jelent a kórháznak, hiszen ők is csekken fizetik be a meg­állapított fix összeget, beleértve az or­vosi munkadíjat.- Igenfigyelemre méltó azon pálya­futása Miért lett fogorvos?- Eredetileg gyermekorvos szeret­tem volna lenni. De a szeretett ke­resztpapám, dr. Kisfaludy Kálmán - aki 30 évig körzeti orvos volt Medi­nán - győzött meg a változtatásról, mondván, hogy nagyon kevés a fogor­vos, mellette jó a kézügyességem, s azt is megállapította, hogy tudok bán­ni a betegekkel, hiszen már gimnazis­taként olykor adminisztráltam mellet­te. Egyébként a körzetében ő maga látta ei a fogászati ellátást, persze, volt vizsgája és engedélye... Elsőre fölvet­tek az egyetemre, amit budapesti lé­vén ott is végeztem eL Kezdetektől re­mekül éreztem magamat az ottani mi­liőben, beleértve a már említett gya­korlatot, amit én a Központi Sztoma- tológiai Intézetben és a Csepeli Ren­delőintézetben végeztem. Negyed- és ötödévesként felügyelet mellett már helyettesítettünk, éjszakai műszako­kat vittünk. Volt, amikor 30-40 fogat húztunk ki egyetlen éjszakán.- Miért éjjel kezd fájni a fog?- Mert lefekvéskor megduzzadnak a gyulladásos fogba vezető erek és ide­gek, azaz vízszintes testhelyzetben vér­bőség alakul ki a fogban, ami rettentő feszítő, lüktető fájdalommal jár, ami ab­szolút a fogbél-gyulladás tünete. Tehát minden gyulladásos fog éjszaka kezd fájni.- MÜjelent ez a sokatmondó mosoly?- A felvételit megelőző háromnapos- mondhatni munkaalkalmassági - ki­vizsgálásra gondoltam. A fejünk búbjá­tól a lábunk ujjáig minden - beleértve a pszichológiait is - vizsgálatot elvégez­tek rajtunk, s olyankor megmutatták az adott klinikán folyó munkát. Remek és tanulságos volt, az embert megfogta a hely szelleme. Sajnos, ez a hasznos egészségügyi feltérképezés és a jöven­dő munka bemutatása ma már nem működik.- Nyilvánvalóan a fővárosban kez­dett dolgozni- Nem, nem. Igaz, hogy kaptam két állásajánlatot, mégis Szekszárdra jöt­tünk a férjemmeL Amikor végeztem, összeházasodtunk, s keresztapámtól értesültünk, hogy itt egy fogorvost és egy közgazdászt keresnek. Mindket­ten megkaptuk az állást, sőt szolgálati lakást is. Boldogságunk határtalan volt. Akkor én lettem a negyedik szekszárdi fogorvos. Kezdetben a mostani OEP helyén volt a városi fogászat, majd az OTP emeletén. Viszonylag hamar, dr. Reglődiné dr. Nagy Ilona nyugdíjba vonulását követően engem bíztak meg a „csapat” vezetésével, majd négy esztendő múlva kineveztek megyei szakfőorvosnak.- Még pár mondat a sokat emlege­tett keresztapáról, aki az orvoslás­sal kapcsolatban soha nem tudott nemet mondani ahogyan ön sem. Örökség?- Igen, s egyben példakép is. Min­dent, ami az egészségüggyel és a beteg­ellátással kapcsolatos és jó, azt először tőle láttam, s mindig arra vágytam, hogy hasonlíthassak rá.- Ez maximálisan sikerült! Folytas­suk a családdal- Felnőtt fiamék októberre várják el­ső kisbabájukat. Ennél nagyobb bol­dogság nem sok van. Amúgy feleségé­vel együtt mindketten dolgoznak, s ve­lem együtt ők is nagyon szeretik Szek- szárdot- Milyen színvonalú a magyarok száj-higiénés kultúrája?- A fiatalok egyre jobban odafigyel­nek. A száj higiéniájára egész pici ko­rukban kell rászoktatni a gyerekeket Kétévesen már kézbe vehetik a - kizá­rólag puha - fogkefét Háromévesen már tudnak öblíteni, s akkor már gyer­mekfogkrém is dukál nekik. Hasznos, ha már a kicsik számára természetessé válik a fogorvosi rendelő. Akár hoz­zám, vagy kollegáimhoz is beléphet­nek velük a szülők, vagy nagyszülők. Bár erre a legjobbak a gyerekfogászati rendelők.- Olykor látni elfeketedett fogú óvo­dást- Ezek a körkörös szuvasodások ab­ból adódnak, hogy cukros gyümölcsle- veket agyoncukrozott teát itatnak a gyerekekkel, mellette pedig cukorkát rágnak. Ha a gyerek nem ismeri meg az édes ízt, akkor nem is kívánja. Szálló­ige nálunk: Jucikám, ez micoda?” Ezt a fiam kérdezte, amikor valakitől kapott egy csomagolt cukorkát.. Ilyesmit ko­rábban nem látott.- Alig két mondat maradt a hobbi­ra, ami az olvasás és Toscana?- így van, de hozzájött a Svájci Al­pok, a fantasztikus táj, vagy a 007-es ügynök egyik epizódjából ismert Verzasca, a kellemes hegyi időjárás, a svájciak pontossága, megbízhatósága. Toscana? A nyugatom, a csodás táj, a gyönyörű kőházak, a vendégszerető, a szívből kedves, közvetlen emberek.- Kiről olvasna szívesen?- Dr. Garay Zoltánné gyógypeda­gógusról, akit minden téren jellemez az elhivatottság, a fáradhatatlanság, amit tanítványai nagy szeretettel ho­norálnak. V. Horváth Mária

Next

/
Thumbnails
Contents