Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-01-31 / 4. szám

2010. január 31. MOZAIK , SZEKSZÁRDI 7 Vince-nap: kékfrankosok a pohárban Már a szekszárdi szőlőültetvényeket is támadhatják a délről érkező kabócák A 2009-es évjáratú kékfrankosok kerültek a poharakba Minden volt, ami az elmúlt évben szőlőművelés és borkészítés szempontjából a részletekben rejlőén érdekes - így foglalható össze a szekszárdi Dicenty Dezső kertbarátkor és a szekszárdi hegyközség hagyományos Vince.napi rendezvénye. B.Gy. Annak ellenére, hogy növényvédelmi szempontból látszatra nem volt külö­nösebb gond tavaly - ez is előfeltétele volt az akár csúcsnak ígérkező évjárat­nak de roppant hasznos volt a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársának előadása. Részint azért, mert a lisztharmatot, mint gombabe­tegséget április 20-a környékén itt, a szekszárdi borvidéken is észlelték - az már más kérdés, hogy nem fejtett ki ne­gatív hatást ott sem, ahol elmaradt a ko­rai védekezés. A kutatóintézet vizsgála­tai alapján jellemző volt a Medárd utá­ni a néphiedelmet beigazoló 50 napos szélsőséges csapadékérkezés a siklósi, a villányi és a szekszárdi borvidéken, ami magával hozta a szőlőskertek fő ellen­ségét, a peronoszpórát. Bizony, nehéz volt a permetezések ütemezése, de megbirkóztak vele a termelők. Aztán a kutatóintézet biológusa hírértékű új­donsággal rukkolt elő: egy új fertőző betegség ismertetésével, ami éppen a mediterrán klíma megjelenésének a következménye lehet. Mint a kukoricabogár...- Vizsgálataink szerint a szekszárdi területeket is érinteni fogja az úgyne­vezett eszka-fertőzés megjelenése. Minden előadásunkon mutatunk fo­tókat, mert itt kezdődik az ellene való védekezés. Ki kell zárni ugyanis eze­ket a tőkéket az ültetvényekről, mert szinte megállíthatatlanul terjed - csi- gázta az érdeklődést a teremben Teszlák Péter a pécsi kutatóintézet képviseletében. - A másik ilyen be­tegség a fitoplazma, amely a közhie­delemmel ellentétben nem csak a fe­hér fajtáknál, hanem a vörösöknél úgyan úgy jelentkezik. A mediterrán övből jön észak felé, és azok a kabóca­fajok terjesztik, amelyek a felmelege­déssel északabbra vonultak. A kabóca Magyarországon még nem fordult elő, de az átlaghőmérséklet egy két fo­kos emelkedése miatt képes áttelelni, évente 20-50 km-t is halad északabb­ra, így hamarosan elérheti az egri vagy akár a cseh-morva területeket is. Villányban és Siklóson már fedeztünk fel fertőzött ültetvényeket.- Miként lehet védekezni ellene?- Adottak a hatásos növényvédő szerek. A kabóca egy rovarfaj, az elle­ne való védekezésben rovarölő szere­ket lehet és kell is alkalmazni. Nagyon fontos a megelőzés, mert ha megfer­tőzi a szőlőt, ott valójában mindenne­mű további védekezés hatástalanná válik, akár az egész tőkét is elpusztít­hatja.- Az eszka esetében is hasonló gon­dok adódhatnak?- Itt más a probléma. Ezen apró gombák okozta fertőzést sokkal nehe­zebb megállítani. A megelőzésnél fontos, hogy azokat az eszközöket, amiket ehhez használunk, minden esetben fertőtlenítsük, ezzel meg tud­juk akadályozni, hogy a betegség ne terjedjen az egyik tőkéről a másikra. A szőlőnek is megvan az a típusú betegsége, mint a kukoricának a bo­gár esetében. Itt azonban nem maga a rovarkártevő a fő ellenség, hanem az általa behordozott új gombafertőzés, amely súlyos károkat okozhat azzal, hogy először nem a termésre, hanem a zöld növényre támad. Ahogy Módos Ernő, az Alisca Borrend nagymestere fogalmaz: a tőke biológia aktivitására hat negatívan, ami a termés beérésé- ben mennyiségében és minőségben is okozhat komoly károkat az elkövet­kezendő években. A nálunk délebbi borvidékeken már az idén is markán­san tettenérhetőek voltak a kabócák. Adatszolgáltatás: nem lehet kikerülni Mielőtt a tavalyi évjárat egyre mar­kánsabb jellemzőinek kóstolással egy­bekötött felmutatására kerülhetett sor, érkezett több komolyan értelmez­hető intelem Kelemen Erikától. A hegybíró próbálta jobb belátásra bírni a kistermelőket, hogy az egyszerűen kitölthető szüreti jelentéseikkel to­vább már ne késsenek - amúgy no­vember 30. volt a határidő -, mert az­zal, hogy a vámhivataltól a hegyköz­séghez került az adatszolgáltatási köte­lezettség, még nem jelenti azt, hogy et­től kezdve „el lehetne felejteni”, mert végső esetben a komoly pénzbünteté­sekre lehet számítani. A hegybíró szólt az uniós bortörvény január elejétől életbe lépett, a szakma minden szerep­lőjét érdeklődő adatszolgáltatási köte­lezettségről is, ami az egységes euró­pai on-line rendszer kiépítése miatt roppant fontos, de természetesen plusz adminisztrációval jár.- Eleget kell tenni ennek is, mert a minden szinten jobb ellenőrizhetősé­get szolgálja, s az ellenszegülés a támo­gatások megvonásával jár. Ha most ez megtörténik, akkor várhatóan az ed­digi adminisztrációs terhek is csökke­ni fognak a digitális rendszer minden tagországban, így a 22 magyar borvi­déken is - mondta érdeklődésünkre Kelemen Erika. Hencsik úr fűszeres kékfrankosa A házigazda-főszervező Ferenc Vil­mos amondó: ó jel, hogy „megcsordult a Vince”, így a bölcsek szerint tele lesz A zöld cserebogarak mellett már a kabócák is veszélyesek majd a pince. Persze meg kell várni, hogy mit mutat néhány nap múlva az ezen napon lemetszett, és vízbe tett szőlővessző. A népi bölcselkedés sze­rint ugyanis már ebből lehet 2010-re vonatkozóan valamit prognosztizálni. A szekszárdi hegyközségben azonban ezúttal a 2009-es kékfrankosokról szólt a történet, amiből tucatnyi üveg került elő. A minőségben gondolkodó kistermelők borai már most nem csak a hagyományosan gyümölcsös fran­kos jegyeket hordozták, ami tényleg különleges évjáratot sejtet, de a ve­szélyforrások is jelen vannak még.- Az extrém magas cukorfokokból adódó erjedési problémák kezelésé­vel találkozhattunk most is - jegyez­te meg Módos Ernő. - Találtunk olyan borokat a kóstolás során, ame­lyek pár gramm maradék cukorral, még nyugtalan szénsavat hordoznak magukban, némi utóízzel. Mindez ar­ra utal, hogy nem fejeződött be az al­koholos erjedés. Fokozott figyelmet igényel s cukor kierjesztése, bár en­nek már ebben a stádiumban lesz mindenképpen minőségrontó kö­vetkezménye. A magas érettségi fokban szüretelt kékfrankosok többsége a január végi állapotában is kuriózum. Olyan ízek is előjöttek, amik eddig nem: Hencsik Józsefét például a fajtánál eddig nem jellemző fűszeresség tette egyfajta ja­nuár végi unikummá.- A szőlő a hosszúvölgyi meredek hegyoldalon termett, teraszos műve­léssel. Október 20-án szüreteltem, mert tovább a túlérettség elkerülése miatt nem lehetett várni. Ha így te­szek, elvesztette volna a bor á frisses­ségét, gyümölcsösségét - mondta a gazda. Igyekeztünk a júniustól októ­berig terjedő időszakban jellemző kevés csapadékot tárolni, ami a für­tök kifejlődésénél fontos. A mediter­rán klíma újabb nagy lehetőségeket hordoz számunkra, ami feladja a lec­két a metszéstől kezdve a szüretig, annak időpontja megválasztásáig. Ér­demes minden rezdülésre odafigyel­ni, mert most olyan nagytestű borok mutatkoznak, amit én a nagyobb év­járatokban sem tapasztaltam. Mit mondjak, nagyon várom a további fejleményeket e kékfrankossal és a többi fajtával kapcsolatosan. Aki most egy kicsit is odafigyelt, az min­denképpen jó bort tud asztalra tenni a 2009-es évjáratból Erre Szent György-napig biztosan egzakt választ kapunk, aztán május végén jön egy értékmérő szekszárdi nemzetközi fesztivál ahol a borvi­dék zászlóshajója, a kékfrankos - amint a két évvel ezelőtti rendezvé­nyen - újfent domboríthat a riváli­sokkal szemben. i

Next

/
Thumbnails
Contents