Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-04-24 / 16. szám

2011. április 24. KAVE DUPLA HABBAL SZEKSZÁRDI VAS4RNAP 11 „Hittel, bánatban-örömben” SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Kirsch János dia­kónus, az újvárosi plébánia igazgatója, aki egy lelkészeknek meghirde­tett irodalmi pályázaton „A katedrális küszöbén” című könyvével díjat is nyert, és felesége, Kirschné Rojik Ágota pedagógus-hitoktató. Találkozá­sunk és beszélgetésünk apropója húsvét, Jézus halálának és feltámadá­sának, az emberiség megváltásának ünnepe. S az ünnep kapcsán be­szélgettünk a család, az egyházi közösségek fontosságáról is.- Mit „üzen” nekünk húsvét ün­nepe?- A húsvét a remény, az esély, hogy számunkra is van folytatás. A veszte­séget, a halált, a feltámadást, az örö­met tapasztaljuk meg ezen az ünne­pen. A húsvét a legrégebbi keresztény ünnep, legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.- Beszéljünk kicsit bővebben az ün­nepkör állomásairól- A húsvét a tavaszi napéjegyenlő­séget követő első holdtölte utáni va­sárnap kezdődik, a 40 napos, önmeg­tartóztatásra tanító nagyböjttel Jézus 40 napos sivatagi böjtjének emléké­re. Első jeles napja: húshagyókedd - a farsangi időszak utáni első nap. A böjt a megtisztulás, bűnbánat, áldo­zat, könyörgés kifejezését szolgálja. Hamvazószerda: ekkor az előző év­ben megszentelt, majd elégetett bar­ka hamujából keresztet rajzolnak a hívők homlokára. Virágvasárnap: a nagy hét kezdete, a nagyböjt utolsó hete. A nagycsütörtök: az utolsó va­csora napja, ettől kezdve nem szól­nak a harangok, csengők, az orgona. „A harangok Rómába mentek.” Nagy­pénteken Jézus halálának emlékére nincs szentmise. Több évtizedig a fel­támadási körmenet nagyszombat dél­utánján volt, de régen éjszaka. Szeret­nénk a régi hagyományokat fokoza­tosan visszahozni, ugyanis hajnalban a napkelte egybe esik a feltámadással, s akkor „kellene” befejezni a körme­netet. Erre már vannak törekvések, ahogy más régi liturgiákra is. Virág­vasárnap előtti pénteken indul a me­net a Remete-kápolnától este 8-kor, és 11-kor érünk a belvárosi templom­ba. Közben 14-szer megállunk, fel­váltva viszünk egy súlyos keresztet. Ezt a szokást már évek óta újra „fel­élesztettük”.- A nagyszombati szertartás már a húsvét- A templom virágokkal feldíszít­ve várja a híveket. A tűzszenteléssel kezdődik a templomon kívül - a templomban eközben sötét van -, a Egy férfi: Kirsch János megszentelt tűzről gyújtjuk meg a húsvéti gyertyát, amellyel bevonu­lunk a templomba, s arról gyújtjuk meg a templom gyertyáit. A feltáma­dást köszöntő Himnusz eléneklése után az Ószövetségből való felolva­sás következik, majd megszólalnak a harangok, a csengő. A vízszentelés­sel a keresztelési szertartás kezdő­dik. A szentmise lezárása után szent áldozás, majd a körmenet, melynek célja: megosztani az örömünket min­denkivel. A körmenet elindulás és visszatérés Jézushoz. Az ünnepkör zárása a húsvétot követő vasárnap, amit fehérvasárnapnak hívunk. Ez a zárónap egy szép néphagyományt idéz fel, amikor a barátok egymásnak minden finomsággal tele koma-mát­ka tálat küldtek.-Az Újvárosi Katolikus Társaskör, amelynek önök is tagjai, nemcsak ünnepek táján, hanem a hétköz­napokban is híres az összetartá­sáról- Háromszáz hívő embert fon össze ez a társaskör, hetente két al­kalommal. Nagy az összefogás, ösz- szetartás, feladatokban, munkában, hittel, bánatban, örömben együtt vagyunk. Egy nő: Kirschné Rojik Ágota- Mint édesanya és mintpedagógus úgy jellemezte a húsvétot, hogy egy­házi, közösségi, családi ünnep is.- Igazán ünnepelni csak családban, közösségben lehet. A családban egy gyermeknek meg kell tanulnia az alkal­mazkodást, a lemondást, a türelmet, az áldozathozatalt, a szeretetet. Ezeket az értékeket viszi magával a felnőttéletbe, a társadalomba. Mindezeket pedig a szülő csak szeretettel és példamutatás­sal taníthatja meg a gyermekeinek.- Ahhoz, hogy egy gyermek afenti értékrendeket megtanulja, magáé­vá tegye, s tovább tudja adni, mi a legfontosabb?- Fontos, hogy egy családban a gyermek lássa, megtapasztalja a szü­lők egymás iránti szeretetét. Akkor szereti egy apa, egy anya a gyerme­két, ha szereti gyermeke apját, anyját. A házasságban a szeretet ápolása ezért nagyon fontos. Mindennap újra és újra tenni kell azért, hogy a szere­tet éljen, megmaradjon, fejlődjön. A társadalom csak akkor lesz egészsé­ges, ha a családok - a társadalom leg­kisebb sejtjei - is azok. A helyes ér­tékrendet pedig gyermekkorban kell elsajátítani, ezért fontos a szülők pél­damutatása.- Önök a Házas Hétvége Mozgalom tagjai Mit kapnak ezektől az estektől?- Egymásnak jó tanácsokat adva, megtapasztalt élethelyzeteket elmond­va, sokat fejlődünk. Szekszárdon sok olyan egyházi közösség van, ahová érde­mes bekapcsolódni. Jómagam a Szent Mónika Közösségnek vagyok a vezető­je, ahol az édesanyák a gyermekeikért, a nagymamák az unokájukért imádkoz­nak. Szent Mónika Szent Ágoston édes­anyja volt, aki 20 évig imádkozott a gyer­mekéért, hogy jó útra térjen. Imája meghallgattatott. Hetente egyszer az Ol­tárt Szentség előtt közösen imád mon­dunk, havonta egy misét ez a közösség tart Bacsmai László plébános úr már a prédikációjában megad egy témát, kér­déseket tesz fel, amelyek vezérfonalai a beszélgetéseinknek. Ez a közösség nem csak egy országos, de egy nemzetközi hálózat, tehát nagy igény van rá.- Talán nem véletlenül lett ön a Szent Mónika Közösség vezetője, hiszen öt gyermeket nevelnek.- Öt gyermekünk van, nagyobbik lányunk, Veronika a bátaszéki gimná­zium tanulója, Áron 9.-be jár Szege­den, a piaristáknál Márk hetedikes, Kristóf ötödikes, Zsófia elsős, ők mindhárman a szekszárdi Szent Jó­zsef Katolikus Iskola tanulói.- A hiten, gyermekeik szeretetén, a pedagógián, s sok más mindenen túl van valami, ami közös önök­ben. Mindketten beszélik a pár év­tizeddel ezelőtt világnyelvnek kiki­áltott eszjjerantót- A férjem tanulta, s beszéli, ezért én is megtanultam, hogy időnként ketten olyan nyelven beszéljünk, amit a gyerekek nem értenek. Sze­rencsére ez már nem így van, Vera lá­nyunk is nagyon érdeklődik az esz­perantó iránt.- Már nem éppen pici gyerekek, en­nek ellenére várják a húsvéttal együtt járó nyuszit?- Természetesen! Tudják, hogy nincs, de amikor a fűben elrejtjük az édességet, nagy örömmel keresgélik.

Next

/
Thumbnails
Contents