Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-09-19 / 32. szám

2010. szeptember 19.

Környezetvédelem = embervédelem

Baka György: „A fogyasztói társadalom prostituáltakat csinált belőlünk”

Baka György: Lassan belefulladunk saját szemetünkbe

Dr. Bajor Klára, a kórház bőr- gyógyászati osztályának vezető főorvosa javaslatára Baka Györggyel, a Zöldtárs Környezet- védelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk a környezetünk védelmének fontosságáról, s hogy mit tehet mindezért egy-egy városlakó.

V. Horváth Mária-Kezdjük az alapoktól, vagyis mi is az a környezetvédelem.- A környezetvédelem egyenlő az embervédelemmel! Mert mi a környezet? A levegő, amit beszívunk, a felszíni és felszín alatti vizek, amelyekből az a ivóvizünket előállítják, s az a talaj, az a 1 termőföld, amelyen azokat a növénye- g két termesztjük, amiket állataink, s mi - magunk fogyasztunk eL Ha mindezeket védjük, akkor saját magunkat, gyermekeinket, unokáinkat és az ő unokáikat védjük. Az élhető környezet fenntartása tehát létkérdés.- Ne utazzunk repülőgéppel, ne autózzunk?- Nem erről van szó. A környezetvédők sem azt mondják, hogy mász- szunk vissza a fára, és a majmokkal pa- rolázzunk. Azt hangsúlyozzuk, hogy a ma emberének életmódja romboló. Nem akarnék durván fogalmazni, éppen csak fölvetem a minden zöldet íe- pusztító afrikai sáskarajokat, amelyek nyomában csak az ürülékük marad Ma az emberiség a természet erőforrásait kitermeli, különféle terméket készít belőle, amelyeknek jó része napokon belül a szeméttelepen landoL Egyre nagyobb sebességgel gyártjuk a szemetet, amibe lassan belefulladunk.- Honnan tudható, hogy egy adott ember „szeméttermelésének”mi az elfogadható határa?- Egy ember, egy család környezetterhelését mutató egzakt mérőszámok nincsenek. Van viszont az úgynevezett ökológiai lábnyom. Ez azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokból ki mennyit vesz igénybe. Aki sokat eszik, repülőgéppel, hatalmas terepjáróval közlekedik, nagy, úszómedencés házat üzemeltet, az sokra tart számot. Egy átlagos amerikai család ökológiai lábnyoma közel húsz hektár évente, egy magyar családé 3-4 hektár.- Miből áll össze az ökológiai lábnyom?- Két dologból. Egyrészt azokat az anyagokat, energiát, amit a család felhasznál, azt mekkora területen lehetne megtermelni, másrészt pedig az általuk előállított szennyezést mekkora terület semlegesíti.- Miként csökkenthetjük a környezetszennyezést a saját, egyszerű lehetőségeinkkel?- Általános elvként megfogalmazható, hogy csökkenteni kéne az anyag- és energiaforgalmunkat. Az előzőre példa a minden áron való vásárlás. Zárójelben jegyzem meg: a fogyasztói társadalom prostituáltakat csinált belőlünk. A család energiaforgalmának mintegy kétharmadát a fűtés teszi ki. Megtakarítást jelent például a hőszigetelt nyílászárók beépítése vagy az épület szigetelése. Ausztriában a házszigetelés mértékével párhuzamosan növekszik az állami támogatás. Amíg a magyarok átlagban 23-24 fokra fűtik a lakásaikat, addig a németek és az osztrákok 18-19 fokra. Ha egy fokkal csökkentem a hőmérsékletet, azt meg sem érzem, de öt százalék fűtési költséget takarítok meg. Ugye, elgondolkodtató? Sőt! Az optimális páratartalom egy-két fokkal emeli a hőkomfortérzetet, de a takarékosság okán említhetem az izzók energiatakarékosra való cseréjét is.- Önök családi házban laknak? Hőszigetelték az épületet?- Mi 1986 óta a hegyoldalban, egy 85 éves, 70 centi falvastagságú vályogházban lakunk, amit nem kell szigetelni, ám az ajtókat és az ablakokat kicseréltettük hőszigeteltre.- Bemutatja a családját?- Természetesen, hozzátéve, hogy kétlakiak vagyunk. Feleségem egy budapesti székhelyű környezetvédelmi cég ügyvezetője, így a fővárosban is lakunk. Főként a hétvégeket tölti együtt a család György fiúnk vegyészmérnök, egy budapesti gyógyszergyárban dolgozik fejlesztőmérnökként. Leányunk, Erzsébet - a nagymama keresztnevét kapta - mikrobiológus.-Hogyan védhetjük még kömyeze tünket?- Ahogyan az energiafelhasználásnak megvan a struktúrája, úgy megvan a vízfelhasználásnak is. A vízzel is takarékosan kell bánni, hiszen veszélyben vannak a globális vízkészletek. Mint tudjuk, a víz az élet forrása, amiből naponta mintegy két litert kell elfogyasztanunk. Rengeteg vizet „isznak” a mosó- és mosogatógépek is. Ezeket kizárólag akkor kapcsoljuk be, ha megfelelő mennyiség jött össze a tisztítandó holmiból. Víz és energia? Gondoljunk például arra, hogy milyen pokoli nagy energiamozgást jelent a vízbázisról szivattyúkkal felnyomni a vizet a domboldali tározókba. Jó lenne, ha benne volna a zsigere- inkben: ne csak azért takarékoskodjunk, mert kevés a pénzünk! Javasolom, hogy ne kövessük a túlfogyasztásra buzdító reklámok tanácsait, illetve kritikával kezeljük ezeket.- Érzik az emberek azt a felelősséget, ami környezetünk jövőbeli alakulása ró rájuk?- Érezniük kellene, de csak kevesen vannak ennek tudatában, bár a számuk szerencsére növekszik. Összefoglalom az ezzel kapcsolatos külön- bejáratú véleményemet. Olyan időszakot élünk, amikor az emberek nagy része valamilyen központtól (kormányzat, önkormányzat..) várja sorsának a jobbra fordulásához a segítséget. Ám a nagy várakozásban elfelejtkezik arról, hogy ebben az időben ő maga akár tucatnyi dolgot tehetne meg. Mit mondtak a régi öregek? Segíts magadon, az Isten is megsegít. Hát ne csak az Istenre várjunk!- A városban immár fogalom a Zöldtárs Alapítvány. Mikor és milyen céllal hozták létre?- Nyilvánvalóan az imént felsoroltak megvalósulása, illetve az emberek hozzáállásának alakítása érdekében alapítottuk 2004-ben. Az alapítvány életre hívásához valamelyest hozzájárult, hogy én már korábban egy környezetvédelmi társaság ügyvezetőjeként dolgoztam. E céghez naponta érkeztek a megkeresések a különféle problémák megoldására, illetve kérések, hogy különböző témákban tartsunk előadásokat, készítsünk környezetvédelmi programokat. Egy ideig vállaltuk e feladatokat, ám idővel mindez már nem fért bele az üzleti vállalkozásba. S mivel egyre világosabbá vált, hogy e téren folyamatosan komoly igények jelentkeznek, megalapítottuk a Zöldtársat.-Miből tartjafenn magát, és elégíti ki az igényeket az alapítvány?- Nagyrészt pályázati forrásokból, de jelentős a komoly szakemberekből álló önkéntesek munkájának a hoza- déka is. Ezenkívül sokat jelent a - szakmai és nem szakmai - civil szervezetek szervezést és egyéb munkát vállaló együttműködése is. Itt jegyzem meg, hogy elkészült a Környezettudatos családi praktikum című kiadványunk, amit a Tolna Megyei Civil Szolgáltató Központ októberi hírlevelükkel együtt küld ki - mi pedig az iskoláknak - a megye hatszáz civil szervezetének. így jelentős postaköltséget takarítunk meg.- Látok még egy kiadványt, ami a családok számára gyakorlati útmutató a komposztálással kapcsolatban.- Lassan befejezzük az 1300 darab, egyenként ezerliteres komposztláda kiosztását. Hogy milyen óriási szerepe van a komposztálásnak, arról röviden annyit: a háztartási hulladék bő harminc százaléka komposztálható szerves anyag. Tehát ennyivel csökkenthető a hulladék, illetve a szeméttartály mérete, mellette a kertbe - akár a fűre- kiszórt komposzt javítja a talajt.- Várom a javaslatát- Azért esett a választásom Hunyadi Ferenc építőipari vállalkozóra, mert rá nem jellemző, hogy menet közben feltornássza az árakat, hanem a megállapodott árért olykor többet is végez, mint ami a szerződésben foglaltatott.