Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-01-23 / 3. szám

8 SZEKSZÁRDI VASÁRNAP FIATALOK 2011. január 23. Suliválasztó/2. Közeleg a pályaválasztás ideje, általános és középiskolások törik a fejüket, hogy hol tanuljanak tovább, milyen szakmát, hivatást vá­lasszanak, melyik iskolába jelentkezzenek. Az általános iskolások könnyű helyzetben vannak, mert Szekszárdon bőven van választék: több kiváló középiskola is várja a tehetséges, tanulni vágyó fiatalo­kat. A döntés azonban nem könnyű, hiszen egy intézményt csak az ismerhet igazán, aki már kipróbálta. Ezért a következő hetekben mindegyik alma materből megkérdezünk egy-egy pedagógust és ta­nulót, miért ajánlanák másoknak a saját iskolájukat. A cikkek ér­dekessége, hogy diákok is írják őket. Miért éppen a „Bélát” válasszátok? Kovács Zoltán és Széles Adrienn is fontosnak tartja a csoportmunkát Ma már nem erős vagy gyenge iskolák közül kell választanotok, hiszen min­denütt igényes oktatás történik. Azt kell ekiöntenetek, mi áll hozzátok a legközelebb, melyik tulajdonságoto­kat akarjátok továbbfejleszteni, mi az, amire érdemes a továbbiakban hang­súlyt fektetni. Minden iskolában más­hogy készítenek fel majd titeket a nagybetűs ÉLETRE. Az egyik legjobb érzés, ha elérünk egy célt, egy álmot, azonban nem mindegy, milyen úton jutunk el odáig. Itt, az I. Bélában, megtanuljuk tisz­telni tanárainkat, társainkat, s közben saját egyéniségünket is csiszolgatjuk. Elfogadjuk embertársaink látásmód­ját, ha mi is azonos véleményen va­gyunk, viszont bátran közbe merünk szólni,, ha eltér a gondolatmenetünk. Ennek köszönhetően megismerhet­jük diáktársaink gondolkodását, s ahogy mi tanulunk tőlük, ők is tanul­nak tőlünk. A csoportmunkáknak kö­szönhetően elsajátíthatjuk az együtt­működés fortélyait. Ez rendkívül fon­tos, hiszen a munkaerőpiacon is azo­kat az embereket keresik, akik képe­sek társaikkal együtt dolgozni. Ezen a véleményen osztozik Ko­vács Zoltán tanár úr is, aki művészet- történetet és médiát tanít a „hálások­nak”. Meglátása szerint ma már nin­csenek magányos rókák, hiszen egye­dül nem tudunk érvényesülni ebben a nagy világban, ezért is erény, ha va­laki már a legelején megtanulja be­csülni azt, akivel közös feladatot vál­lal Ebben a tanévben iskolai „műhe­lyek” alakultak, amelyek pontosan ezt a célt szolgálják. Számára a legfonto­sabb, hogy segítse a diákok problé­mamegoldó képességének fejlődé­sét, ami nemcsak az iskolai, hanem a valós életünket is megkönnyíti. El­mondta, nem szabad hagyni, hogy az iskola csak egy szimpla tudásgyár le­gyen, a mélyebb ismereteket is át kell adni a nebulóknak. Tanáraink az isko­lai problémákon kívül a személyes ügyeket is megértőén kezelik, segíte­nek, tanácsokat adnak, hogy' élhetőb­bé tegyék a hétköznapokat. így nem csoda, hogy már a legelső pillanattól kezdve közvetlen kapcsolat alakul ki a diákok és a tantestület között. Ezt Széles Adrienn, a gimnázium 12. osztályos tanulója is megerősíti.- Nyugodtan kérdezhetünk tőlük, szívesen segítenek, hiszen a mi érde­keinket tartják szem előtt - mondta Adri. Persze időközben számos aka­dályt állítanak elénk, de csakis azért, hogy leküzdhessük, és még több ta­pasztalatot szerezzünk. Oktatóink szellemességükkel ügyelnek arra, hogy jó hangulatban teljenek az órák. Iskolánkban nemcsak a lexikális tu­dást adják át tanáraink, ami talán az idő múlásával részben elfelejtődik, ha­nem olyan ismeretek is a birtokunk­ba jutnak, amelyeket kiválóan tudunk alkalmazni az életben is. Ezenkívül hangsúlyozta: „Nálunk nem a versen­gés, hanem az ösztönzés a lényeg.” Keveseknek adatik meg, hogy min­den tantárgyból kiváló eredményt ér­jenek el Bizony vannak, akiknek egy- egy anyag, témakör vagy tantárgy ne­hezebben megy. Mi ekkor sem tétlen­kedünk, összefogunk, s közös délutá­ni tanulásba kezdünk, amíg meg nem jön a várt eredmény. Kedves nyolcadikosok! Most véget ér életetek egy fontos szakasza. A vál­tozás nehéz, de szükséges. Amikor életünk egyik ajtaja bezárul egy má­sik kinyílik. Előttetek számos lehető­ség van, amelyeket meg kell ragadni. Kívánom nektek, helyesen döntse- tek, s minden a vágyaitok szerint tör­ténjen. Kemény munkával mindenki elérheti, amit igazán akar. Sok sikert és kitartást hozzá! Bódog Boglárka I. Béla gimnázium, 12. b Szekszárdra jönnek a Pál Utcai Fiúk Január 28-án a Szekszárdi Est Caféban lép fel a Pál Utcai Fiúk. A zenekar múltjáról, jelenéről, jö­vőjéről Leskovics Gábor, énekes­gitárost faggattam.- A PUF zenekar 1983-ban alakult, a magyarországi underground születé­sének idején. Milyen érzésekkel gon­dolsz vissza arra az időszakra?- Amikor elkezdtünk járni az under­ground zenekarok koncertjeire, na­gyon bejött a közvetlenség, az üzenet, hogy bárki csinálhatja amit ők, (ellen­tétben az akkori rockhős zenekarok-, kai), úgyhogy nemsokára ennek hatá­sára mi is elkezdtünk zenélni, saját da­lokat fabrikálni. Igazából a katonaság után indultunk be, addigra fellazult már a rendszer, úgyhogy cenzúra már nem nagyon volt, egy-két ijedt vidéki művelődésiház-igazgatót kivéve.- A 90-es évek elejére a PUF - bizo­nyos értelemben - sztárzenekarrá vált lemezeitek jelentek meg, sport- csarnokokban játszottatok, egyfajta tudatosan felépített produkcióként lé­teztetek. Valahol olvastam tőled, hogy - utólag átgondolva a dolgot - nem vagy benne biztos, hogy az akkor, minden szempontból jó irány volt.- 1990-től kezd­tünk folyamatosan lemezeket kiadni, akkor már egy me­nedzsment volt a ze­nekar mögött, akik erőltették nagyon a sztárzenekar irányt, amit nem mindenki viselt jól a zenekar­ból Bár az együttes egyre sikeresebb lett a ’90es évek kö­zepéig, ettől a belső harctól fel is őrlő­dött, tagcserék lettek, majd az együtt maradó emberek leváltak a menedzs­mentről és sportcsarnokzenekarból visszamentünk klubzenekarnak, ahol mi igazából jól éreztük magunkat.- Egy kultikus zenekar a 2010es évek­ben milyen módon tudja megőrizni a tisztaságát, az eredetiségét’ Szükség van­e bármiféle kompromisszumra annak érdekében, hogy a mai korban a zene­kar - saját szobrának ledöntése nélkül - életben tudjon maradni? Egyáltalán fon­tos kérdés ez, foglalkoztat ez téged?- A dalok írásába a mai napig nem szól bele senki, csak a belső cenzúra működik (az néha kicsit túl erősen is, ezért adunk ki ritkán új lemezeket), nyilván ettől hiteles még a mai napig a zenekar. A dalszövegek rólunk szólnak és a zene is a mi ízlésünket tükrözi. Nem biztos, hogy ez az út vezet a siker­hez, (igazából egyikünk sem vágyik en­nél nagyobb sikerre), de a lényeg, hogy jól érezzük magunkat a zenekarban, és szeretjük koncerten játszani a dalain­kat, ettől működik még a mai napig az együttes. És remélem, jó pár koncert és lemez hátra van még... Január 28. PUF-koncert. Eljönni kö­telező! polgártomi

Next

/
Thumbnails
Contents