Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-06-05 / 22. szám
2011. június 5. TÖRTÉNELEM , SZEKSZÁRDI m«Apíip Inkvizíció a középkortól napjainkig Ifj. Töttős Gábor „Bűnök Isten nevében” az inkvizíció története címmel tartotta meg a megyei könyvtár egyháztörténeti sorozatának negyedik előadását ifj. Töttős Gábor május 26-án. Az inkvizíció előzményeit és jelenét is felvázoló előadás több közhiedelmet is eloszlatott. Még jóval az inkvizíció előtt, 1022-ben Orleans főterén történt meg először, hogy keresztények égettek meg keresztényeket. Tíz ottani kanonokról ugyanis egy vizsgálat kiderítette, hogy vallási dualista nézeteket vallanak. Jobb híján egy a János evangéliuma 15. részéből vett passzussal szokták magyarázni az eretnekégetést. A XII. század első feléig csupán egy- egy habókosnak tűnő, komikus „vallásújító” jelent meg, de a század derekán már nagymértékben terjedtek, elsősorban francia és dél-német területeken, valamint Észak-Itáliában az eretnekmozgalmak. Közülük a katarok és a vaklensek a két legjelentősebb irányzat. 1179-ben a III. lateráni zsinat határozatot hoz a katarok ellen, 1183-ban a veronai zsinat már a vaklensek ellen is. Ez az a zsinat, amelyiken a pápa felszólította a püspököket az eretnekek felkutatására. Felkutatás: latinul inkvizíció. A feladatuk tehát az volt, hogy kutassák fel az eretnekeket, és térítsék meg őket, nem az, hogy megégessék. A püspöki inkvizíció nagyon kevéssé volt hatékony, mivel a püspökök lelkileg és anyagilag is kötődtek az általuk vezetett közösséghez. Másrészt nem volt kidolgozott módszerük, nem ismerték az eretnekségeket, nem tudták, miben különböznek azok a katolikusoktól, és nem volt eljárásrend sem. Nem tudták, mit tegyenek, ha kiderül valakiről, hogy eretnek. A XIII. sz. elején kezdett elterjedni az egyháztudósok körében az a nézet, ami az eretnekséget Isten egyháza elleni összeesküvésként értelmezi. Ekkoriban történt az eretnekség kriminalizálása is, vagyis, hogy az eretnekséget lelki bűn helyett már világi bűnnek tekintették, méghozzá a skolasztikus érvelés nyomán államellenes bűnnek. A XII. sz. végétől az egyház magát Krisztus misztikus testének nyilvánítja, a tagjai mi vagyunk, tehát az egyházellenes cselekedetek, a társadalom számára is veszélyesek. Az 1198-ban pápának választott III. Ince kinyilvánította, hogy az eretnekség megsérti az isteni felséget. A középkorban, de még az újkorban is ez a legsúlyosabb bűn volt, fő- és vagyonvesztéssel járt. AIV. lateráni zsinaton III. Ince felszólította a világi hatalmakat, hogy ne támogassák az eretnekséget, hanem az inkvizíciót, az eret- neküldözést, és ha kell, akkor hajtsák végre a halálbüntetést. A közhiedelem úgy tartja, hogy az inkvizícióhoz számtalan haláleset köthető. Ez igaz, csakhogy jogi szempontból nézve megkérdőjelezhető, merthogy az egyháznak nincsen joga megölni senkit. Az egyház végítéletként átadta a világi hatalomnak az eretneket. Az egyház senkit nem ölt meg, hanem a világi hatalom az egyház kérésére. Ez csak jogi csűréscsavarás. Az 1216-ban megalakult dominikánus rend számára a szegénység eszköz volt arra, hogy meggyőzzék az eretnekeket, a katolikus egyházban is lehet bűntelenül élni. 1221-ben meghalt a rendalapító, Domonkos, 1234- ben szentté avatták. Ő lett az inkvizíció védőszentje. 1231-ben EX. Gergely a pápai megbízottak kezébe adta az inkvizíciót, legfőképpen a Domonkos-rendi szerzetesekébe. Hatalmas lelkesedéssel kezdtek bele a munkába, és nagy hatásfokkal dolgoztak, hiszen az elítéltek vagyonának 1/3 az inkvizítort illette. így már 1252-ben újabb-bullát adtak ki a túlkapások ellen: tilos a kínvallatás gyerekeken, öregeken, várandósokon. Csak egyszer lehet kínvallatni. Ezért egy kínvallatást végeztek sok részletben. Minél korábban vallott valaki, annál enyhébb büntetést kapott. Ha be sem vallotta, máglyán elégették. Jelentős újításokat vezettek be: kihallgatási módszereiket ma is használják: pl: meggyőzték a rokonokat arról, beszéljék rá hozzátartozójukat, jobban jár, ha vall Börtön korábban is létezett, de börtönbüntetés nem. Újdonság volt, hogy á jegyzőkönyveket archiválták: „létrejött a hatalom emlékezete”. A XIV. században már hanyatlik az inkvizíció, majd új erőre kap az első reformátor, az 1414-ben a konstanzi zsinaton elítélt Húsz Jánosnak és tanainak, a Magyarországon is elterjedt huszitizmusnak, majd később a reformációnak az üldözése során. III. Pál pápa éleszti újjá az inkvizíciót 1542- ben a „Licet ab initio” kezdetű bullával amellyel az inkvizíció a jezsuiták kezébe került. III. Pál inkvizíciós bíróságok helyett legfelsőbb hitbíróságot hozott létre, amely más néven, de ma is fennáll Bár a II. vatikáni zsinat komoly lépéseket tett az ökumenizmus irányába, az inkvizíció napjainkban is létezik. Ugyan a módszerei finomodtak, már csak egyházi büntetéseket szab ki. Fő feladata a könyvek és a klérus cenzúrázása. 1983-tól a neve: Hittani Kongregáció. 1981. november 25. - 2005. április 2-ig Joseph Ratzinger bíboros vezetésével működött, aki a jelenlegi pápa XVI. Benedek néven. Hivatalát William Levada bíboros vette át. Kovács Etelka A Szekszárdi Civil Kerekasztal munkájáról A Szekszárdi Civil Kerekasztal (SZCK) 2011. május 4-én délután tartotta a szokásos tavaszi plenáris ülését az Állomás Civil Közösségi térben. Beszámoló hangzott el 2011 első félévéről, amely rendkívül eseménydús volt. Amint Ácsné Oláh Gabriella elnök lapunkhoz eljuttatott tájékoztatójából kiderül, egyebek között részt vettek az önkormányzati bizottságok ülésein, ahol az együttműködési megállapodás értelmében a civilek is kifejthetik véleményüket. A SZCK szükségesnek tartaná a több évvel ezelőtt aláírt megállapodás revízióját, ezért a vezetőség jelenleg egyeztet a polgármesteri hivatallal. A beszámok) szerint a kerekasztal képviselői városi rendezvényeken koszorúztak, közterület-elnevezésben is kérték a segítségüket, s jelöltek „Az Év Tolna Megyei Újságírója” díjra is. Tag- szervezeteik részt vettek dr. Brachin- ger Tamás kutatómunkájában, aki a bajai főiskola docenseként egy ösztöndíj keretében vizsgálja a civilek és az ön- kormányzatok kapcsolatát. Szekszárd Megyei Jogú Várossal közösen április 20-án Civil Fórumot tartottak. Április 28-án részt vettek az első közéleti fórumon, ahol meghallgatták az önkormányzat elmúlt 4 évi munkájáról, jelenlegi helyzetéről, jövőbeni elképzeléseiről, és a várost érintő beruházásokról szóló tájékoztatót. A SZCK több szolgáltatással áll tagjai rendelkezésére:- Dr. Dobos Béla ügyvéd a civil szervezetek adminisztrációjának javítása érdekében jogi megfelelési kont- rollszolgálatot és referenciát vállalt egyszeri kedvezményes díjért. Telefonszáma: 06-20-257-83-50- Farkas Gábor, PONT-E Alapítvány elnöke havi 1 óra szervezetfejlesztést tart ingyen. Időpont-egyeztetés szükséges. E mail cím és telefonszám: far- kas.gabor@rendszermenedzsment.h u; 06-30-959-7540- Tagszervezeteik előzetes egyeztetés után ingyen használhatják az Állomás Civil Közösségi teret. A CKA 2008-ban kérdőívben kérte ki tagszervezetei véleményét. Az azóta bekövetkezett változások és taglétszámbővülés miatt ismét kérdőívet küldenek az érintetteknek, hogy felmérjék tagszervezeteik nehézségeit, elvárásait, kéréseit. A CKA Életrevaló programok címmel akciót hirdetett, amellyel szeretnének hozzájárulni a pozitív változásokhoz városunkban. Témakörök: civilizáció, oktatási és nevelési programok, helyi termék piac, turizmus, civil szervezetek fejlesztése, mikro- és kisvállalkozások segítése, a CKA honlapjának készítése. A munka- csoportok élén egy-egy vezetőségi tag áll, akikhez csatlakozni lehet. Minden évben megünnepelik az önkéntesek napját, így idén is. Június 5-én (vasárnap) a Garay téren délelőtt 10 órától este 18.00 óráig várják folyamatosan programmal az érdeklődőket.
