Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-09-19 / 32. szám

2 * SZEKSZÁRDI IA$4RN4P HÉTRŐL HETRE 2010. szeptember 19. Szent László nevét viseli a Csurgó Idén is pályázhatnak a rászoruló fiatalok a Bursa Hungarica ösztöndíjra Munkában a Fidesz-frakció képviselői Fotó: M. D. Rendkívüli ülést tartott a me­gyeszékhely közgyűlése szer­dán, amelyen egyhangú szava­zással döntöttek arról, hogy a Sulyok Balázs tervei alapján, az Alisca Bau Zrt. kivitelezésében méltó környezetbe kerülő Mun­kácsy utcai Csurgó a Szent László nevet kapja. 1.1. Az elnevezés alapja az a legenda, mi­szerint a hadaival erre vonuló király kardját a domboldaton a földbe szúrta, s ennek nyomán forrás fakadt. A köz­gyűlés megköszönte a Csurgó meg­újulását támogatók hozzájárulását. Ugyancsak vita nélkül ment át a költ­ségvetés féléves teljesítéséről szóló előterjesztés, bár az ellenzék szavaza­tával nem támogatta. Elfogadta a kép­viselő-testület a gazdasági bizottság ja­vaslatait több külterületi ingatlan el­adásáról, s döntöttek arról is, hogy a bi­zottságok javaslatai alapján az önkor­mányzat 15 alapítványt támogat össze­sen 1,663 millió forinttal Az alapítvá­nyok közül a Szekszárdi Röntgenala­pítvány mobil betegszállító kocsi be­szerzéséhez kapott 200 ezer forintos támogatást Saját keretéből a szociális bizottság a Peter Cemy-alapítványt, míg a gazdasági bizottság a Zöldtárs Alapítványt támogatta. Kiírta a közgyűlés a pályázatot az aljegyzői posztra. A pályázatok be­adási határideje október 15., a dön­tést a hónap végéig hozza meg a közgyűlés. A következő évre is csat­lakozik a megyeszékhely Bursa Hungarica ösztöndíjpályázathoz, amelyet még 2000-ben hozott létre a minisztérium a továbbtanulni szándékozó vagy a felsőoktatásban részt vevő szociálisan rászorult diá­kok részére. A közgyűlés a követke­ző évi költségvetésben is hatmillió forintot szán e célra. Tavaly 120, az idén 141 főiskolai, egyetemi hallgató kapott támogatást (Pályázati kiírás a 6. oldaton.) A költségvetés soros módosítása kapcsán viszont hosszas kampányvi­ta bontakozott ki az MSZP plakátjain megjelent adatok miatt. A központi téma az volt, hogy valójában mekko­ra is a város adósságállománya, s en­nek létrejötte mennyire nyúlik visz- sza az előző önkormányzatok idejé­re, illetve mennyiben járultak hozzá a kötvénykibocsátáshoz a folyama­tos kormányzati elvonások. Ellensúly? A területi bizottság keddi ülésén vizs­gálta dr. Haag Éva alpolgármester és Horváth István polgármester választási kifogását, miszerint a szocialisták pla­kátjaikon megtévesztik a választópol­gárokat.- A bizottság úgy ítélte meg, hogy a plakátok nem lépik túl a politikai véleménynyilvání­tás határait, de hatáskörében azok igazságtar­talmát nem vizs­gálta - mondta el dr. Haag Éva. A témában sajtótájékoztatót tartott az MSZP, melyen a párt polgármester­jelöltje, dr. Harangozó Tamás kifejtet­te: Szekszárdnak olyan vezetőre van szüksége, aki megfelelő ellensúlyt képvisel a kormány politikájával szem­ben. Horváth István polgármester (Fidesz- KDNP) azt mondta, ő éppen ellenke­zőleg gondolja. Egy kisvárosnak nem lehet célja, hogy ellenzék legyen a sa­ját országán belül. Sokkal inkább az, hogy a városvezetés a kormánnyal együttműködve ezután is Szekszárd si­keréért dolgozzon. Heilmann József emlékének Jaj, hogy e kör szabván örökre, világ vetése, nem aratni!” (Babits Mihály: Epilóg) Szeptember 5-én elhunyt kollégánk, ba­rátunk, pályatársunk, Heilmann Jó­zsef, a Garay János Gimnázium taná­ra. Egy félig bejárt éietútnak, egy kibon­takozó pályá nak vetett véget a betegség, amellyel már régóta küzdött Nagyany­ja, szülei, testvére, felesége és két egyete­mista leánya siratja. Heilmann József 1960-ban született Pé­csett, gyermekkorát a Baranya megyei Palotabozsokon töltötte, majd a mohá­csi Kisfaludy Károly Gimnáziumban tett érettségi után a szegedi tudomány- egyetemen szerzett magyar-német sza­kos tanári diplomát Német származá­sa, kettős kötődése a magyar és német nyelvhez, illetve kultúrához egész életé­re és pályájára kiható, meghatározó él­ménytjelentett számára. Több mint negyedszázados tanári pá­lyafutását 1984-ben, a bátaszéki gim­náziumban kezdte. 1987-től volt a szekszárdi Garay János Gimnázium tanára. Az igényes szaktanári munka mellett rendszeresen volt osztályfőnök, munkaközösség-vezető, sokan érettségi elnökként ismerték meg Tolna megyé­ben. Lelkiismeretes és eredményes okta­tó-nevelő munkát végzett, amit tanít­ványainak több országos eredménye is jelez: az OKTV-n magyar irodalomból országos kilencedik, német nyelvből el­ső, illetve negyedik, két Kazinczy-em- lékérmes, 2008ban pedig egy diákja megnyerte az Édes Anyanyelvűnk or­szágos nyelvhasználati versenyt A tanítás és a tantárgyi versenyekre va­ló felkészítés mellett legalább olyan fon­tosnak tekintette a fiatalok érzelmi, er­kölcsi és hazafias nevetését Nagy hang­súlyt helyezett az ifjúság lilágképének, helyes ítéletalkotásának kialakítására felhasználva ehhez a magyar irodalom és történelem példaadó személyiségei­nek és eseményeinek jellemformáló ne­velési lehetőségét Oktató-nevelő munkája mellett kedvelt efoglaltsága mit az irodalomtörténeti kutatás, és az annak eredményeit ösz- szegző tamdmányírás. „Néhány élet­rajzi elem... (baranyai származás, két­nyelvűség irodalmi érdeklődés, majd magyar-német szak a szegedi egyete­men) és e tényezőkből szükségszerűen következő habitusbeli, lelki, szellemi ro­konság” - írja elsőként megjelent ta- mdmányában - késztette arra, hogy Valeria Koch költészetével behatóbban foglalkozzon. A tragikusan korán el­hunyt költőnő életművében természete­sen található több olyan motívum is „a minél teljesebb emberi lét utáni lágy és megvalósíthatóságának szubjektív vagy éppen objektív korlátái közepette megkerülhetetlen kérdés, az elmúlás­sal, a halállal való foglalkozás”, ame­lyek elemzésének további írásokat szentelt Rendszeresen publikált a Szek- szárdon megjelenő Új Dunatájban, va­lamint a magyarországi németek kite­lepítésének 60. évfordulójára Sorsképiek az irodalom tükrében címmel önálló tanulmánykötete jelent meg a Garay János Gimnázium Centenáriumi Ala­pítványának kiadásában, nemzetiségi­kisebbségi témakörben. Rokon lelki ha­bitusa révén erősen kötődött Babitshoz is. A szekszárdi születésű emberi-írói jxíldakép hazafogalmának és hazasze­retetének külön tanulmányt szentelt, írásműveinek lényegre törő megállapí­tásai, Jxmtos, szabatos stílusa, kimért mondatai megáUapxxlott, kiérlelt gon­dolatrendszert mutatnak. Megadatott számára, hogy mint Babits kutatója utasa lehetett a 2008 szeptemberében Esztergomból Szekszárdra induló iro­dalmi kirándulóhajónak. Amíg képtes volt rá ameddig erővel bír­ta - szinte az utolsó ülőkig -, dolgozott, írt és tanított. Már lifttel mentfel a gim­náziumban az emeletre, amikor elbú­csúzott a diákjaitól átadta tanulócso­portjait Tanítványainak csak annyit mondott, hogy betegszabadságra megy, „hosszabbrövidebb időre”. Hogy mikor jön vissza, arra a kérdésre kitérő vá­laszt adott Mindez február végén tör­tént Még egy rövidebb időre itt volt ve­lünk, hogy aztán hosszabb időre, örök­re megmaradjon az emlékezetünkben, a Garay János Gimnázium nevelőtestülete

Next

/
Thumbnails
Contents