Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-04-17 / 15. szám
2011. április 17. KÖZÉRDEKŰ SZEKSZÁRDI jrmjj m flfft reqyeniemieKezeges! Tisztelt Szekszárdiak! Városunk szeretné emlékezetessé tenni a Magyarországon és a határon túl élő nemzettársaink magyar állampolgárrá válását. Ezért amennyiben magyarlakta testvérvárosainkban - a vajdasági Óbecsén, a te- mesközi Lúgoson és Facsádon - , továbbá Erdélyben, a Felvidér'r a Béla király téri katolikus templombánj a szüreti napok keretében! ken, Kárpátalján, a Muravidéken, hetnek több ezer emberrel. A vagy a világ bármely részén élő rokonaik, vagy barátaik a közeljövőben kívánnának magyar állam- polgári esküt tenni, honosítási kérelmükön jelöljék meg Szekszárd városát. 2011. szeptember 17-én, a Szekszárdi Szüreti Napok keretén belül a belvárosi katolikus templomban tartandó ökumenikus istentisztelet során vehetik át az állampolgárságot igazoló okiratot, majd az új magyar állampolgárok a szüreti napok felvonulójaként együtt ünnepelhonosítási kérelmükkel hozzánk fordulóknak minden adminisztrációs segítséget megadunk, ám a 3-4 hónapos ügyintézési határidő miatt fontos, hogy legkésőbb május 15-ig jelöljék meg Szekszárd városát az állampolgársági eskü letételének helyszíneként. Az eljárás menetéről részletes információkkal a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodáján Parrag Ferencné anyakönyvvezető szolgál az alábbi telefonszámon, vagy e-mailen: TeL: 06/74 504-162 (külföldről: 0036 74/504-162) E-mail: parrag.kati@szekszard.hu Horváth István, Szekszárd város polgármestere Legyen Ön is részese a nemzet együvé tartozásának! Felavatták Baka István portrészobrát A gyerekek elviszik a verseket világszerte A költő szobrát a képünkön jobbról látható dr. Haag Éva és Fetzer Györgyi avatta fel (Folytatás az I. oldalról) Kis Pál István tanár-költő szintén személyes emlékeit idézte fel hiszen népművelőként és tévésként többször találkozott vele. Majd az ezer szállal Szek- szárdhoz kötődő költő verseiről szólva kifejtette, hogy hetedik-nyolcadikos diákoknak tartott előadásain azt tapasztalta, a fiatatok érzik és értik a költeményeket, tehát nagy bátorság azoktól akik azt mondták: Baka István költeményei nem gyerekeknek valók. Azt kérte a jelenlévő diákoktól, s üzente azoknak, akik nem lehettek ott az ünnepségen, hogy a vigyék a Baka-verseket szerte a világba. Amikor Farkas Pál szobrászművész lépett a mikrofonhoz, úgy fogalmazott elvei szerint a szoboravatón ne az alkotó, hanem maga az alkotás „beszéljen”. Most viszont fordult a dolog, ezért ő kettejük barátságáról szólt, majd Baka belső világáról amit reményei szerint visszatükröz a szobor. Végezetül annyit mondott, hogy Baka István visszatért Szekszárdra, amit oly szépen az angyalok városának nevezett. Néma csend uralta az iskola előtti teret, amikor leleplezték a portrészobrot, amely valóban visszatükrözi költőnk belső világát. Arca beragyogta a kis parkot, s akik őt személyesen ismerték, emlékeikben „elkapták” a visszahúzódó, szerény Baka István arcvonásait, sőt, meglátták a parányi mosolyt is szája szegletében. S most külön fejezetben méltassuk a nagy igényességgel összeállított színvonalas műsort. Az iskola diákjai jól értették Baka sorait, de a költészet napja tiszteletére elmondott Pilinszky, Reményik vagy Babits verseit is. Minden mondatot fegyelmezetten, meggyőző erővel igen felkészülten adták elő, s korosztályukra általában nem jellemző visszafogott eleganciával tolmácsolták a költők gondolatait. A kiskórus produkciója is remek volt, ahogyan minden „megmozdulás”, ami ezen az emlékezetes délutánon történt. Hogy mindez elsősorban melyik pedagógus munkáját dicséri? Fetzer Györgyi igazgató, az ünnepség háziasszonya határozottan jelentette ki: csapatmunka volt ez a javából. V.H.M. BAKA ISTVÁN: Itt Itt minden gyom örül a délnek, hogy nem kell másra vetnie parányi árnyát. E vidéknek hokan se lennék semmije. Minden bokor magának térdel esdvén az Istentől esőt, s ha küld - kuporgatja a tócsák ezüstfilléreit a föld. S azt is tudom, mindegy' e tájnak, leszek vagy nem leszek jelen; csecsemő arcáról a légy: elröppen emlékezetem. Csontjaimmá szikkadt magányom nem mállik szét soha e földben, - a kiürült jövőbe lépek mégis, hogy sorsommal betöltsön.
