Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-03-06 / 9. szám
2011. március 6. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK SZEKSZÁRDI VASAKNAK» Nagyobb jogkör - nagyobb felelősség Herr Teréz: „Egy nő finomabban tud bírálni, befolyását könnyebben képes érvényesíteni” Legutóbb az építész-belsőépítész tervezőművésszel, Máté Jánossal beszélgettünk, aki az interjú végén azt kérte, ne vádolják szakmai elfogultsággal, mert Herr Te- rézre, Szekszárd főépítészére voksol. Kifejtette, hogy bár ő is építészmérnök, ám munkaterülete egészen más. „Ő az, aki a legnagyobb befolyással és hatással van városunk épített környezetének minőségére.”- A főépítész feladatkörét illetően van-e különbség, hogy azt kis- vagy nagyvárosban látja el?- Elméletileg ugyanaz a feladatkör, ám a gyakorlatban más típusú problémák adódnak. A nagyvárosokban főépítészi irodák működnek, ahol a „társszakmák” képviselőivel együtt komplex szervezeti egység végzi a városrendezési tevékenységet, az önkormányzati beruházások terveztetését, lebonyolítását. A főépítésznek az önkormányzati beruházásokon keresztül nagyobb ráhatása van az épített környezet alakítására, magánjellegű beruházások esetében kisebb a szakmai érdekérvényesítési „képessége”.- Mi az alapvető különbség az építési osztály és a főépítész feladatköre között?- Az építési osztálynak abszolút hatósági jogköre van, mint például az engedélyezés. A Városüzemeltetési és -fejlesztési Igazgatóság feladata szerteágazó. Hozzájuk tartozik a közterületfelügyelet, a mezőőri tevékenység, a közterület-használat, az önkormányzati tulajdonú ingatlanok felújítása, a zöldfelületek fenntartása, valamint a zajvédelem. A főépítész a fenti két szervezeti egységen kívül helyezkedik el, a Polgármesteri Kabinet tagja.- A főépítész feladatkörét kormányrendelet határozza meg...- így van, s az ebben foglaltakat csökkenteni nem lehet. Viszont a teendők helyi szinten az SZMSZ-ben tovább építhetők. A főépítész elsődleges feladata a településrendezési terv elkészíttetése, karbantartása, betartatása, valamint a módosítási igények átvezetése.- Ha jól emlékszem, régen voltak rövid, közép- és hosszú távú rendezési tervek... Most?- Ez alaposan megváltozott. Az elkészült, illetve hatályos településrendezési tervnek ötévente teljes egészében felülvizsgálatra és aktualizálásra kell kerülnie.- A városlakó kérvényezheti telke, szőlőskertje belterületté nyilvánítását például építkezési okból?- Ez egy rendkívül összetett problémakör, ahol felelősséggel meg kell vizsgálni azt, hogy az adott területen bizto- síthatók-e a beépítés feltételei, elsősorban a megközelítés, a közművesítés. Egyrészt szükség van építési telkekre, másfelől viszont a tájat, a szőlőterületeket is védeni kell, így örök dilemma, hogy meddig szabad a domboldalakon felfelé terjeszkednie a városnak.- Elképesztően sok jogszabályt - amiket most nem idézünk - tart a fejében.- Ha az ember alkalmazza, akkor nyilvánvalóan rögzülnek a jogszabályok. Bár mostanában olyan gyakoriak a változások, hogy az ember mindig a keze ügyében tartja a gyűjteményt. Megjegyzem, hogy ezek a változások is okozhatnak gondokat, és felelősek a zilált városképért. Az utóbbira példa a zártkerti szabályozás: korábban egységes látványt nyújtottak a domboldalak, mivel az épületek alapterülete volt meghatározva. Később a jogszabály úgy változott, hogy az épület mérete a telek nagyságához igazodjék. Tehát nagy terület, hatalmas épület, kis terület, parányi házikó...- Főépítész asszony eredetileg is szekszárdi?- Nem. Teveli vagyok, ide csak az egyetem befejezése után kerültem. Középiskolába Pécsre, a Leőwey Gimnáziumba jártam, német tagozatos osztályba, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen diplomáztam. Felsőfokú tanulmányaimat megyei tanácsi ösztöndíjasként végeztem, ami azt is jelentette, hogy az ösztöndíjas éveket itt, a megyében kellett „ledolgozni”, így kerültem az akkori tervező vállalathoz, ahol településtervezőként működtem. Öt év után egy Németországban dolgozó építőipari kisszövetkezethez mentem át, ahol kamatoztathattam nyelvtudásomat is. Rövid ideig- hamarosan megszűnt - a TÁÉV-nél is dolgoztam, s onnan kerültem a városhoz építéshatósági ügyintézőnek.- Itt telepedett le, itt ment férjhez.- Férjem vállalkozó, s szintén műszaki ember, aki velem együtt sokat és szívesen foglalkozik a most első osztályos Tamás fiúnkkal, aki a Dienes Valéria általános iskola német két tannyelvű osztályába jár.- A főépítészi posztra pályáznia kellett?- Igen. Amikor az elődöm, Reinhardt Mátyás - akit korábban alkalmanként helyettesítettem - nyugdíjba vonult, kiírták a pályázatot, amit örömömre megnyertem.- Lassan tíz esztendeje főépítésze Hogy érzi, az esze, a keze nyoma, az esztétikai elvárásai rányomják-e bélyegüket a városképre?- Azt gondolom, hogy igen, bár ez a külső szemlélő számára domináns módon nem érzékelhető. Az a tény, hogy a főépítésznek, illetve a főépítészi tervtanácsnak minden tervvel kapcsolatban véleményezési jogköre van, bizonyos mértékben befolyásolja a városkép alakulását. Persze, abban az időben, amikor a lakótelep-építések folytak, akkor sokkal meghatározóbb szerepe volt a főépítésznek, s jobban tudott hatni a városfejlesztésre, s annak irányaira. Jó lenne, ha a befolyásolási mérték nagyobb volna, de pilíanatnyilag erre a jogi eszközök nem állnak rendelkezésre. Mi, főépítészek jogkörünk erősítésére törekszünk, s természetesen a jogkör növekedésével párhuzamosan a nagyobb felelősséget is vállalnánk.- Van-e látható különbség a téren, hogy egy városnak nő vagy férfi a főépítésze?- Meggyőződésem, hogy szakmai szempontból nincs és nem is lehet, hiszen a szakma nemen kívüli dolog. Viszont az ügyfelekkel való kapcsolatban talán valamennyire megnyilvánul - előnyösen és hátrányosan is. Ám ezt is főépítésze és ügyfele válogatja. Talán egy nő finomabban tud bírálni, befolyását könnyebben képes érvényesíteni. Ugyanakkor az érem másik oldala: többekben felmerülhet, hogy „egy nő hogyan érthet a műszaki dolgokhoz”?- Hát akkor én is felteszem a kérdést, de pozitív előjellel Miért választotta a mérnöki pályát?- Elsősorban reál beállítottságú vagyok, bár a nyelvi tagozatos középiskolában a humán műveltséget igyekeztek belénk plántálni. Volt idő, amikor idegenvezető szerettem volna lenni. Középiskolásként tettem is próbát, de elvetettem az ötletet. Viszont mindig is érdekeltek a látnivalók, a városok, az épületek, jó rajzkészségem volt, szerettem a matematikát, a fizikát. így összeállt bennem, hogy mindezeket egy szakmában lehet kamatoztatni. Biztos vagyok abban, hogy az építésznek a reál tudás mellett a humán érdeklődésre, gondolkodásra is óriási szüksége van, hiszen életteret, emberi környezetet alakít. Soha egy percre sem bántam meg a választásomat.- Sokakkal beszélgettünk már arról, hogy a távoli városból vagy külföldről érkező vendégeink rendezettnek, gyönyörűnek, tisztának és nagyon virágosnak látják városunkat. Viszont a szekszárdiak közül többen éppen ellenkezően vélekednek.- Azt hiszem, ez nemcsak Szekszár- don, hanem más városban is így van. Aki megszokja a lakókörnyezetét, az nem veszi észre a szépségeket, nem figyel föl az előnyös változásokra, hanem jószerével csak a problémákkal foglalkozik. Ezt természetesnek találom. Azt viszont nekünk, itt élőknek be kell látnunk, hogy a városközpontban szerencsére sok a zöldfelületünk, ami ugyanúgy hozzátartozik a város arculatához, mint az épülethomlokzatok. Az pedig tény, hogy a rengeteg virág - ami a városi kertész érdeme - nagyon feljavítja az utcákat, tereket.- Kinek adja át a jelképes stafétabotot?- Egy igazán remek „németes” óvónőnek, Szabó Andreának, aki egyben úszóoktató is. A mindig jókedvű hölgyben hihetetlenül sok energia lakozik, noha háromgyermekes édesanya. V. Horváth Mária
