Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-01-10 / 1. szám
8 ■x SZEKSZÁRDI VAMÍN4P mm 2010. január 10. MESELO EMLÉKEINK 86. Téglánk az Akadémia székházában J elképesen és valóságosan is igaz a cím: a helyi közélet legenergikusabb szereplője, Bartal György a Tudós Társaság igazgató tanácsának tagja, s ugyanő kezdeményezte a helyi mozgalmat, melynek révén ma is van valahol egy szeglet, melyre külön büszkék lehetünk... Egy visszaemlékezés szerint: „Az '50-es évek végén a felpezsdült nemzeti szellem, minden más tér el lévén előtte zárva, az Akadémiát állította a nemzeti mozgalom élére, tőle várta a kezdeményezést. Gróf Dessewffy Emil akadémiai elnök 1859. december 19-i beszédében kiadá a jelszót »A tudománynak nincsen háza. Az Akadémia nem vágyik pompás palotára, de saját elég díszes lakában kívánna műSina Simon báró, a legnagyobb adakozó - nyolcvanezerrel ködni, hol hiú fény nélkül, de nem is szorongva s nem háborgatva, kellő nyugalommal s a célra szükséges anyaAz Akadémia jelmondatos fejléce gi eszközökkel ellátva, szolgálhasson a haza s tudomány ügyének. Nem érdemire, hogy e szükségen a nemzet segítsen?«” A Vasárnapi Újság I860, január 22- én örömmel közölte a minket közelebbről érdeklő hírt. „A magyar Akadémia palotájára minden oldalról érkeznek az adakozások. A vidék több helyén komoly lelkesedést idézett elő ez ügy. Legközelebb Szegszárdról küldetett szét ily felhívás: »Az országnak nincsen háza - Vörösmarty. Országszerte visszhangozik méltóságos gróf Dessewffy Emil úrnak hazafias felhívása hogy a nemzet legbecsesebb országos intézete, a magyar Akadémia részére egy már nélkülözhetlen s a nemzeti méltóságának megfelelő palota építtessék, és az ide szükséges pénzalap hazafias ajánlatok útján összegyűjtessék. A szegszárdi kaszinó-egylet a szent cél által meghatva, e végre műiden hatalmában álló eszközöket felhasználni kívánván, az idecsatolt meghívás szerint folyó évi február 8-án Szegszárdon egy fényes táncvigalmat rendezend, melynek tiszta jövedelme egészen a fennemlített célra lesz fordítandó, s mely táncvigalomra különösen Tolna megye lelkes közönségét tisztelettel meghívja. E megye lakosainak a közügyek iránti ismeretes áldozatkészsége biztosítja a rendező kaszinóegyietet hogy ezen önzéstelen vállalata méltólag párt- fogoltatni fog. Szegszárd január lOén I860. A szegszárdi kaszinóegylet«” Nem puszta apróság, hogy az akadémiai elnök által szellemesen átalakított jelszó: A tudománynak nincsen háza mögött mindenki érezte a valóságos nemzeti mozgalmat, ezért Bartal György azt megmásította: Az országnak nincsen háza formára, s hivatkozott Vörösmartyra. Csakhogy a költő, nem ezt írta, hanem keményebben fogalmazott: „A hazának nincsen háza, / Mert fiainak / Nem hazája; / Büszke fajnak / Küzdő pálya, / Melyen az magát rongálja, / Kincsnek, vérnek rósz gazdája. / (...) Nincsen egy szó / Összehangzó / Honfiaknak ajakáról, / Nincsen egy tett / Az eggyé lett / Nemzet élete fájáróL” Mindenki értett a szóbóL „Az Akadémia március 5-i ülésében újabb Ódon időben JANUÁR Xl-ÉN 150 éve, 1860-ban megjelent városunk fia, Garay Alajos Bethulia hölgye című hőskölteménye. JANUÁR 12-ÉN 110 éve, 1900-ban egyik borkereskedőnk kapta a sorsjáték 80000 koronás főnyereményét. 50 éve, 1960-ban meghalt Czencz János festőművész. JANUÁR 13-ÁN 65 éve, 1945-ben született Thész László zenetanár, zongoraművész, zeneiskola-igazgatónk. JANUÁR 14-ÉN 150 éve, 1860-ban Augusz Antalnak levélben kesereg Liszt Ferenc, kit „cigányokról írott műve miatt” hazafiatlansággal vádoltak. JANUÁR 15-ÉN 115 éve, 1895-ben belügyminiszter lett az itt született Perczel Dezső. JANUÁR 16-ÁN 230 éve, 1780-ban Schwartzer Antal gyógypedagógus, siketné- ma-intézeti igazgató, több mű szerzője született itt. JANUÁR 17-ÉN 110 éve, 1900-ban Wosinsky Mór az óvodai teaestétyre egzotikus sátrait adta kölcsön.adakozások jelentettek be: ...a szegszárdi táncvigalom jövedelmezett a házra 420 formtot; a szegszárdi zsidó közönség adott a házra 25 ftot”. Stüler Frigyes Ágost porosz építész tervei 1861-1865 között váltak valóra. De azért Bartalnak is igaza lett: az ország háza volt, mert az első ország- gyűlést is itt tartották 1867-ben... Hr. Töttős Gábor „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik...” A karácsonyi időszak végén, a mai vasárnap középpontjában Jézus megkeresztelkedése áll A mai ünnep számunkra azt jelenti, hogy mi mindannyian Jézusban Isten gyermekei lettünk. Jézusnak nem volt szüksége a bűnbánat keresztségére, mert neki nem volt bűne, de magára vette a mi bűneinket, és utána hangzott a szózat: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” Ez a keresztelés, amit János osztott. Ez nem szentség, nem azonos a mi keresztségünk- kel, hiszen ő ki is mondja: Én csak vízzel keresztelek a bűnbánat jeléül, de aki utánam jön, az majd Szent- lélekkel és tűzzel fog megkeresztelni titeket. A keresztelés, mint vallási szokás nagyon régi. Az ember felhasználja a vizet, hogy vétkét lemossa, hogy megtérésének kifejezést adjon. A János féle keresztség inkább a mi bűnbánatunkhoz hasonlított, mi is megvalljuk bűneinket, és a feloldozás által lemossuk lelkünket a kegyelem fürdőjében. Keresztelő János a Jordán partján hirdette az embereknek, hogy közel van az Isten országa, és ezért megtérésre szólította őket. A megtérés pedig azt jelenti, hogy önmagamba nézek, belátom hibáimat, bűneimet, bűnbánatot tartok, vagyis beismerem, hogy ez nem a jó út, ezért egy száznyolcEVANGÉLIUM van fokos fordulattal megfordulok, és az ellenkező irányban a jó felé indulok. A valóságban azonban ez nem ilyen egyszerű. A mai világunkat sajnos megfertőzte az önzés szelleme, kevés az ember, aki számítás nélkül és önzetlenül tud adni. Erről szól a következő kis történet:- Rabbi, mi a véleményed az önzésről?- kérdez- te egy ifjú a Mesterét.- Nézz ki az ablakon - válaszolta a mester -, mit látsz?- Egy asszonyt látok gyermekével, egy kocsit, amit két ló húz, és egy földművest, aki a piac felé tart.- Rendben - válaszolta a mester -, most nézz bele a tükörbe. Mit látsz?- Mit kellene látnom rabbi? Termesztésen magamat látom.- Gondold meg, az ablak is üvegből készült és a tükör is üvegből van. Elegendő egy vékony ezüstréteg az üveg mögé, és az ember már csak magát látja. Ebből a történetből kitűnik, hogy bizony vannak emberek, akik ablakaikat tükörré formálták át. Azt hiszik, hogy kifelé néznek, de csak saját magukat szemlélik. Arra vigyázzunk, hogy szívünk ablaka soha ne változzék tükörré, hogy önmagunkat lássuk csak, hanem legyen tükör, akin keresztül meglátjuk a másik embert, főleg azt, aki szükséget szenved. Bacsmai László plébános IDESÜSS! Iskola előkészítő foglalkozás-sorozat a Szent József Katolikus Iskolaközpont szervezésében, az iskola épületében (Garay tér 9 ) január 16-án (szombat) 10 és 11.30 óra között. Szeretettel várják az érdeklődő leendő elsős osztályosokat szüleikkel együtt a leendő elsős tanító nénik: Brunner Gáborné Dóri és Helfenbeinné Janicsák Mária. HÁZASULANDÓK, FIGYELEM! Jegyesoktatás kezdődik a Belvárosi Plébánián (Béla király tér 9 ). Február 9-én (kedd) 18.30- tól várjuk mindazokat, akik katolikus templomban szeretnének esküdni. Jelentkezni lehet a plébánián hivatali időben. További információ: a 74/510-892-es telefonszámon, vagy a www.plebaniaszekszard.hu honlapon.
