Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-11-14 / 40. szám
, SZERVÁM» iálMAP MOZAIK 2010. november V Sosem engedték el egymás kezét Hatvan éve együtt: Tóth József és Nagy Gizella gyémántlakodalmukat ünnepelték Szűk, családi körben Szekszárdon, a Szász Söröző különtermében ünnepelte gyémántlakodalmát Tóth József és Nagy Gizella. A házaspár Jelusics Erika anyakönywezető előtt erősítette meg a főváros XI. kerületében, 60 évvel ezelőtt kimondott esküjét. Sas Erzsébet Igényes, ízléses terítés, halk zene, bensőséges hangulat, ünneplőbe öltözött idős házaspár, Tóth József és Nagy Gizella várta a pillanatot, amikor 60 év után az anyakönyvvezető előtt megerősítették házasságkötésüket. Könnyes szemek, remegő kezek, simogató szavak. Gizi néni és Jóska bácsi ebben az ünnepi fél órában 60 esztendő boldogságát, nehézségét, örömét és fájdalmát „utazta” át az időben. Készültek az ünnepre. Jóska bácsi 26 oldalas „kisregényében” írta le egész életüket. Találkozását Gizi nénivel, akivel a hűségeskü valóban egy életre szólt. Jelusics Erika anyakönyvvezető megható beszédében a következő gondolatokat idézte a visszaemlékezésből: „1948. szeptember 19-én a Bartók Béla úti moziba mentem, s a mellé a kislány mellé kaptam jegyet, aki még most is mellettem van. A film címe: Professzor úr, válasszon! Hogy a professzor úr abban az időben kit vagy mit választott, azt már nem tudjuk, a következő hónapok, évek azonban igazolták, hogy mi egymást választottuk.” Sok mindenen mentek keresztül: munka, tanulás, költözködés, betegségek, gyerekek, unoka, dédunokák születése. Hosszú volt bár az út, sosem engedték el egymás kezét. Fiataton átélték a háború borzalmait, s az utána következő nehéz éveket Voltak fent és Tóth József és Nagy Gizella házasságkötésükkor, és 60 évvel később, a gyémántlakodalmon lent, de hűségesküjük sosem kérdőjeleződött meg. Életük talán legszebb évei azok voltak, amikor utazhattak. Jártak a környező országokban, sőt azon is túl, hogy pótolják, amit fiatalon nem tehettek meg. Jóska bácsi bányászként kezdte, de volt tűzoltó és katona is. Sokat tanult, ügyészségen, rendőrségen dolgozott, és 70 éves koráig népi ülnök volt. Lányaik, Gizella és Ildikó már Szekszárdon jártak iskolába, mert a Tóth házaspár akkor már városunkban lakott: mindketten a TÁÉV-nél kaptak állást. Jóska bácsi az üzemrendészetnél töltött be pozíciót, Gizi néni pedig főpénztáros lett a vállalatnál. Nyugdíjasként sem pihentek: másodállást vállaltak, földet béreltek, hogy a nyugdíjukat kiegészítsék, segítsél a családot, és fedezni tudják a megtalált közös „szt relem”, az utazások költségeit. Amit még feltétlenül el kell mondani e ritka ür nép alkalmából, hogy Jóska bácsi minden alkaton mai versbe foglalta, amikor valami fontos, errüékezt tes esemény történt vele. Ez most is így történt, vers befejező négy sora pedig így szól: „Hatvan év az szép kis idő, /Fogd meg szépen t kezemet, /Hogy még sok-sok boldog évet/ Tölthet sek el teveled. ” Lapunk munkatársai nevében kívánom, hogy íg legten. Szent László legendája a Művészetek Házában Mészöly Miklós vers- és prózamondó verseny ■ A Szent László-le- genda egyes jelenetei elevenednek meg a Művészetek Háza földszinti kiállítóterében a november 2. és 30. között látható tárlaton a Kárpát-medence tíz templomának XIV-XV. századi ábrázolásai nyomán. A gótikus falfestmények folyamatos jelenetsoraiból egy-egy elemet emelnek ki a kiállítás fotóreprodukciói vagy akvarellmásolatról készült fotói. Ezek Szent Lászlót leginkább lovagkirályként mutatják, vagyis csatában, párviadalon, a serege élén, üldözés közben, hiszen a legendává vált csodás események is többször harcban történtek meg vele. Egyetlen lírai pillanatot láthatunk, az 1419-ben a székelyderzsi templomba festett freskóciklus utolsó jelenetét, amikor László és a megmentett lány megpihennek. Ennek a falfestménysorozatnak az első jelenete is látható a kiállításon, a szent király és a kun vitéz párviadala. Ez a kiállítás leggyakrabban ismétlődő jelenete, az itt kiállított egyetlen magyarországi ábrázolásnak is ez a témája. A XV. századi gótikus falfestészet jellegzetességei, a kifejező körvonalak, élénk színek legszebben, legépebben a szintén a párviadalt megjelenítő kakaslomnici freskón (képünkön) jelennek meg. Ezen is jól megfigyelhető az ábrázolás jellegzetessége, amint a király és a kun karjuknál fogva összekapaszkodnak, így kelnek bírókra. A kun sereget pedig rendszerint felajzott nyilakkal jelenítik meg, mint a rimabányai (Szlovákia) freskón is. A sok harci jelenet között felemelő a csatába induló Szent Lászlót és seregét megáldó váradi püspök és kíséretének ábrázolása. K. E. A Mészöly Miklós Egyesület, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum és az Illyés Gyula Megyei Könyvtár Mészöly Miklós író, drámaíró születésének 90. évfordulójára vers- és prózamondó versenyt hirdet 14- 25 éves Tolna megyei fiatalok számára. A legfeljebb 10 perces előadásban az író munkásságának bármely alkotása, annak részlete választható. Jelentkezési határidő: 2010. november 26. Jelentkezési lap letölthető: a www.szekszard.hu vagy a www.tmamk.hu oklalakróL Verseny: 2011. január 18. (kedd) 10 óra. Eredményhirdetés: január 18., lóóra. A legjobb versmondók könyvutalványokat nyernek, és másnap a Mé•szöly Miklós-emlékna pon szerepelnek. I különdíjasok könyv jutalomban részesül nek. A Mészöly Mikló: Egyesület által felaján lőtt díjak: l. helyezett 30 00( forint, II. helyezett 20 00( forint, m. helyezett 10001 forint értékű könyv utalvány. Helyszín: Garay János Gimnázi um díszterme (Szekszárd, Szent I. téi 7-9.). Postai jelentkezési cím: Illyés Gyula Megyei Könyvtár (Mészöly Miklós-verseny) 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51. Elektronikus postacím: nemethjuditka@freemail.hu. Infó: pocs.margit@szekszard.hu telefon: 30/632-3266, 74/504-119 nemethjuditka@igyuk.hu, telefon 20/365-6728.
