Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-08-22 / 28. szám

„ SZEKSZÁRDI MS&RNAP mm 2010. augusztus 22. MESÉLŐ EMLÉKEINK 94. Diadal a dalárünnepélyen Dalárok a csúcson (Dezső Alajos és Kelen Imre grafikája nyomán) A dalár szót a madárból elvont -ár képzővel, akárcsak a szaladárt (struccot), eredetileg a barát­poszáta megnevezésére Vajda Péter al­kotta 1841-ben, de már '43-ban a dalár- egylet, '44-ben pedig a dalárda is fel­bukkan; '45-től ez utóbbi énekkar je­lentéssel kerül szótárba. S mivel akko­riban női dalárda még nincs - az elsőt, a Liszt-egyletet majd 1870-ben alapítja meg a bonyhádi Engeszer Mátyás a dalárok férfiak, a dalárda férfikórust jelent. A mi dalárdánk a szó születése előtt alakult, de 1855-ben, mert Szent Ist­vánkor Bezerédjnek énekeltek, betil­tották működésüket. Már 1861-ben újjáalakultak, s komoly munkájuk eredményét mutatja a kolozsvári első díj. Ennek históriáját tenoristájuk, Borzsák Endre Az országos dalárün- nepély (1880. augusztus 16-25 ) cí­mű verse örökítette meg. A 22 tag külön jellemzése helyett álljon itt a névsor: Abaffy József kar­mester, Boda Vilmos elnök, Borzsák Endre, Gerenday Lajos, Gőbölös Já­nos, Jeszenszky Ákos, Kálmán Károly, Kenézy Csatár, Konstanczer József, Konta Sándor alkarmester, Laskó Gyu­la, Petrovits György, Rüll Lajos, Sass Elemér, Schöner (Schéner) István, dr. Schubert János, dr. Steiner Lajos, Stokinger János pénztárnok, Szendrő- dy Gábor, Tóth Andor, Ujfalussy Lász­ló, Wimmersperg Gedeon báró. Keselyűsről Pestre éjjel a lusta Germánia gőzhajón értek, kit tengeri­betegség kerülget, ki kártyázik, de mindenki éber. Este utaztak tovább vonaton. Cegléden a nagykőrösi dalár­da énekel, s erre válaszul ők is. Püs­pökladányon a debreceniekkel „ment a bor belénk, mint Ladányba a mén­kő”. Egyiküknek gyomorgörcse volt. Nagyváradon sem aludtak: a király születésnapján tíz dalárdával zengtek együtt. Innét különvonattal Kolozs­várra. Ott katonás bevonulás több ez­res néptömeg között. Rossz szállásuk egy éhes poloskákkal teli kollégium. Akadt, ki asztalon aludt, más inkább kint sétált egész éjjel. Basszistájuk ré­szegen eltévedt, s rendőrnek vélte őt megtaláló társát. Főhadiszállásuk Walter Károly jó vörösboros Stadler vendéglője. Itt egyikük Gőbölös Já­nost pincérnek nézte, neki akart fi­zetni. Másikuk a bőgős cigány! hitte debreceni karmesternek, vele akart pertut inni. Látogatták az Új Világot s a paksi Plihál vendéglős Pannóniáját, meg egy borpincét is. A Magyar Pol­gár másnap „a szekszárdi urak” szép daláról írt. Helyi két védőangyaluk: „Ditróiné asszony - Eibenschütz Ma­riska Szegzárd szeretetét százszor ad­ta vissza”, és a dalárdát vendégül látta. „Kevés tag, nagy erő, szép szabatos ének, Hű tolmácsolása költő érzelmé­nek. Volt is nem kis részünk tapsok viharában, Koszorúk hullása, énekek zajában, Számtalanszor való színpad­ra hívásban, Abaffy és Huber csókoló- dzásában”: „a nyertes Honfidal szer­zője karmesterünket a színpadon két­szer összecsókolta”. Itthon ágyúlövésekkel, fáklyás fel­vonulással üdvözli őket a város apra- ja-nagyja, a bonyhádi és bátaszéki da­lárda. Kaszinói bankett, majd „Serleg­felszentelés bikavér veressel”. Szép és szerény az összegzés: „Mit a dalárda tett: a városért tette, - Amit a város tett: köszönet érette! Vajha ez a szent láng örökös maradjon, A régi dicsőség újabbnak fényt adjon!” Dr. Töttős Gábor Ódon időben AUGUSZTUS 23-ÁN 115 éve, 1895-ben Johann Knoll müncheni világjáró kerékpáros Dunaföldvárról három óra alatt te­kert ide. AUGUSZTUS 24-ÉN 110 éve, 1900-ban megnyílt me­gyénk első (ma is álló) árvaháza, melyet báró Augusz Imre alapított. AUGUSZTUS 25-ÉN 120 éve, 1890-ben Palánkon egy birkaakol és két fatelep hamvadt el a lángokban. AUGUSZTUS 26-ÁN 155 éve, 1855-ben a Vasárnapi Újság Garay János arcképét és életrajzát közölte. 105 éve, 1905- ben az első megyei autóbaleset­ben bonyhádi autó alá, a Garay té­ren kutya futott, és a masina fölbo­rult. Ekkor tartották a kaszinóbazár építésének bokrétaünnepét. AUGUSZTUS 27-ÉN 125 éve, 1885-ben szülöttünket, Tormay Bélát, a magyar állatorvos­egylet elnökét megbízták: gyűjtse össze a lovak színelnevezését a mi­nisztériumi lószíntáblázat számára. AUGUSZTUS 28-ÁN 75 éve, 1935-ben iparos műkedve­lőink előadták Kodály Háry Jánosát. AUGUSZTUS 29-ÉN 110 éve, 1900-ban több kereske­dőnk kérésére a MÁV elhatározta: hídmérleget létesít itt. EVANGÉLIUM Megemlékezés id. Sáfár János (1919-2009) ** Wh U „Hiányodfájdalom, De minden könny vigasz, Örök perc az élet nem az, Minden éjszaka a hajnal léget ér, De amíg szívünk dalban, te Örökké benne élsz. ’’ Szeretteid Szent István-ünnep - Új kenyér ünnep „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagy­tok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit an­nak, aki a sötétségből az ö csodála­tos világosságába hívott el titeket” (I Péter 2:9) „Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké. ” (János 6:51) Ki tudna és merne közülünk úgy ítéle­tet mondani családja, népe vagy saját maga „pogányságában”, amint ezt tette Ő, aki felvette a keresztségben az első vértanú nevét? Ki merne így újat kezdeni, rábízni magát a történel­met formáló hatalmas Isten kezére, mint Ő? Nagy ajándék lett nemze­tünknek első királyunk ilyen gondol­kodása, a keresztyénség áldásainak ilyen felismerése. Az a legnagyobb kegyelem, hogy Isten hívott, és eme a hívásra felfigyeltek a „halló magyar fü­lek”. Isten hívása azért is örök, mert szüksége van az egész magyar nem­zetre. Ezért a nagy ajándékért teljen meg hálaadással a szívünk, hatalmas Istenünk iránt. Ha Isten kezéből fogadjuk el az új ke­nyeret, akkor érezzük azt, hogy a mi munkánkon rajta van az Ő áldása. Aki a kenyeret el tudja kérni naponta az Úr Jézus Krisztustól tanult imában, és hálás érte, az dicsőíti az Istent, min­den jó adomány ajándékozóját. Krisztus nem ellensége a földi javak­nak, csak annak, ha azokat bálványa ként imádjuk. Várhatunk-e addig, amíg mindenki olyan önzetlen hívő lesz, hogy a kérdés magától megol­dódik? Várhatunk-e azzal, hogy a lelki­ekről szólunk? Nem, mert minden mindig szív-kérdés, tehát szeretet- kérdés kell, hogy legyen. Szeressük azt a Jézus Krisztust, aki gazdag lévén szegénnyé lett érettünk, hogy mi az Ő szegénysége által meggazdagodhas­sunk. Ő felkínálja magát mindenki számára az élet kenyeréül, imádkoz­zunk azért, hogy ezt a kegyelmet elfo­gadhassuk. Balázsi Zoltán református lelkész

Next

/
Thumbnails
Contents