Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-05-15 / 19. szám
SZEKSZÁRDI MStRDW GYÓGYÍTÁS 2011. május 15. Mit kell tudnunk a gyomorrákról? Interjú dr. Garamszegi Mária osztályvezető főorvossal ATolna megyei Balassajános kórház kultúrtermében 2011. április 26-án a „Gyomordaganatok kezelése” címmel tartott előadást dr. Bogner Barna PhD egyetemi adjunktusa PTE Patológiai Osztály vezetője, dr. Vajda Kornél PhD, a Balassajános Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa, dr. Al-Farhat Yousuf, az Onkológiai Osztály osztályvezető főorvosa, valamint dr. Garamszegi Mária, a B. Belgyógyászat osztályvezető főorvosa, akit arról kérdeztünk, mit kell tudnunk a gyomorrákról, hiszen a gyomorban a jó és rosszindulatú daganatok egyaránt előfordulnak. A rosszindulatú daganatok túlnyomó részét a hám eredetű gyomorrák teszi, ennek van messze a legnagyobb népegészségügyi jelentősége, és az előadások is nagyrészt ennek a daganatféleségnek a kezelésével foglalkoztak.- Több-e a gyomordaganatos megbetegedések száma tna, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt volt?S ha igen, milyen tendenciát mutat a statisztika?- A gyomorrákok száma Amerikában, Nyugat-Eu- rópában és Magyarországon is csökkenő tendenciát mutat, Tolna megyében az elmúlt években átlagosan 19-20/100 000 lakos volt az új esetek száma. A csökkenő tendencia ellenére is kiemelt népegészségügyi problémát jelent, mivel a daganatos halálozásban így is mindkét nemben a 4. helyet foglalja el, és mivel a korai stádiumban felfedezett daganatok aránya 10% alatti, az 5 éves túlélés igen alacsony.- Változott-e a betegek átlagéletkora, a fiataloknál milyen gyakorisággal jelenik meg ez a beteg ség?- A betegség megjelenése döntően 60 éves kor fölött várható, de a csökkenő előfordulási tendencia mellett megfigyelhető bizonyos eltolódás a fiatalabb korosztályok felé is, tehát, ha nem is jellemző, de a betegség előfordulhat az átlagosnál jóval fiatalabb életkorban is.- Nemek között van-e különbség a betegek számáttekintve?- A betegségnek férfi dominanciája van, ez a dominancia Magyarországon is megfigyelhető, de a korábbi 2:1 arány mára 1,4:1 arányra csökkent- Alkohol, cigaretta, tartósítószerek, ízfokozók, táplálék-kiegészítők fogyasztása növeli-e a gyomorrák kockázatát?- Az alkohol és a dohányzás, valamint a nitritek bevitele (tartósítás) igazoltan kockázati tényezői a gyomorráknak, mint ahogy azt is megfigyelték, hogy a mélyhűtés ilyen szempontból kockázatcsökkentő elem. A tartósítás szempontjából a sózott, füstölt termékek nagyarányú fogyasztása kockázatnövelő, a Japánban észlelt magas rákelőfordulást és halálozást is a sózott, füstölt halak fogyasztásával hozták összefüggésbe. Ugyanakkor az ún. antioxi- dánsokat nagyobb mennyiségben tartalmazó zöldségek és gyümölcsök bőséges fogyasztása, nagyobb mennyiségű (napi 4 csésze!) zöld tea rendszeres ivása kockázatcsökkentő lehet. A kockázatnövelő tényezők és hatásukra fellépő kóros folyamatok a sejtek örökitő anyagában hozhatnak létre olyan genetikai változásokat, amelyek végeredménye a sejtek kontrollálatlan szaporodása, a daganatképződés. Nincs tudomásom róla, hogy táplálék-kiegészítők, amelyek sokfélék és igen nagy számban beszerezhetők, a gyomor daganatos folyamatait kockázatnövelő módon befolyásolnák. A dohányzás mellett a másik fontos tényező lehet a Helicobacter pylori nevű kórokozó jelenléte a gyomorban, amely nem közvetlenül okoz természetesen rákot, de a baktériumot hordozók egy részében olyan krónikus nyálkahártya-gyulladást tarthat fenn, amely a nyálkahártya sorvadását és szövettani átalakulását is okozhatja. Ezek a betegek rák szempontjából fokozott rizikóval rendelkeznek.- A stressznek van-e, s ha igen, mekkora szerepe a betegség kialakulásában?- Az elhúzódó, krónikus stresszt sok organikus, azaz szervi betegség kiindulópontjának tekintik. Közvetlen összefüggés azonban nehezen bizonyítható. Mivel azonban az immunrendszer, amely a daganatsejtek szóródásának megakadályozásában is fontos szerepet játszik, a központi idegrendszer befolyásától nem mentes, állapotának megváltozása, funkciójának gyengülése a sok együttható tényező egyikeként, bármely rákféleség esetében megnevezhető.- Mikor kell orvoshoz fordulni, hogy időben felismerhető legyen a betegség?Milyen jelei vannak?- Sajnos, a gyomorráknak nincs korai tünete. Természetesen minden tartósabb változást, ami az étvággyal, az étkezés hatásával kapcsolatos, jelezni kell a családorvosnak. Fogyás, hányás, tisztázatlan okú vérszegénység általában már előrehaladott betegség jele, de mindezek a tünetek természetesen nem csak a gyomorrákot jellemzik, egyéb jóindulatú kórformák esetében is előfordulnak. A háziorvosnak fontos ismernie az úgynevezett rákmegelőző állapotokat, mivel a magasabb rizikóval rendelkező betegeknek rendszeres ellenőrző vizsgálatokat (gyomortükrözést!) javasolunk. Korai diagnózis csak endoszkópos vizsgálattól várható. Ideális esetben a felszínen terjedő kis rák endoszkópos úton el is távolítható.- Milyen vizsgálatokkal lehet biztonságosan eldönteni, hogy a gyomorpanaszok már rákos daganatra utalnak?- A gyomorrák diagnózisa csak gyomortükrözéssel és hozzá kapcsolódó szövettani mintavétellel lehetséges. Hasi ultrahang- vagy CT-vizsgálat már csak az előrehaladott eseteket mutatja ki, részben a betegség lokális kiterjedésének, részben a daganatáttétek jelenlétének vizsgálatára alkalmasak.- Milyen prevenció - gyakori vizsgálat, esetleg szűrés, illetve panaszokfelismerése - lenne az ideális ahhoz, hogy az időben felismert gyomorrák műthető legyen?- Rendszeres endoszkópos vizsgálatokra szorulnak azok a betegek, akiknek családjában halmozottan fordult elő rosszindulatú daganat - nem csak gyomorrák, akiknek gyomor nyálkahártya-sorvadása alakult ki autoimmun betegség vagy Helicobacter pylori fertőzés következtében, akiknek több mint 15 éve gyomorcsonkoló műtété volt, továbbá, akiknek gyomrából korábban polypot távolítottak el vagy ismert gyomorpolypjuk van és azt bármely okból, eddig nem távolították el- Van-e lehetőség/szükség arra, hogy a közeljövőben a gyomorrák szűrése megvalósuljon?- A népesség gyomorrák irányában történő szűrése programszerűen csak a Távol-Keleten megoldott. Az alacsonyabb rákelőfordulású területeken, mint Magyarország a szűkös anyagi erőforrásokat a gyakoribb rákok (tüdő, emlő, vastagbél, prostata) időben történő felismerésére szükséges fordítani. Eddig a gyomorráknál gyakoribb vastagbélrák országos szűrőprogramja sem valósult meg, bár erre igazán nagy szükség volna. Jelenleg az egyetlen lehetőség a gyomorrák időben történő felismerésre az ismert rizikócsoportok rendszeres vizsgálata. Ez egyelőre a háziorvoson, a szakellátás kapacitásán és nem utolsósorban a betegen múlik.- Igaz-e, az a régi mondás, miszerint ha valaki sápadt, nyúzott, szomorkás, állandóan rosszkedvű, az „gyomorbajos”?- Az említett látható eltérések számos betegséget jelezhetnek, és lehetnek túlterheltség, depresz- szió jelei is. A sápadtság sem jelez minden esetben vérszegénységet, bár ilyenkor erre mindig gondolni kell A gyomorbaj nincs feltétlenül ráírva az emberre, de kétségtelen, hogy az állandó gyomortáji fájdalommal küzdő beteg hangulata tükrözi az állapotát, és a komolyabb betegségeknek, így a tartósan fennálló gyomorbetegségeknek, beleértve a jóindulatú gyomor- és nyombélfekélyt is, vannak látható megnyilvánulásai. Sas Erzsébet A főorvosnő gastroscopiás vizsgálattal állapítja meg, van-e kóros elváltozás a beteg gyomrában
