Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-11-28 / 42. szám
2010. november 2f j/JJi.VV'Klfl m * : MOZAIK Escher szociofotós világa Újabb előadást tartottak a szekszárdi származású fotóművész munkáiról Nagy probléma Escher Károly fotóinak restaurálásával kapcsolatban, hogy igen későn kezdték képeit gyűjteni a Nemzeti Múzeumban. Stemlerné Balogh Ilona fotótörténész, a szekszárdi Escher Szabadegyetem soros előadója fogalmazott így az Escher Károly- képek 1959 utáni gyűjtéséről, az ÁNTSZ-székházban tartott összejövetelen. A fotók utóélete 1957-ben „indult útjára”, amikor létrehozták egy József nádor téren lévő klasszicista palotában a Legújabb Kori Történeti Múzeumot, melyben az 1849 utáni magyar történelmet „gyűjtötték”. Érdekesség, hogy ekkor húztak egy „történeti korszakhatárt” is, így az 1849 előtti történeti anyagok a Nemzeti Múzeum, míg az utána következők, így - az Escher-fotóemlé- kek is - már az újabb intézmény tulajdonába kerültek. így jött, hogy71959- ben 8 darab, a 20-as, 30-as években készük, úgynevezett,friss nagyítású” „szo- ciofotót” vásároltak a szekszárdi származású Escher Károlyról, mivel 1960- ban a „rendszer” be akarta mutatni a két háború közti korszak nyomorát. Ezek után még 178 darab papírképet vett át az intézmény a művésztől, melyeknél a legtöbb 18x24-es, úgynevezett „vintázskópiás kép” volt, melyek - meghatározás szerint - a felvétellel közel egy időben létrejött, s a szerző által jelzett szignóval ellátott fotókat jelentik. Az ilyen jellegű fényképek - mint azt az előadónő közölte - komoly, piaci értéket jelentő, műtárgy szintű alkotások. Escher Károly a múzeumba került „életművének” nagyobbik része „szociofotó", melyekről visszatükröződik az emberi létezés legalsó szintjén élők nyomora. Nagy gond volt a múzeumi munkatársaknak, hogy Escher nem archivált rendesen, s sokszor nem találta az eredeti képet, amiről elkészült a végleges változat. 1966-os elhunyta után - 1969-ben - 200 negatívot és 24 darab papírképet vett át az özvegytől, „Nelli néni”-től a múzeum, melyek között sok, 1945 utáni politikai esemény- történeti anyag is volt. E fotókon már nem a nyomorképek és a szegényrétegek dominálnak, hanem a riporter napi politikai eseményekről készült felvételei. A következő állomás, fotótörténeti szempontból, 1971, amikor az özvegy átadta az egész maradék hagyatékot. Az utolsó anyagmennyiségről elmondható: rengeteg karcos, sérült negatívot tartalmaz, ennek ellenére 620 képet sikerült eltárolni és egyedileg nyilvántartásba venni. A szignáltak száma 200 fotó körüli, melyhez 1000 darab negatív is tartozik. Ezeken kívül még 2000-2100 kép vár áttekintésre, melyek közt igen sok a rossz, sérült minőségű. Az is nehezíti az életmű feldolgozását, hogy Escher nem rendezte anyagáL Egy barna füzetbe ugyan beírogatta tematikusán a felvételek megnevezését, viszont a dátumok sokszor nem pontosak. A kategóriákban találunk politikai riportot, színészeket, igazságszolgáltatást, képzőművészetet, de a cserkészet, a sport, egészségügy, iskola, strandképek, szép paraszttípusok, valamint a háború utáni romos képek kategóriáját is fellelhetjük. Utóbbinál különösen érdekesen hat megszemlélni az 1945 utáni meginduló életet, a fővárosi újjáépítést. „Szociofotói” között megható felvételek tárulnak elénk, ha a budapesti 30-as évekbeli „hangyatelep” lakóinak mindennapjait szemléljük: kilakoltattak, rongyos ruhájú, felemás cipőjű, sokszor barlanglakásban tengődő alakok, melegedőn meghúzódó emberek, hajnali hangyatelepi csendőrrazzia 1933-ban. E fotókról kiviláglik, menny re értett a művész a részletekben rejl „csoda" kiemeléséhez, s járult hozzá af hoz, hogy e csodák a hétköznapi embe számára Ls átélhetővé váljanak. Címmc ellátott képeinek egy részét múzeumb kerülésük előtt, kilakoltatással kapcsc latos elnevezésekkel látta el, mive 1945-ös, a Benes-dekrétum következte ben Felvidékről áttelepített magyaro fotóit tartalmazta, s a kommunista ér az eredeti címekkel ezen értékes fotó kát letiltatta volna a „baráti Csehszlov: kiára" való tekintetteL így viszont - h néha más címmel is - de legszebb k( pei, mint például egy gyermek fejker dős anyja arcába harap a rajkai hatái átkelőnél - került „Proletár Madonna címmel a közönség elé. Fotóin - me lyekből párat az előadáson megszen lélhettünk - felbukkan Vitéz Nagyb; nyai Horthy Miklós, feleségével, eg farsangi vitézi bálon, ele láthatjuk be szélgetni egy asztalnál Imréely Bélát, Te leki Pált, s Darányi Kálmánt - egykoi miniszterelnököket, s az unalmasna tűnő szituáció ellenére is -, Escher ke pes volt meglátni a nem mindennapi je lenetet. Escherről megtudhattuk még, hog ő restaurálta a Petőfi-elagerrotípiát is, külön éreiekesség, hogy szociofotó nem valamilyen baloldali, nyomotté mákra ráhangolódott újságban, hí nem a polgári Pesti Naplóban jelente meg, ahol ő is dolgozott. Mint azt a előadás végén elmondták, a követke ző, egyben záró előadás az Esche Károly témáról december 15-én les az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban. Gyimóthy Levetít EVANGÉLIUM Magyarország! Szeretsz-e engem? Egy statisztikai felmérésben megkérdezték Magyarország lakosságát, hogy mi a legfontosabb számukra az életben. A felsorolt dolgok között szerepelt: pénz, boldogság, család, siker, üdvösség, jobb fizetés, csinos feleség, karrier, szerető férj, biztos egzisztencia, saját lakás, egészség. A megkérdezettek csupán 2 százaléka tette az első helyre az üdvösséget, azaz ha Jézus ma jönne vissza, Magyarországról ma körülbelül 200 ezer ember kerülne a mennybe, 9 800 000 pedig a pokolba. Ez szekszárdi viszonylatban: körülbelül 701 embert jelent! Normális emberi kapcsolatokban úgy vagyunk, ha szeretünk valakit, nem kell mérlegelhünk, hogyan viszonyuljunk hozzá, hanem a helyes viselkedés önként, magától adódik abból, hogy szeretem. Ha pedig nem szeretem, ha csupán illemből barátságosakarok lenni, hogy jaj, meg ne sértsem az illemszabályokat, helytelen és feszült marad a viszony minden figyelmem ellenére is. Az üdvözített ember így van Jézussal is. Ha szeretem, mindig tudom, mit kell tennem, mert olvasom, ismerem és élem a Bibliát, közvetlen kapcsolatban állok Krisztussal az imádság és Szent Lelke által és a gyülekezetem tagjai figyelemmel kísérik, buzdítják lelki gyarapodásomat, mint ahogy egy normális családban. Ha viszont nem szeretem Jézus Krisztust igazán, akkor rá vagyok utalva a szabályok tömkelegére. A legjobb figyelmem mellett sem sikerül helyesen viszonyulnom hozzá. Mindig feszes marad a „mu- száj-viszony” és a helyzet. Mert azt, hogy „szeretsz-e engem”, csak az kérdezheti, aki nagyon szeret, aki nagyon vágyik a viszontszeretetre. Ezt mondja Péternek, és ezt mondja neked: „Te Péter, most fogsz majd igazán szeretni engem, most, amikor átjárta a lelkedet az én bűnbocsátó szeretetem melege, tüze, most, amikor át fogod érezni a magad életében, mit jelent a kegyelem.” Mert az igazi szeretet Krisztus irántunk való szeretetének a visszfénye. Akkor kezdjük igazán szeretni Jézust, és ez által az embereket, amikor belekerülünk az Ő megváltó szeretetének sugárzásába. És amikor most megkérdezi tőled, tudatosítani akarja benned, hogy elfogadtad-e az Ő megváltó szeretetét, és viszont- szeretetet támasztott-e benned az az áldozat, amit Ö hozott érted a Golgotán, hogy belesugárzott-e az Ő szeretetének a fénye a telkedbe? Lehet, hogy eddig a szavát nagyra tartottad, sokra értékelted, de szeretni csak úgy tehet, ha előbb elfogadtad azt a szeretetet, amivel Ő mindent megbocsátott neked. E kérdésben: „Szeretsz-e engem?” - ebben a pillanatban téged is, engem is úgy állít maga elé, mint bocsánatot nyert bűnöst. Jézusnak nem elég a második hely az életedben. Ha nem Krisztust szereted legjobban, a visszfényszereteted olyan lesz, mint Péteré, ígérgetni tud, de a cselekvéskor tagadni és elfordulni fog! Péter szeretete önmagára terjedt ki csupán, mert nem krisztusi töltetű szeretet volt! Mindenki szeretete ilyen, akinek nem Krisztus a legfőbb tekintély az életében. Jön a karácsony, a szeretet ünnepe. De ha kivesszük belőle a szeretetet (azaz Krisztust), akkor nem ünnep tesz az, hanem mosolygós színjáték! Krisztusi szeretettel kívánom annak a körülbelül 33 303 szekszárdi lakosnak is: tegyen végre egy boldog karácsonyod! Papp Barnabás baptista lelkipásztor