Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-05-08 / 18. szám
10 * SZEKSZÁRDI 1ASARMAP LISZT FERENCRE EMLÉKEZÜNK 2011. május 8. Dr. Hadnagy Albert: Liszt szekszárdi kapcsolatairól 9. „Ebben a dolgozatban a Tolna Megyei Levéltárban őrzött Augusz család levéltárának irataiból 28 levél és más dokumentum Lisztre vonatkozó anyaga került feldolgozásra. Az anyag felkutatása, reprezentatív ösz- szeállítása a Szekszárdi Állami Levéltár nagyérdemű, elhunyt igazgatójának hézagpótló, nagy szaktudást, hi- vatásszeietetet igénylő munkája volt. 1967-ben bekövetkezett halála megfosztotta attól, hogy a rendelkezésére álló gazdag anyagból Liszt és Szekszárd, azaz Liszt és báró Augusz Antal kapcsolatát minden vonatkozásában feldolgozza. Hátrahagyott dolgozata előkészítő munkaként íródott, s mint ilyen, kiegészítésekre, átdolgozásra szorult. Ez a feladat a dolgozat lektorára hárult. Dr. Prahács Margit a levéltári anyag kiválasztásának nagy és fáradtságos munkáját megillető kollegiális kegyelettel vállalkozott arra, hogy' dr. Hadnagy Albertnek a címben meghatározott témakörét, s ezzel a témakörrel összefüggő, másutt őrzött iratanyag, már megjelent Liszt-levelek, a Liszt-irodalom és korabeli sajtótudósítások adataival kiegészítse és az egész dolgozatot a szükséges módosításokkal és jegyzetekkel ellássa. Reméljük, hogy a tanulmány posztumusz megjelentetését ilyen módon elősegítve dr. Hadnagy Albert kívánságának is eleget tettünk: felhívtuk a figyelmet a báró Augusz család levéltárában rejtőző nagy értékekre.” A szerkesztő A fenti sorokat dr. Puskás Attila, a Tanulmányok Tolna megye történetéből című könyvsorozat szerkesztője írta, a sorozatII. kötetében megjelent tanulmány előszavaként. A Liszt-emlékév jegyében dr. Hadnagy Albert munkáját az egykori főlevéltáros lánya, eb: Gutái Miklósáé hozzájárulásával folytatásokban közöljük, tisztelegve ezzel a kiváló szakember és a híres zeneszerző emléke előtt is. Liszt második látogatása Szekszárdon Hétfő, szeptember 4. (Folytatás az előző számból) Reggel hallottam, hogy jó Abbénk a szobájában zongorázik, azután lejött az ebédlőbe, hogy mamával a következő étrendet állítsák össze: (Leves) előételek, Szardínia, kaviár, dinnye, hal (süllő), Marhahús káposztakörettel, Nyú (pecsenye salátával, Édestészták, Desszert. Reményi hozzáadja:8 Hegedűhúrok parmezánnal, Virágcsokrok, Vihar- Offertórium, BreyeneyertőL Ebéd előtt a szalonban találtam a mi kedves Cosimánkat és a mamát. Cosima fényképeinket és albumainkat nézegette és Dőry Karolina9 verseit olvasgatta, majd az ő sajátos kellemével sok nagyon érdekes dolgot mesélt nekünk. Ebéd után, mialatt az Abbé a többi úrral a verandán kávézott - óvodás gyermekek jelentek meg kertünkben. Felvonulásukat Cosimával és az Abbéval a verandáról néztük végig. Egy a gyermekek közül kis alkalmi beszédet mondott, a többiek zenéltek, doboltak stb. Nemzetiszínű szalagos díszükben büszkén meneteltek. A kedves Cosima ezen nagyon jól mulatott. Ebéd után papa, Rosty, Bülow, Reményi és Plotényi a szőlőbe mentek. Cosima mamával és Helénnel a megyeház kertjében sétáltak, ahol meglátogatták Dőrynét és lányát, Karolinát. Ezalatt az idő alatt Liszt a szobájában zongorázott és oly kedves volt, hogy engem és Midet behívott magához, hogy hallgassuk őt: Chopin-da- rabokat és másokat adott elő. Este a szalonban ő és Bülow két zongorán játszották el a „Todtentanz” „Danse macabre” c. remek Liszt-művet. Vacsora után Bülow Liszt valóban nagyszerű spanyol rapszódiáját szólaltatta meg. Játéka a lehető legjobban közelíti meg nagy mesterének, Lisztnek előadó tökélyét. Szeptember 5. kedd. Reggel Cosima, aki semmi hírt nem kapott gyermekeiről, a Münchenben maradt három kis lányáról (Danielláról, Blandineről, Isoldáról) sürgönyözött Wagnernek.10 Ebéd előtt az Abbé részleteket játszott Missa Solemnis-ébőL Ebédnél több felköszöntő hangzott el, ami nagyon tetszett Cosimának. Ebéd után Cosima és mama velünk a kertben sétáltak. Az óvodás gyerekek is ide jöttek. Cosima nagyon kedves volt hozzájuk, a kicsinyek minden mozdulatát érdeklődéssel kísérte. Egy fehérruhás lányka szőlővel telt kosarat nyújtott át az Abbénak e szavakkal: Szekszárd kis lánya szőlőt hoz a zene királyának! Az Abbé jószívvel fogadta kis ajándékát, és homlokon csókolta a kislányt, akit Máriának hívtak. Ezután én és Helén felmentünk Cosima szobájába, ahol együtt olvastuk Karolina egy balladáját. Cosi készséggel írta be nevét albumainkba. Este az Abbé Reményivel a „La Nőtte”11 c. gyönyörű szerzeményét játszotta, majd két szép legendát: „Assisi Szt. Ferenc prédikációja a kis madarakhoz” és „Paolai Szt. Ferenc a hullámokon járva” címűeket adta elő.12 Csodálatos e két szerzemény. A kis madarak éneke gyönyörűen jut kifejezésre. Az Abbé e két művét Cosimának ajánlotta. Különösen hatásos és nagyszerű a vihar rombolása, mialatt Szt. Ferenc átkel a hullámokon. Ezután az Abbé Schubert „Die Waldesnacht’ c. dalát játszotta, papa énekelt, s ezzel nagy örömet szerzett Lisztnek, aki különösen dicsérte a „Du liebst mich nicht” zenéjét, s nagyon kedves és igen vidám volt.13 Az estét Lisztnek egy plébános unokatestvérével14 és Emmert úrral töltöttük együtt; utóbbi eljátszotta az Abbé előtt „Vihar” c. szerzeményét. Reményi még ezen az estén egy magyar művet játszott, amit a nagy mesternek már a Monte Marion bemutatott, s ami nagyon tetszett Lisztnek. Folytatjuk. Liszt Ferenc Lábjegyzetek 8. Reményi ekkor sem tagadta meg mindig tréfára kész, hamisítatlan bohém természetét, ami Lisztnek néha - minden elismerése és barátsága ellenére - bosszúságokat is okozott. 9. Dőry Karolináról nem tud az irodalomtörténet. Azok közé a művelt asszonyok közé tartozhatott, akik a század német romantikája hatására szenvedéllyel verselgettek, írogattak, hárfáz- tak, zongoráztak. 10. Ebbenazidőben Cosima és Bülow házassága már felbomlóban volt ami azután 1867-ben amikor Cosima nyíltan átpártolt Wagnerhez - teljes szakításhoz vezetett A házaspár szekszárdi együttléte ebből még mit sem sejtetett: Cosima még gondosan őrizte a külső látszatot 11. „La Nőtte”, a zenekarra írt „Trois Odes Funebres” második tétele, eredetileg az „IIPensiero” c. zongoradarab ki- szélesítéséből született. Anna naplója szerint Liszt mind ezt az utóbbit mind egy hegedű-zongora átiratát (Reményivel) ott náluk előadta. A zongorára írt „La Nőtte” kézirata a weimari Liszt Múzeum tulajdona, de a hegedű-zongora átirat sorsáról semmit sem tudunk. Annyi bizonyos, hogy ez a Lisztmű megszületett. Ezt a tényt - amit Anna naplója elsőnek igazol -, Lisztnek egy Mihalovich Ödönhöz intézett levele is megerősíti. Eszerint Liszt a hegedűzongora átirat kéziratát Reményinél hagyta, s kéri Mihalovichot hogy vegye magához ezt a kéziratot és küldje el neki Weimarba, mert ígéretéhez híven Wilhelmynek akarja továbbítani. Külön kiemeli, hogy a kézirat elküldését ne bízza Reményire, mert komissziók teljesítésében utóbbi nem éppen megbízható. Weimar 1872. április 18. (Br. ung. S. No. 233) Valószínűnek látszik, hogy mikor Lisztnek évek múlva eszébe jut a kézirat holléte, Reményi ezt már nem tudta előteremteni. 12. A két Szt. Ferenc legendát Liszt Szek- szárdra jövetele előtt, augusztus 29-én, a Redoutban tartott hangversenyen játszotta először nyilvánosan, 1866- ban jekntek meg Rózsavölgyinél Pesten és Heugelnél Párizsban. 13. Augusz a kis házi hangversenyen, kedvenc zeneköltőjének, Schubertnek „Du liebst mich nicht” c. dalával vett részt Jól választott, mert Liszt külön kiemeli a dal szépségét. 14. Liszt unokatestvére, Vetzko Antal a Tolna megyei Bedeg község plébánosa, egy általa szerkesztett magyar egyházi énekgyűjtemény kéziratát hozta el Szekszárdra Lisztnek, azzal a kéréssel hogy nézze át a kéziratot és mondja meg róla a vékményét. „Vetzko egy Sexard környéki (!) falu plébánosa” - írja Liszt Wittgenstein hercegének - „Tanult ember és jó hírnek örvend. Már előbb Pestre jött engem meglátogatni és tegnap reggel érkezett ide. Ma gyóntam nála és a 7 órai miséjén meg is áldoztam. Szerdán, szeptember 6. (1865) Sexardon Augusznál ” (Br. VI. No. 90.) - Liszt Vetzko kéziratát magával vitte Rómába és igen kedvező ajánlással küldte vissza Augusz címére azzal a kéréssel hogy őjuttassa el Vetzkonak, mert „a postai közkkedés Róma és Bedegh között nem ihkti őt túlzott bizalomra. ” (L-Ä N. 53 ) Vetzko nem érte meg munkája megjeknését. 1869-ben, 49 éves korában meghalt és Liszt ajánló sorai már csak a naki kántor Kaposy György „Egyetemes Szerkönyv”-ének előszavaként láttak napvilágot (1870). (Br. ung. S. No. 140a)
