Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-10-31 / 38. szám
I 2010. október 31. HFTRŐI HFTRF I I Hs» 1 I » Is« I 1Hw« 11% iss« ^ SZEKSZÁRDI Borászok nélkül nincs sikeres város Immár szerkezetkész Bodriék hatalmas, 1800 négyzetméteres pincéje Horváth István, V. Németh Zsolt és Bodri István az új pincében Új, szerkezetkész pincészetét mutatta be az elmúlt héten Faluhelyen a szakmai és a szélesebb közvéleménynek a Bodri Pincészet. 1.1. A rendezvényen részt vett V. Németh Zsolt és dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium két államtitkára, Horváth István polgármester, továbbá megyei és villányi borászok, köztük az egyik legismertebb, Bock József. A nettó 730 millió forintos beruházást tavaly kezdték meg, ebből félmil- liárd forint az építészet. A technológia és a csinosítás várhatóan a jövő év közepére fejeződik be. Az EMVA-pro- jekt keretében az összeg fele uniós támogatás, a többi pedig saját erő. A vendégek megtekintették az új pincészetet, amelyről Bodri István többek között elmondta, hogy félmillió bontott téglát építettek be. Nem könnyű Szekszárdon polgármesternek lenni - mondta köszöntőjében Horváth István -, mert itt a bornak 1000 éves hagyománya van. Szekszárdon 4500 borospince van, s bár a második polgármesteri ciklusát kezdi, még nagyon az elején tart, hogy az összesét megismerje. A szekszárdiak büszkék a borászaikra, mert ők a város példaképei - mondta a polgármester. A Bodri Pincészet sikere a város sikere is, mert sikeres borászok nélkül nincs sikeres Szek- szárd. A város máris azt tervezi, hogy itt lesz Magyarország legnagyobb pedagóguskórus-fesztiválja. Ennek résztvevői adnak majd itt koncertet. V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Hamvas Bélát idézte, mondván, hogy vannak könyvek, amelyeket csak bizonyos koron túl ért meg az ember. A bor filozófiája című munkájában írja, hogy bort inni bárhol, bármikor, bármiből lehet. Azt azonban nem mondta, hogy bármit lehetne inni. Célozván arra, hogy a szép bor százféle színt, ízt, gazdagságot hordoz.- A vidékfejlesztés szempontjából az a legfontosabb, hogy a magyar gazda a tájhoz illeszthető kultúrával foglalkozzon, és a lehető legmagasabb hozzáadott értéket tartalmazó terméket állítsa elő. A szőlészet és a bor ennek Szekszárdon megfelel - mondta az államtitkár. Kormányprogram a dél-amerikanizálódás ellen Dr. Ángyán József: „A helyi gazdaságok megerősödésén áll vagy bukik a vidék sorsa” ■ Eddig egyetemi tanárként, profesz- szorként a felszínen nem megjelenő jelenségeket vette górcső alá a népszerű előadóként is ismert dr. Ángyán József, aki mindig a nemzeti érdek csorbulása szempontjából illette súlyos kritikával a rendszerváltozás óta zajló társadalmi-gazdasági folyamatokat. Nyár óta nemcsak elemzője, hanem alkotója is lehet a folyamatoknak. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis felkérte a vidékfejlesztés irányítására államtitkár szerepkörben. Szembenézve a kihívásokkal, a pénztelenség állította korlátokkal, számítva a társadatom különböző szegmenseiből jövő támogatottságra, a professzor belevágott a nemes feladatba, mert hisz abban, hogy sikerül megfordítani a folyamatokat. A Vállalkozói Szalon vendégeként válaszolt lapunk kérdéseire. A spekuláns tőke uralkodik a magyar vidéken- Megindultunk a dél-amerikanizá- tódás felé, nálunk is a spekuláns tőke uralkodik - kezdte a tőle megszokott nagy ívű helyzetelemzést dr. Ángyán József. - A mi munkánk eredménye másnak hoz profitot. Eljutottunk odáig, hogy' ma már a falut a város látja el élelmiszerrel, míg ha a szomszédos Ausztriára kitekintünk, mindez fordítva történik. A vidék éltető erejét, a mezőgazdaságot is a privatizáció során „ránk szabadított” hazai és külfölDr. Ángyán József államtitkár di tőkés társaságok uralják. A cél egyértelműen az, hogy a mai állapotokat konzerválják, primitív alapanyag-termelő ország stádiumában maradjunk. Ebből ugyanis ők - akár termelő, akár kereskedő cégekről van szó - jól megélnek. Előfordul, hogy a téeszek, állami gazdaságok romjain kialakult hazai társaságok éppen a külföldinek a beszállítói. A tőkés társaságok csak 86 ezer, míg a családi és más típusú gazdaságok 348 ezer embernek adnak munkát. Egyértelmű ebből a szempontból is, kit kell támogatni, helyzetbe hozni. A helyi gazdaság által megtermelt javak, értékek helyben maradnak. Éppen ezért hoztunk néhány olyan intézkedést, ami ezt serkenti, például a helyben előállított élelmiszerek értékesítési lehetőségeinek ki- terjesztésével. Eljutottunk odáig, hogy az intézmények nem a nagybani piac termékeit veszik meg a konyha üzemeltetésére, hanem a helyben, a környéken termelőktől szerzik be az alapanyagot. A HACP és egyéb a hazai cégekre erőltetett jogszabályok a létező feldolgozóiparunk szétverése, eladása után, a megmaradt, élelmiszert előállító kistermelőket is ellehetetlenítette. Nos, ezen jogszabályok eltörlésével ennek is szabad utat adtunk, és biztosak vagyunk benne, hogy a „háztáji” termékekkel kapcsolatosan nem lesznek népegészségügyet veszélyeztető botrányok. Új szemlélet új forrásokhoz vezethet- Nehéz átvinni a szerkezetváltásokat, egyelőre nincs hozzá komoly forrás, ráadásul az uniós jogszabályok is bizonyos értelemben kötnek.- Belső átcsoportosításokkal, megtakarításokkal igen is elindíthatunk változásokat. Fölül fogjuk vizsgálni a tőkés földbérleü szerződéseit, amelyek közül nagyon sok lejár. Megdöbbentő, hogy milyen potom pénzt fizetnek a hatalmas területekért. Ebből jelentős bevételeket várok, amit a családi gazdaságok támogatására is lehet fordítani. A Nemzeti Földalaphoz való hozzáférés is segíthet a kicsik helyzetén, ráadásul a földhöz juttatást az új kormány - nagyon helyesen - össze akarja kötni a népesedés serkentésével, a fiatal gazdálkodók gyermekvállalásával. Rendezni kell végre az osztatlan közös földtulajdonok helyzetét, ebben is rejlenek lehetőségek. Most tekintem át, milyen lehetőségünk van az európai pénzek mezőgazdasági-vidékfejlesztési, kimondottan termelést ösztönző átcsoportosítására. Ugye, ezekhez a forrásokhoz a lábukat nálunk megvető nagycégek, társas vállalkozások jutottak. Változtatni kell a pályáztatási rendszeren és fogunk is.- Mindenkit azért nem lehet támogatni...- Ezzel egyetértek. Csak aki a kor követelményeinek, minőségi vagy különleges minőségű terméket tud előállítani. A tömegtermelést el kell felejteni. Ez utóbbi az esetek nagy többségében eladhatatlan.- Gyanítom, egy jó ideig még búza- és kukoricaföldek sorjáznak sok millió hektáron a magyar utak mentén, ami nagyon nem tetszik önnek sem.- Ez is egy komoly kihívás. Nyilván a zöldség- és gyümölcstermesztés, és nálunk más jó adottságokkal bíró, exportlehetőségekkel kecsegtető növények termesztésének növelése, és a ráépített feldolgozóipar serkentése a feladat. Bálint György
