Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-04-24 / 16. szám
2011. április 24. TASARMP l/IAGY u egyememieKezetesFeinap a Béla király téri katolikus templomba a szüreti napok keretében! i 1 r hetnek több ezer emberrel A honosítási kérelmükkel hozzánk fordulóknak minden adminisztrációs segítséget megadunk, ám a 3-4 hónapos ügyintézési határidő miatt fontos, hogy legkésőbb május 15-ig jelöljék meg Szekszárd városát az állampolgársági eskü letételének helyszíneként. Az eljárás menetéről részletes információkkal a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodáján Parrag Ferencné anyakönyvvezető szolgál az alábbi telefonszámon, vagy e-mailen: Tisztelt Szekszárdiak! déken, Kárpátalján, a Muravidéken, vagy a világ bármely részén élő rokonaik, vagy barátaik a közeljövőben kívánnának magyar állampolgári esküt tenni, honosítási kérelmükön jelöljék meg Szekszárd városát. 2011. szeptember 17-én, a Szekszárdi Szüreti Napok keretén belül, a belvárosi katolikus templomban tartandó ökumenikus istentisztelet során vehetik át az állampolgárságot igazoló okiratot, majd az új magyar állampolgárok a szüreti napok felvonulójaként együtt ünnepelVárosunk szeretné emlékezetessé tenni a Magyarországon és a határon túl élő nemzettársaink magyar állampolgárrá válását. Ezért amennyiben magyarlakta testvérvárosainkban - a vajdasági Óbecsén, a te- - mesközi Lúgoson és Facsádon továbbá Er- jajj vA délyben, a FelviTel: 06/74 504-162' (külföldről: 0036 74/504-162) E-mail: parrag.kati@szekszard.hu Horváth István, Szekszárd város polgármestere Legyen Ön is részese a nemzet együvé tartozásának! „Hazaszeretetre nevelni az ifjúságot!” Kubik Anna Kossuth-díjas színművésznő a Léleképítőn „Erdélybe, a hegyek közé kell utaznunk, mert ott még megérezhet- jük, mitől vagyunk mi, magyarok, erősek, tehetségesek!” Erről is beszélt a több mint hatvan színházi, s számtalan film- és televíziós szerepet maga mögött tudó színművész- nő, Kubik Anna a legutóbbi, április 18-án megrendezett Léleképítőn a Garay-gimnázium dísztermében. A művésznőt fámén legutóbb a rendszerváltás hatalomátmentéséről szóló, az Ügynökök a paradicsomba mennek című, 2010-es alkotásban láthatta viszont a közönség, melyben a főszereplő párthű anyját alakította. A Jászai Mari-, Erzsébet-, és idén, március 15-én Kossuth-díjjal kitüntetett művésznő szeretetteljes hangon beszélt Sütő András 1985-ben írt, „Advent a Hargitán” című, balladisztikus ihletésű, a nemzetpusztulás vízióját láttató drámájáról Már csak azért is, mert olyan neves színészek társaságában játszhatta sokáig a darabot a Nemzeti Színház színpadán, mint például az apjaként tisztelt Sinkovits Imre, vagy Agárdi Gábor, Bubik István. E közép-kelet-euró- pai sorsdráma egy öregemberről szól aki messzire szakadt övéit várja haza a havasokba - hiába. Benne a dramaturgiai ellenpontot két fiatal tiszta szerelme, örömre készülő élete adja, akik az elhagyatott öregember lelki gyermekei. Kubik Anna kedves színművének másik fontos érdekessége, hogy - 1985-ös betiltása után - csak 1986januárjában kerülhetett közönség elé. Az ősbemutató - emlékezett a művésznő - egyfajta „tüntetéssel” ért fel hiszen mind a Ceausescu-féle Romániában, mind az állampárti Magyarországon betiltott drámáról volt szó. A nézőtéren - tette hozzá - sok besúgó ült akkor, akik jelentést is írtak személyesen róla és a többi színművészről annak kapcsán, miként zúgott nekik a harmincperces vastaps, s miként nem hajoltak meg a színpadon - kiállva a darab szerzője, Sütő András mellett. Sütőt egyébként a Ceausescu-rezsim akkoriban át sem engedte a határon a bemutatóra. Generációk nőttek fel úgy, hogy fogalmuk nem volt róla, létezik magyarság a határokon túl - mutatott rá Kubik Anna. Mint mondta, izgalmas időket éltek át akkoriban, eljutottak Sütőhöz Marosvásárhelyre, aki a telepotos- kázott, lehallgatott háza helyett az udvar egyik zugában adott tanácsokat a színészeknek, segítve a darab helyes értelmezését. A színművet azóta kettőszáz alkalommal játszhatta el a színésznő. „Az a tény, hogy magyar vagyok, életem legnagyobb eseménye” - osztotta meg Kosztolányit idézve ars poeticáját a művésznő, aki úgy látja, hogy a jelenlegi kiüresedett plázavilágban az ifjúságot kellene hazaszeretetre nevelni. Reményét fejezte ki a tekintetben, hogy mihamarabb változtatás lesz a Nemzeti Színházban. Korábban, ha a Film, Színház, Muzsika címlapján megjelent egy színész, amögött teljesítmény volt. Manapság viszont celebek szerepelnek a címoldalakon, akik sokszor tetemes összegekért vásárolják be magukat a lapokba. Mögöttük semmiféle tudás, tehetség nincs, csak botrányaikkal uralják a közéletet - mondta Kubik Anna. Színészkollégája, Raksányi Gellért „Kutyu” szavait idézte ellentételezésként: „Mi arra esküdtünk fel hogy embert ábrázolunk!”. Örömteli ugyanakkor - fogalmazott -, hogy egyre több irodalmi kör, s a Léleképítőhöz hasonló közösség indult útjára, amelyek a fiatalok tudásszomját is csillapítják kiüresedett fogyasztói világunkban. A műsor alatt a művésznő hazával kapcsolatos verseket szavalt, így Gyurkovics Tibor Ebek harmincadja és Honderű című költeményeit, valamint Tóth Bálint: Magyar litánia című versét, s az estnek címet adó Ady-vers, a Jóság síró vágya is megrendítően hatott a hallgatóságra. Az Ősi nevű kisfaluból származó, a vidéki élet szerete- tét, a falusi ember tiszteletét fővárosi lakosként is megőrző, a magyar kultúra, a nemzet és a hit iránt mélyen elkötelezett művésznő előadását vastapssal, felállva köszönte meg a szekszárdi közönség. A Léleképítő vendége május 9-én dr. Bogár László közgazdász lesz. Gyimóthy Levente
