Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-05-29 / 21. szám

2011. május 29.

ÉRDEKLI? BEMUTATJUK

SZEKSZÁRDI

vasárnap

Egy cső kukorica eltűnését is jelentsük

Balogh László: „Életfilozófiámnak nem része a semmittevés”

Amikor Bolvári János alezredes tanácsossal, a városi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetőjével beszélgettünk, nyilvánvalóan szóba kerültek segítőik, például a polgárőrök, illetve a Szőlőszem Egymásért Mozgalom civil szervezet népes tábora, amelynek az elnöke a városban közismert Balogh Laci, másképpen a Mester, alias Balogh László. Az alezredes javaslatára vele beszélgettünk stílszerűen baktai - pázsittal, virágokkal, gyümölcsfákkal, veteményessel övezett - tanyájának teraszán.

Három éve - a Mentálhigiénés Műhelyen belül és támogatásával - alakult a „Szőlőszem” öt olyan taggal, akik a bő évtizede tartó betöréses lopássorozat többszörös elszenvedői voltak. A ga- rázdálkodók mintegy 12 millió forint értékben toptak szerszámokat, különféle eszközöket, füstölt árut..- Mennyi a jelenlegi taglétszámuk?- Több száz, de naponta csatlakoznak hozzánk újabb támogatók. Nyilvánvalóan a „mag” rendszeresen járja a határt, de vannak, akik csak olykorolykor. Egyébként a város környékén 4570 tanya van, amelyekben életvitelszerűen körülbelül ezren laknak. Nézzen csak arra fölfelé. Egyenként felsorolhatom, hogy melyik tanyában laknak, sőt azt is, hogy kik.- A tanyafosztogatókról, lebukásukról, sőt ítéletükről már beszámoltunk olvasóinknak. Azért nem bánnám, ha a mozgalom hathatós közreműködéséről is szólna.- Egy idegen férfi kopogtatott be hozzám 2009-ben, hogy érdeklődjön az udvaron álló kemencémről. Milyen is a Balogh Laci? Megmutatott neki mindent, kint és bent egyaránt, beleértve a kamrában lógó sonkákat, szalámikat. Aztán húsvét előtt két nappal mindent kipakoltak a tanyánkból: a rotakapától az ács- és kőműves szerszámaimon át a két feldolgozott és felfüstölt disznóig mindent. Utólag ötlött belém egy furcsaság. Amikor nálam járt a férfi, bizony nem a kemencét nézte, hanem szabályosan szemrevételezett mindent, nem véletlenüL Amúgy a főkolompost hét év és hat hónap börtönbüntetésre ítélték.- Mennyi került meg az ellopottakból?- Úgy a kétharmaduk, hiszen a rendőrség rengeteg holmit lefoglalt, amelyek közül a károsultak a felismert tárgyakat visszakapták. Nyilván a húsféleségeket már rég megették, illetve értékesítették... Hozzáteszem, hogy amikor nálunk történt ez az említett - szám szerint második - ominózus kirámolás, a kapitányság betörési csoportja már javában dolgozott az ügyön, amibe mi is bekapcsolódtunk, vagyis a Szőlőszem is folyamatosan és célzatosan járta a környéket, s gyűjtötte az adatokat. Gondotok a völgyekben megjelenő soha nem látott gépjárművekre vagy gyanús alakokra. Munkatársaim mindent megfigyeltek, felírták a rendszámokat és így tovább. Ezeket vagy nekem, vagy a rendőrségnek jelentették.- Mennyire befogadó a civilekkel kapcsolatban a rendőrség?- Maximálisan, s a Szőlőszem terjeszkedését abszolút pozitívnak minősítik. Érthető, hiszen ránk bármikor számíthatnak. De a gazdák is, hiszen nekik nem a kőházuk jelenti a gondot, hanem a tanyájuk, ami gyakran nincs felügyelet alatt. Mondhatom, hogy a rendőrségi akarat és a gazdák érdeke összecseng. Itt azért fölvetek egy olyan problémát, ami némely tulajdonosok helytelen hozzáállását jelzi. Betörnek hozzá, de nem tesz feljelentést, mondván, „úgyse nyomozzák ki”. Jelenteni kell, ha akárcsak egy cső kukorica eltűnik. Gyakran egy betöréssorozat kulcsa valamiért a feljelentésben lelhető meg.- Kiemelkedő sportmúltja bizonyára előny ebben a munkában.- Hát hogyne! Itt Szekszárdon tízezer embert ismerek névrőL Legalább 1500 tanyában jártam már, s 1500 pohár bort kóstoltam meg. Persze, nem egyszerre! Tehát annyi információval látnak el, amennyit csak akarok. Mi pedig egymást és a rendőrséget informáljuk. Ezért járjuk kampányszerűen a területet. Értem alatta, hogy a kapott tájékoztatások vezérelnek bennünket egyes környékekre, ami csak egyrészt szolgálja a bűnözők elfogását, másrészt jelenlétünkkel a megelőzést szolgáljuk. Vannak szörnyűséges kőrútjaink, különösen télen, amikor gyalogosan megyünk nyakig érő hóban. Egy ilyen alkalommal megfagyott férfi holttestére bukkantunk.- Értesítésükre mennyi idő alatt érkeznek meg a rendőrök?- Öt-tíz percen belül Ha éppen „eseményt” látunk, mi nem intézkedünk, hanem úgy teszünk, mintha szórakozásból tartanánk haza. Persze, azért figyelünk és telefonálunk. A rendőrök pedig elfogják a betörőt... Munkánkban a legkeményebb a karácsony és a húsvét előtti időszak. Egyre inkább az a betörők legfőbb szempontja, hogy élelmet szerezzenek.- Nyilván nem írhatom le az ön által folyamatosan sorolt rengeteg adatot, viszont nem értem, hogyan emlékszik ennyi időpontra, körülményre, sőt még az időjárásra is.- Harminc éve naplót vezetek. Ebbe minden belekerül, még a napi napsütéses órák száma is. Már hozom is...- Ez tényleg fantasztikus. De számos külön dosszié és összefűzött papírköteg is sorakozik itt- Ezek a verseim, ugyanis két évtizede rímfaragással is foglalkozom, történeteket is írok. Mert le kell írnom. Foglalkozom a kiadás gondolatával Látom, ingatja a fejét, mert nem érti, miként futja minderre az időmbőL Hát futja. Az én életfilozófiámnak nem része a semmittevés.- Mit szól ehhez a családja?- Mit szólna? Feleségem - 42 éve élünk boldog házasságban - hozzám hasonlóan folyamatosan dolgozik, bár nyugdíjas. A szekszárdi főpostán dolgozott a főpénztárban. Remekül főz és süt, s ami itt megterem, mindenből varázsol valamit télire. Nézze, van a kamrában még egy kevéske „Nagy üonka-féle” - mert így mondjuk - kajszilekvár... Két lányunk van: Bea kormánytisztviselő az ANTSZ-ben. Nekik két gyermekük van, Laura 15, Olivér 6 esztendős. Laura már kinőtt a mesékből, de Olivér imádja, ha saját ötleteimből összeállított mesét mondok neki. Másik leányunk Emese. Ők Ausztriában dolgoznak, s augusztusra várják első gyermeküket, aki - úgy tűnik - kisfiú lesz.- Sikeres sportpályafutásáról re- génynyi cikk jelent meg. Úgyhogy csak jelzésszerűen foglalja össze az ezzel kapcsolatos karrierjét.- Szívesen. Azzal kezdem, hogy már pár évvel a kőműves, ács és statikus szakmunkásvizsgáim letétele előtt súlyt emeltem. 18 évesen már országos ifi kerettag lettem. Nagyon szerettem e sportágat, keményen dolgoztam a BKV Előre igazolt tagjaként, majd megalapítottuk a Szekszárdi Vasast, s a megyében több helyen is létrejöttek a szakosztályok. Sajnos, a hetvenes évek elején edzés közben komolyan lesérii! tem, s hiába tartottak „nagy ígéretnek”, a súlyemelést abba kellett hág' nőm. Röviddel ezután, 1974-ben Szekszárdi Dózsa szakosztály alapú sára kért feL Remek eredmények jc tek, 1992-ben súlyemelő EB-t rendeztünk. Később edzőként beindítottam a sportlövészetet, de futballal is foglalkoztam. Időközben Budapesten, a Testnevelési Főiskolán megszereztem az edzői oklevelet. Szívesen foglalkoztam a gyerekekkel ők pedig szívesen jártak az edzésekre. Jó érzéssel töltött el hogy a srácok nem az utcán tekeregnek, hanem értelmesen töltik az idejüket, s ragaszkodtak hozzám.- Ismert ember lévén további kapcsolatokat épített ki- A Szőlőszem és a Zökltárs Környezetvédelmi Alapítvány együttműködése már magas színvonaton működik. Elmondanám, hogy pályázaton nyert pénzből három venyigeaprítót vásároltak, mi pedig - fölhagyva az égetéssel - a gépeket ingyenesen adjuk a gazdáknak, akik a föklarabolt anyagot komposztálják.- Várom a javaslatát a következő interjúhoz.- Meglepődik, de előbb városunknak tennék egy javaslatot. Szervezzék meg a böllérversenyt, hiszen itt - magamat is beleértve - sokan családjaikkal együtt maguk dolgozzák fel a sertéseket. Komoly kis népünnepélyt lehetne összehozni, ugyanakkor a szomszédokat, de társaságokat is. A másik, ide vonatkozó ajánlat: örülnék, ha dr. Selényi Judit megyei sz: íato- lógus szakfőorvossal beszélgeti;ének például szakmájuk problémái ó\ noha köztudott, hogy a mag).: ;■ . >r- vosok szaktudása európai száí: *r is kiemelkedő. V. Horváth M-. ■ a