Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-10-31 / 38. szám
MOZAIK 2010. október 3 J m§4riap • • Ünnep a Szekszárdi misét énekelni Liszt Ferenc születésnapján csendült fel a zeneszerző városunknak írt darabja A Szekszárdi Madrigálkórus szólaltatta meg a Liszt-művet Liszt Ferenc születésének 199. évfordulóján, október 22-én este csendült fel a Szekszárdi mise az újvárosi templomban. A hangverseny kapcsán Jobbágy Valérral, a Szekszárdi Madrigálkórus karnagyával beszélgettünk. Lakatos Orsolya- Honnan származik az ötlet a mise előadására?- A Kolping Katolikus Szakképző Iskola jubileumi ünnepségére készült, s a közelgő Liszt-bicente- nárium figyelembevételével kértek műsort tőlünk. Tulajdonképpen régi vágyam volt a Szekszárdi misét Jobbágy Valér karnagy előadni, de mivel az eredeti verzió férfikarra íródott és városunkban a különböző együttesek között nem buzog az együttműködési hajlam, ezt az elképzelésemet jegelni kellett. Néhány éve szokásos böngészéseim során ráakadtam a vegyes kari átiratra, melyet a Szent István Bazilika egykori orgonistája, Koloss István készített. A kotta időről időre kezembe került, így kézenfekvőnek tűnt, hogy végre hasznosítsam korábbi befektetésem.- Mit tudhatunk erről a változatról?- Az ez évben elhunyt Koloss István majd fél évszázadon át volt a bazilika orgonistája, így már-már tökéletesen ismerte egyrészt Liszt liturgikus zenei nyelvezetét, ugyanakkor tisztában volt egy amatőr kórus képességeivel. Ez utóbbira amúgy Liszt Ferenc nem minden esetben volt tekintettel Mindent összevetve remek átirat született, így e méltatlanul mellőzött mű utat találhat a közönséghez.- Hogyan élte meg a próbákat, és miként a kórus?- A magam részéről fokozott várakozással tekintettem a formálódó mű elé. Persze, ez a késő romantikus stílus, dallam és harmóniavilág sokféle averziót válthat ki a résztvevőkből különösen, ha oly sokat foglalkozna régebbi korok muzsikájával. A Madi gálkórus ez évben Praetorius- t Buxtehude-kantátákat, Haydn Cec lia-misét, valamint Bach-kantáták; énekelt, s számukra ez a mű olykc túl egyszerű, amikor csak a hármon ák tisztaságában gyönyörködnél Máskor túl extrém, amikor a hangte jedelem szélső határait döngeti. Mii dig más, mint a tökéletesen kiegyei súlyozott reneszánsz, mint az éli mentáris lendületű barokk, mint magával ragadó klasszika vagy éppé az andalító korai romantika. Nem vi leden, hogy fél Európa gyanakodv tekintett az új weimari iskola feli ahol Liszt Kapellmeister fejébe vetti hogy mától nem zongorajátékáv; bűvöli el hanem vokális és instri mentális szerzeményeivel kerge őrületbe a nagyérdeműt (beleértve „hivatásos” zenészeket is).- Ön közel harminc éve a Szekszái di Madrigálkórus karnagyi Miképp értékeli: jelentős mérföh kő volt ezt a művet műsorra tűzni - Mindenképpen. Örülök, hogy körülmények úgy hozták, hogy a fe kérésnek eleget téve az ünnepi ki zönségnek bemutathattuk a Szel szárdi misét. Ezzel remélem, hozzáj; rultunk a Kolping-jubileumhoz, nemzeti ünnephez, s ami még mej szépíti, hogy mindezt Liszt Feren születésnapján tehettük. A „Méltóság mezeje” idei üzenete: „Nem vagy egyedül” ■ A hospice-mozgalom világszerte októberben emlékezik meg a gyógyíthatatlan betegekről Ennek egyik programja Szekszárdon is a „Méltóság mezeje” rendezvény, melynek keretében a rákbetegek szimbólumává lett nárcisz hagymáit ültették el a résztvevők. A szekszárdi „Méltósággal az út végén” Hospice Alapítvány nagy érdeklődés kísérte programját a rossz idő idén is a Babits Mihály művelődési házba kényszerítette. A rendezvényt , megtisztelte jelenlétével dr. Haag Éva g alpolgármester, Csillagné Szánthó Po- g lixéna, a művelődési bizottság elnöke, | továbbá az alapítvány létrehozói: a | Szekszárdi Nőegylet-egyesület tagjai, | a Tolnai Református Egyház képvise- 2 leiében Rácz József esperes, az alapítvány kuratóriumának elnöke, Gliedné Tillmann Erzsébet, de eljöttek a kuratórium tagjai, az önkéntes szolgálattevők, valamint az alapítvány legfőbb támogatója, a Rotary Club tagjai. Műsort a Liszt Ferenc Zeneiskola és a Garay János Általános Iskola és AMI tanulói adtak. Köszöntőt mondott dr. Varga Éva főorvos, az alapítvány kuratóriumának tagja. Beszédében hangsúlyozta: „A Hospice-alapítványok legfontosabb célkitűzése a gyógyíthatatlan betegek testi, lelki segítése, szenvedéseinek enyhítése. Lelki támaszt nyújtani a rászorulóknak, csillapítani fájdalmukat. Szembenézni a szenvedéssel a közelgő elmúlással betegnek, családtagnak egyaránt nehéz, de nekünk, egészségügyi dolgozóknak sem köny- nyű. Fizikai, lelki erőt kell nyújtanunk és emberi méltóságuk megőrzésével átsegíteni a betegeket a végső órákon, s emellett támaszt nyújtani a hozzátartozóknak. A maihoz hasonló progr; mok célja, hogy felhívjuk azon en bertársaink figyelmét, akik még ner szembesültek szeretteik elvesztéséve tudják meg, milyen fontos a legcseki lyebbnek tűnő szeretetteljes segítsé az utolsó pillanatokban is.” A főorvos asszony után Csillagn Szánthó Polixéna tanúságtétele ki vetkezett, aki nemrégiben elveszte: édesanyjáról mesélt, s arról, hogy m lyen sokat jelentett számukra Hospice önkénteseinek lelki támasz; Megható szavaival megerősítette „Méltóság mezeje” program idei mo tóját: „Nem vagy egyedül” A rendezvény zárásaként a jeleni vők jelképesen elültették az erre a cé ra biztosított ládában (képünkön) köszönet Katz Zoltánná főkertészne és a Lián Kft. munkatársainak - a ná ciszhagymákat, melyek végső helyi két a 160 lakásos előtti tér virágágy; saiban találják meg. A nárciszok azt tán a tavaszi megemlékezés idejét már a HOSPICE szót formázva bújna elő a földből Sas Erzsébt
