Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-10-31 / 38. szám

I 2010. október 31. HFTRŐI HFTRF I I Hs» 1 I » Is« I 1Hw« 11% iss« ^ SZEKSZÁRDI Borászok nélkül nincs sikeres város Immár szerkezetkész Bodriék hatalmas, 1800 négyzetméteres pincéje Horváth István, V. Németh Zsolt és Bodri István az új pincében Új, szerkezetkész pincészetét mutatta be az elmúlt héten Falu­helyen a szakmai és a szélesebb közvéleménynek a Bodri Pincé­szet. 1.1. A rendezvényen részt vett V. Németh Zsolt és dr. Ángyán József, a Vidékfej­lesztési Minisztérium két államtitkára, Horváth István polgármester, továbbá megyei és villányi borászok, köztük az egyik legismertebb, Bock József. A nettó 730 millió forintos beruhá­zást tavaly kezdték meg, ebből félmil- liárd forint az építészet. A technoló­gia és a csinosítás várhatóan a jövő év közepére fejeződik be. Az EMVA-pro- jekt keretében az összeg fele uniós tá­mogatás, a többi pedig saját erő. A vendégek megtekintették az új pincé­szetet, amelyről Bodri István többek között elmondta, hogy félmillió bon­tott téglát építettek be. Nem könnyű Szekszárdon polgár­mesternek lenni - mondta köszön­tőjében Horváth István -, mert itt a bornak 1000 éves hagyománya van. Szekszárdon 4500 borospince van, s bár a második polgármesteri ciklu­sát kezdi, még nagyon az elején tart, hogy az összesét megismerje. A szekszárdiak büszkék a borászaikra, mert ők a város példaképei - mond­ta a polgármester. A Bodri Pincészet sikere a város sikere is, mert sikeres borászok nélkül nincs sikeres Szek- szárd. A város máris azt tervezi, hogy itt lesz Magyarország legna­gyobb pedagóguskórus-fesztiválja. Ennek résztvevői adnak majd itt koncertet. V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Hamvas Bélát idézte, mondván, hogy vannak könyvek, amelyeket csak bizonyos ko­ron túl ért meg az ember. A bor filo­zófiája című munkájában írja, hogy bort inni bárhol, bármikor, bármiből lehet. Azt azonban nem mondta, hogy bármit lehetne inni. Célozván arra, hogy a szép bor százféle színt, ízt, gazdagságot hordoz.- A vidékfejlesztés szempontjából az a legfontosabb, hogy a magyar gaz­da a tájhoz illeszthető kultúrával fog­lalkozzon, és a lehető legmagasabb hozzáadott értéket tartalmazó termé­ket állítsa elő. A szőlészet és a bor en­nek Szekszárdon megfelel - mondta az államtitkár. Kormányprogram a dél-amerikanizálódás ellen Dr. Ángyán József: „A helyi gazdaságok megerősödésén áll vagy bukik a vidék sorsa” ■ Eddig egyetemi tanárként, profesz- szorként a felszínen nem megjelenő jelenségeket vette górcső alá a népsze­rű előadóként is ismert dr. Ángyán Jó­zsef, aki mindig a nemzeti érdek csor­bulása szempontjából illette súlyos kri­tikával a rendszerváltozás óta zajló tár­sadalmi-gazdasági folyamatokat. Nyár óta nemcsak elemzője, ha­nem alkotója is lehet a folyamatok­nak. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis felkérte a vidékfejlesztés irá­nyítására államtitkár szerepkörben. Szembenézve a kihívásokkal, a pénz­telenség állította korlátokkal, számít­va a társadatom különböző szegmen­seiből jövő támogatottságra, a pro­fesszor belevágott a nemes feladatba, mert hisz abban, hogy sikerül megfor­dítani a folyamatokat. A Vállalkozói Szalon vendégeként válaszolt lapunk kérdéseire. A spekuláns tőke uralkodik a magyar vidéken- Megindultunk a dél-amerikanizá- tódás felé, nálunk is a spekuláns tőke uralkodik - kezdte a tőle megszokott nagy ívű helyzetelemzést dr. Ángyán József. - A mi munkánk eredménye másnak hoz profitot. Eljutottunk odá­ig, hogy' ma már a falut a város látja el élelmiszerrel, míg ha a szomszédos Ausztriára kitekintünk, mindez fordít­va történik. A vidék éltető erejét, a mezőgazdaságot is a privatizáció so­rán „ránk szabadított” hazai és külföl­Dr. Ángyán József államtitkár di tőkés társaságok uralják. A cél egy­értelműen az, hogy a mai állapotokat konzerválják, primitív alapanyag-ter­melő ország stádiumában maradjunk. Ebből ugyanis ők - akár termelő, akár kereskedő cégekről van szó - jól meg­élnek. Előfordul, hogy a téeszek, álla­mi gazdaságok romjain kialakult hazai társaságok éppen a külföldinek a be­szállítói. A tőkés társaságok csak 86 ezer, míg a családi és más típusú gaz­daságok 348 ezer embernek adnak munkát. Egyértelmű ebből a szem­pontból is, kit kell támogatni, helyzet­be hozni. A helyi gazdaság által meg­termelt javak, értékek helyben marad­nak. Éppen ezért hoztunk néhány olyan intézkedést, ami ezt serkenti, például a helyben előállított élelmi­szerek értékesítési lehetőségeinek ki- terjesztésével. Eljutottunk odáig, hogy az intézmények nem a nagybani piac termékeit veszik meg a konyha üzemeltetésére, hanem a helyben, a környéken termelőktől szerzik be az alapanyagot. A HACP és egyéb a hazai cégekre erőltetett jogszabályok a léte­ző feldolgozóiparunk szétverése, el­adása után, a megmaradt, élelmiszert előállító kistermelőket is ellehetetle­nítette. Nos, ezen jogszabályok eltör­lésével ennek is szabad utat adtunk, és biztosak vagyunk benne, hogy a „háztáji” termékekkel kapcsolatosan nem lesznek népegészségügyet ve­szélyeztető botrányok. Új szemlélet új forrásokhoz vezethet- Nehéz átvinni a szerkezetváltá­sokat, egyelőre nincs hozzá komoly forrás, ráadásul az uniós jogszabá­lyok is bizonyos értelemben kötnek.- Belső átcsoportosításokkal, meg­takarításokkal igen is elindíthatunk változásokat. Fölül fogjuk vizsgálni a tőkés földbérleü szerződéseit, ame­lyek közül nagyon sok lejár. Megdöb­bentő, hogy milyen potom pénzt fi­zetnek a hatalmas területekért. Ebből jelentős bevételeket várok, amit a csa­ládi gazdaságok támogatására is lehet fordítani. A Nemzeti Földalaphoz való hozzáférés is segíthet a kicsik helyze­tén, ráadásul a földhöz juttatást az új kormány - nagyon helyesen - össze akarja kötni a népesedés serkentésé­vel, a fiatal gazdálkodók gyermekválla­lásával. Rendezni kell végre az osztat­lan közös földtulajdonok helyzetét, ebben is rejlenek lehetőségek. Most tekintem át, milyen lehetőségünk van az európai pénzek mezőgazdasági-vi­dékfejlesztési, kimondottan termelést ösztönző átcsoportosítására. Ugye, ezekhez a forrásokhoz a lábukat ná­lunk megvető nagycégek, társas vállal­kozások jutottak. Változtatni kell a pá­lyáztatási rendszeren és fogunk is.- Mindenkit azért nem lehet támo­gatni...- Ezzel egyetértek. Csak aki a kor követelményeinek, minőségi vagy kü­lönleges minőségű terméket tud elő­állítani. A tömegtermelést el kell felej­teni. Ez utóbbi az esetek nagy többsé­gében eladhatatlan.- Gyanítom, egy jó ideig még búza- és kukoricaföldek sorjáznak sok mil­lió hektáron a magyar utak mentén, ami nagyon nem tetszik önnek sem.- Ez is egy komoly kihívás. Nyilván a zöldség- és gyümölcstermesztés, és nálunk más jó adottságokkal bíró, ex­portlehetőségekkel kecsegtető növé­nyek termesztésének növelése, és a ráépített feldolgozóipar serkentése a feladat. Bálint György

Next

/
Thumbnails
Contents