Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-09-05 / 30. szám
, SZEKSZÁRDI yMrnap HÉTRŐL HETRE 2010. szeptember Lélekben mindig szekszárdi marad Bíró László: „Rengeteg ősi bölcsességet őrzök a szekszárdi paraszti kultúrából” Bíró László püspök Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szekszárdi származású püspöke, városunk friss Pro Űrbe díjasa még kisgyerek korában elkerült szülővárosából, de empatikus kötődése a megyeszékhelyhez példán felül álló. Bálint György Ha csak egyetlen szabad hétvégéje van, már is érkezik, hogy azzal a tucatnyi családdal - ahogy ő fogalmaz - az alsó utcaiakkal találkozhasson, a szabadidejét velük töltse. Indirekt vagy direkt módon részt vesz az Alsóvárosi Közhasznú Katolikus Egyesület munkájában, történelmi időutazásnak is nevezhető kirándulásokat készített elő, vagy éppen maga vállalta az idegenvezető szerepét páratlan nagy lexikai tudását, retorikai készségét felvillantva a hallgatóság nagy-nagy örömére. Lázas kutatója a város általános történetének, szeretné megtudni, mi, s miként történt Szekszárdon a török kivonulása után egészen a reformkorig. Az azt megelőző és az azt követő időszak már „nyitott könyv” előtte, de ez valahogy ez idáig kiesett - tette hozzá eszmecseréinek egyikén, amikor szekszárdi helytörténészekkel beszélgetett. Bíró Lászlót persze a mai és a jövőbeni Szekszárd sorsa is élénken foglalkoztatja. Ars poeticájának tekinthető a szekszárdiságot jelentő ősi paraszti kultúra megmaradása, az új generációkban való átplántálása a modernizáció közepette is. Amikor ezzel találkozik - fiatalokkal vagy házaspárokkal beszélgetve -, az egyfajta katar- tikus élményt jelent számára: „Úgy látom nem fognak kiveszni ezek a szokások, emberi értékek” - mondta az alsóvárosiak, vagy ahogy ő fogalmaz, az alsóutcaiak az ő kezdeményezésével hosszú évek óta megrendezésre kerülő bálján. Lélekben szekszárdi maradt Élénk a kapcsolata hosszabb idő óta a város vezetőivel, aktívan bekapcsolódik a Szent László Napok szervezésébe, jeles királyunk kultuszának megteremtését szolgáló rendezvények létrehozásába. Püspöki tekintélyét latba vetve lobbizik a Remete és a kórházi kápolna újjászületéséért. Élményszerű emlékek kötik a kis kápolnához, ahol gyerekként ministrált. Hazalátogatásai során rendszeresen misézik a számára is sokat jelentő belvárosi templomban, tömött padsorok előtt. Kellőképpen nyitott a párbeszédre a nem vallásos emberekkel is. A katolikus egyház családügyi referenseként, illetve tábori püspökeként járja az országot, olykor a nagyvilágot, hogy előadásokat tartson, vitalitása révén meggyőzzön embereket az örökbecsű értékek felismeréséről, egy fajta önvédelmi reflexet kialakítva a ránk zúduló negatív, tömegek befolyására alkalmas értéktagadó hatásokkal, neoliberális felfogásokkal - Örültem a kitüntetésnek, mert a Pro Űrbe Szekszárd emlékplakett annak az elismerése, hogy életpályám során nagyon is tudatosan ragaszkodtam a gyökereimhez - mondta a díjátadó ünnepség után a népszerű egyházi személyiséggé váló püspök. - Tizennégy éves koromban elkerültem Szekszárdiéi, de először a szűk családon, majd a lebontott alsó utcán keresztül egyre mélyebben kötődtem a városhoz. Mindig fontosnak tartottam, hogy megőrizzem azt a nyelvet, amit édesanyámtól tanultam, hogy megőrizzem azt a gondolkodást, amit itthonról hoztam. Tudatosan szeretnék szekszárdi maradi. Ha az ember elszakad a saját gyökereitől, akkor lényegében önmagát adja fel, „zavaros emberré” válik. Nekem Szekszárd sokat jelent. Sokat kaptam ettől a várostól, amelyben mindig is követték a papi pályámat, drukkoltak nekem a hivatásomért a kezdetektől fogva, így lélekben mindig szekszárdinak tekintem magamat bárhová is szólít a sors. Nem csak nosztalgia, örökbecsű értékvilág- A gyökerek az egykori Alsóutcához, annak környékéhez vezetnek, elsősorban ebből az időszakból töltekezik, ami kétségtelen hatással volt ; úgynevezett mezővárosi, máig élő ( létező szekszárdiságra, az ebbéli ék felfogásra.- Rengeteg ősi bölcsességet ő zök ebből a kultúrából magambai Meggyőződésem, hogy rengeteg 1 tisztük tapasztalat van a különbőz mondásokban, amit mindmáig m gamban hordozok. Előtolulna bennem különböző sommáz mondatok: „Hagyd, ezzel a hibáv; lett eladva...”, vagyis most mindet félre kell tennünk, a megbocsátá nak, az együvé tartozásnak volt ez gesztusa.- Rengeteg tapasztalat, bölcse ség belém ivódott. Amiért nagyo ragaszkodtam ehhez a világhoz, £ az, hogy ezt a kultúrát megőrizzül rehabilitáljuk. Az ötvenes évekbei amikor - ahogy édesanyám mondl - „minden szamár bársonyszékb került”, ezt a kultúrát negligálták, c ebből a kultúrából még is éltek diktatúra idejében, a téeszesítéskc is. Elszenvedői ekkor is a magú életfelfogásával, értékmegőrző tevi kenységével, helytállásukkal a várc jövőjét, fejlődését szolgálták, ané kül, hogy ők maguk vagy mások e; megfogalmazták volna. Az érinte len tiszta világban ez valóban él< volt! Egységet teremtő, jövőbe mi tató élet. Hadd idézzem egyko utcabelimet: „ahol a gyerek fizika lag és erkölcsileg is védett volt - kii az utcán is. A szomszédgyereket úgy vigyázták az emberek, mint sajátjukat, és nem volt abból haraj ha éppen ahogy mondani szók; meglegyintette a gyereket, ha az v; lamiféle turpisságot csinált”. Nei akarok túlzottan eszményíten mert itt is előfordultak veszeked sek, emberi gyarlóságból adód irigységek, de miképp a népmesé világában is, a jó győzedelmeskede a rossz, a gonosz fölött. Ellenségünk: a parlagfű ■ A város belterületét járta kedden a növényvédelmi szakhatóság és a közterület-felügyelőség egy-egy munkatársa. A portya sikeres volt, hiszen a Rozsnyai utca két üres telkén, illetve a Csatári és Vitéz utca által határolt, szintén beépíteüen telken virított a parlagfű. Szabó Vendel, a szekszárdi ön- kormányzat közterület-felügyelője elmondta, azonosították a tulajdonosokat, akiknek már felszólítást nem, csak a büntetésről szóló csekket küldik ki. Mint ismert, június 30-át követően, egészen a fagyos időszak beálltáig a földterületek tulajdonosainak kötelességü a parlagfüvet irtani, kaszáin Neinert János növényvédeln felügyelő elmondta, az idén e< dig 212 helyen találtak fertőző gócokat külterületen, míg t; valy összesen 149 esetben ú tézkedtek. Parlagfüves belterületi inga lannal 25 esetben találkoztak, i letve 16 állampolgári bejelenti érkezett. A felszólítást követőé valamennyien elvégezték a k szálást. A büntetés egyébként 1 ezer forinttól 5 millióig terjed, i letve ehhez jön még a kénysze kaszálás díja, ha a tulajdonos x magától nem végezné el.
