Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-11-28 / 42. szám
2010. november 28. IRODALOM SZEKSZÁRDI m$4rnap 9 Édes az otthon Mikor a szőlő leve buggyan bámul a fanyar berkeibe, kalászt szentel a dűlő utján az Egyház, az Isten menye, nap arany sávot vet a falra s a vidám iskolásfiuk táskafület lóbálló rajfa a tanteremből rétre fut: édes az otthon. Mikor a zsaluk leeresztve, mert félhomály kell. nem üveg, Lord hős kövön, nyelvet eresztve hemperg -és áll a légysüveg; keresztúlnál hol tócsa poccsant máskor, most por füstölg eléd: izzadtan áll meg s levest loccsant az ebédet tivő cseléd: édes az otthon. Mikor a nappal megin' enyhe, mikor az ember újra vig mikor csupán a beteg renyhe, amikor a diót térik, mikor szellőztetik a pincét s a gazda a tanyán időz: őrizni a hegyeknek kincsét fényes fokossal jár a csősz: édes az otthon. S mikor a kályha tüze pattog mikor a szoba jő meleg, halkan a régi óm kattog s jégcsapot olvaszt a gyerek: benn nyájas körtől víg az asztal s a meghitt lámpa gyűl korán, bár új hó ablaknál marasztal merengni lepkezáporán: édes az otthon. Babits Mihály 127 éve Babits Százhuszonhét éve született Babits Mihály, teljes nevén Babits Mihály László Ákos költő, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja, városunk irodalmi kiválósága. 1883. november 26-án született, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként. Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival 1900-tól kezdett ver-. seket írni, ekkor azonban még nem gondolt nyilvánosságra. Budapesten latin-magyar szakon diplomázott. Baján, Szekszárdon, Fogarason, Újpesten és Budapesten tanított. Első műveivel a Holnap című antológiában jelent meg (1908). 1908-ban Itáliába utazott, és ekkor határozta el az Isteni színjáték lefordítását. 1909-ben jelenik meg első kötete (Levelek íris koszorújából). 1911 folyamán jelent meg második kötete (Herceg, hátha megjön a tél is). 1911-től az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba helyezték át. 1912-ben kezdte a Dante- fordítást. 1913-ban jelenik meg fantasztikus regénye, A gólyakalifa. Egy verse ürügyén játszottam a kezével) hazafiat- lansággal vádolták, fegyelmi indult ellene, elvesztette tanári állásáé nyug- díjaztatta magát. 1916-ban megjelenik harmadik verseskötete, a Recitativ. A Nyugat főmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár, később megfosztják ettől az állásától is. 1919-ben írta az 1990-ig cenzúrázott Szíttál-e lassú mérgeket című verséé amelyben a tanácsköztársaság jelszavait leplezi le, az ellentmondásokat tárja feL A Magyar költő 1919-ben císzületett Mihály mű versében mindenféle diktatúrától elhatárolja magát. 1920-ban Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal lefordítja Baudelaire-t. 1921 folyamán összeházasodik Tanner Honával 1933-ban írja utolsó regényét, a hátborzongató antiutópiát, Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom címmel 1927-ben meghalt Baumgarten Ferenc, aki végrendeletében alapítványt hozott létre a rossz sorsú költők számára. A kuratórium elnöke Babits volt. 1929-től főszerkesztője a Nyugatnak. Lírájában egyre jobban látszott mind pesszimistább világszemlélete, amelyet csak fokozott, hogy gégerákot kapott. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, miután nem tud beszélné beszélgető füzetén keresztül érintkezik a külvilággal 1938-ban írta a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját. 1941. augusztus 4-én Budapesten halt meg. Rajzokkal is emlékeztek Összesen 284 rajz érkezett a megyei Babits-rajzversenyre, amit a költő nevét viselő általános iskola rendezett. A Babits Mihály Versmondó Verseny mindkét kategóriájában 8-8 tanuló vett részt. A Babits-rajzversenyt általános iskolás diákoknak hirdették meg, a megmérettetésen az 1. évfolyamosoknál Gobi Bettina, a Bátaszék- ALsónyék-Pörböly Általános Iskola diákja lett az első. Különdíjat Szabolcsi Tibor, a Babits tanulója kapott. A másodikosoknál a babitsos Falusi Hanga lett az első, a különdíjat Verebi Zsuzsanna, a Baka iskola diákja kapta. A 3- évfolyamon első Faragó Fanni lett Bátaszékről különdíjas a Babits- ban tanuló Gruber Mátyás. A negyedikeseknél első lett Kölliker Viktória a Babitsból különdíjas Bíró Ágnes Bátaszékről és Pirisa Botond a Babitsból Az 5. évfolyamon Kis Patrik adta a legszebb rajzot, ő is bátaszéki tanuló. A hatodikosoknál a babitsos Solymosi Zsófia rajza nyerte el legjobban Kovács Tibor művésztanár tetszését. A hetedikeseknél a szintén bátaszéki Nyerges Imre nyert, míg a végzősök között Túri Anna, a Babits iskola diákja volt a legügyesebb. Ebben a kategóriában is kiosztottak egy különdíjat, amit a bátaszéki Gerhát Mária érdemelt ki. RT A Babits-líra viszonya a modernséghez A november 19-én, a PTE Illyés Gyula pedagógiai főiskola vadonatúj szárnyának előadótermében megrendezett irodalmi konferencián több, neves előadó mellett Gintli Tibor, az ELTE docense Babits Mihály költészetének modernségéről értekezett. Gyimóthy Levente „Az utóbbi időben annak jelentősége, hogyan viszonyul a Babits líra a modernséghez, jelentősen megkérdőjeleződni látszott irodalomtudományi szinten” - vezette fel témáját Gintli Tibor. Mint azt a szakember felvázolta, az okok az utóbbi két évtizedben keresendők, mely eltelt idő során a költő életművének tárgyalása egyoldalú, tendenciózus volt, s így leértékelődött, mível Babits avitt hagyománytudatát erőltette. Az előadó úgy gondolja, Babits korai költészete - a Baudelaire-szerű versek (lásd Baudelaire: Romlás virágai) okán is - sokszor közelebb áll az európai lírai modernséghez (!), mint Ady életműve. A „Levelek íris koszorújából” (1902-08), vagy az 1925-ös „Sziget és tenger” kötetig bezárólag pontosan a modernitás tendenciáját követi, hiszen egyfajta műalkotásként tárul elénk az anyag mondanivalója, utóbbiban feltűnően változó szótagszámokkal. A „Himnusz íriszhez” versében a sokféleség képhalmozó technikáját követi, melyben Schopenhauer gondolatvilága tükröződik a professzor szerint. E kötetben az ókori síremléktől az aszklepiadészi sorokon át a szabad versig egyébként minden felbukkan. A fekete, sötét, homályos képek pedig verseiben a lemondás, a moniz- mus ( a görög „monasz” egyedüli szóból ered, mely a valóságnak csak egyik nemét ismeri el) a végtelen lét képzetét keltik. Modernségét az is mutatja, hogy korai verseiben a pozíció gondos megszervezése felé fordult. Babitsnál ezekben a versekben felvetődik a kérdés: lehetségese a sokféleség egyidejű megragadása, avagy az egyféleség a jó irány. Ezek a kérdések - ahogy Gintli Tibor vallja - radikálisan új értelmezési síkját nyitják meg Babits költészetének. A korai Babits-versekből áradó modernséget a fokozott önreflexióra (önmagunkról való gondolkodás) való hajlam is „érezteti”. Az adjunktus szerint Nietsche hatása is számottevő az újpogányság gondolatvilága tekintetében, ugyanúgy, mint Schopenhauer metafizikus gondolkodásának hatása e korai kötetekben.
