Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-08-22 / 28. szám
AUGUSZTUS 20 2010. augusztus Z x SZEKSZÁRDI VASAJRNAP Szekszárd 2010-es kitüntetettjei István király emléke ma is bennünk él Tömött padsorok várták reggel az augusztus 20-ai ünnepi szentmisét celeb- ráió Bíró Lászlót a belvárosi katolikus templomban. A szekszárdi származású tábori püspök az úrvacsorás áhítat során hangsúlyozta: István király sziklára, vagyis hitre építette országát, a keresztény magyar államot, amely ezer év megpróbáltatásai ellenére még mindig áll A mise végén Balázsi Zoltán református lelkész és Bacsmai László plébános társaságában megszentelte az új kenyeret, és Isten áldását kérte népünkre, és városunkra.. Horváth István polgármester Az áldott kenyeret az Ifjú Szív Német Nemzetiségi Táncegyüttes és a Bartina Néptáncegyüttes fiataljai vitték az ünnepi közgyűlésnek otthont adó Művészetek Házába, ahol Horváth István polgármester mondott ünnepi beszédet. Városunk első embere kiemelte: szentté avatott első királyunk élő hitű ember volt. István megértette, hogy küldetése nem kisebb, mint a magyarság megmaradása. A bölcs és erőskezű uralkodó keresztény hazát és békét teremtett, miközben a kormányzás erkölcsi alapjait is lerakta. Szent István az Isten-hit-magyarság hármasának jegyében éh, s ezzel ma is példát állít elénk. A jelenről szólva Horváth István hangsúlyozta: négy hónappal ezelőtt a magyarság visszatalált az istváni útra, amikor az összefogás erejéről bizonyságot téve a saját kezébe vette a sorsát A közgyűlés által adományozott elismerések mellett gazdára talált a német és a roma nemzetiség nívódíja is (a kitüntetettekről a jobbra található összeállításban olvashat.) Az ünnepi műsorban fellépett a Csurgó zenekar, a Gárdonyi Zoltán Református Együttes, a Szekszárdi Kamarazenekar, Csötönyi László versmondó, Dimén Evelin és Vivien ének, Karácsonyiné Müller Beáta ének, Lozsányi Tamás orgona, Ágotha Zoltán hegedű, Schöck Gyula Csanád ének, Balogh Nóra próza. Közreműködött Bartina Néptánc Egyesület, Ifjú Szív Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes, Szekszárdi Gitárkvartett Pro Űrbe Díj PÉK JÁNOSNÉ a magyar-rajz szakos diploma megszerzése után 1970-ben, az akkor megnyíló Babits Mihály Művelődési Központban kezdte meg munkáját. Néhány évnyi kitérőtől eltekintve mindig a művelődési házban dolgozott, volt csoport- és osztályvezető, szakmai vezető, 2003 óta pedig az intézmény igazgatóhelyettese. Munkavégzését az igényesség, a pontosság és a példaértékű megbízhatóság jellemzi. Kommunikatív, empátiás képességével rendkívüli kapcsolatrendszert tudott kiépíteni, melyet a tőle megszokott nagyfokú felelősségtudattal az intézmény általános menedzselésére fordítja. BÍRÓ LÁSZLÓ tábori püspök 1950-ben született Szekszárdon. A győri bencés gimnázium, majd a Győri Hit- tudományi Főiskola elvégzése után Szekszárdon szentelték pappá 1974 júniusában. Mágocsi, majd szigetvári szolgálata után 1989-ben lett a pécsi Székesegyház plébánosa, 1990-ben püspöki bírósági helynök, 1991-ben mesterkanonok, 1994-től pedig teológiai tanár. 1994-ben címzetes püspökké és kalocsa-kecskeméti segédpüspökké nevezték ki. 1995-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora és az Egyetemi Templom igazgatója. 2009. január l-jétől tábori püspök. FÖLDES! LAJOS 1954-ben született Pakson. A Pécsi Zeneművészeti Konzervatórium elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte meg hegedűművészi diplomáját, mely intézménynek 1982-től he- gedűtanára, majd a hegedű 1984-től a Szekszárdi Kamarazenekar alapító művészeti vezetője, mely a mai napig a régió egyetlen kamarazenekaraként a kulturális élet meghatározó szereplője. Közreműködésével a kamarazenekar többek között elnyerte a Szekszárd Város Kiemelt Művészeti Együttese címet. Közjóért Díj DR. SÍK ERZSÉBET - szekszárdi születésű, ma is újvárosi lakos - a Garay János Gimnáziumban érettségizett, majd Pécsett szerezte orvosi diplomáját 1969-ben. Még ebben az évben munkába állt a Tolna Megyei Kórház Ideggyógyászati Osztályán, később három szakterületen is szakvizsgát tett. A radiológiai osztályon közel 3 évtizede dolgozik, 1999 óta osztályvezető főorvos, 2000 óta pedig megyei radiológiai szakfőorvos. RÜHL GIZELLA a családja révén került Tolnára, a munkája pedig hosz- szú évek óta Szekszárdhoz köti. 1989-től banki szoftverek fejlesztésében működött közre, majd cégük az elsők között indított internetszolgáltatást. Nevéhez kötődik a Tolnaart néven ismert művészeti portál, melyek a megye képző-, nép- és iparművészeit mutatja be a nagyvilágnak. SAS ERZSÉBET három évtizeden keresztül volt a Szekszárdi Városháza anyakönyvvezetője. Munkáján keresztül kapcsolatba került a város lakóival, ügyeiket empátiával, magas szakmai elhivatottsággal végezte. Anyaköny- vezetői hivatásával egyidejűleg újságíróként is ismerhetjük. Mesterének Ordas Iván írót-újságírót tartja, akitől a szakma széles skáláját igyekezett elsajátítani. Vezetője a „Segítő Kezek” Női Egyesületnek. DR, SZABÓ ZSOLT (posztumusz) 1955-ben született Pincehelyen. 1988- ban az állami és jogtudományok doktora lett, 1994-ben szakvizsgát tett Jogászként volt a megyei bíróság hivatásos pártfogója, a rendszerváltást követően a Köztársasági Megbízotti Hivatal hivatalvezetője. Karrierje a földigazgatás területén teljesedett ki. 1993-tól 2001-ig a Tolna megyei, majd 2005-től idén márciusban bekövetkezett halálig a Fővárosi Földhivatal munkáját irányította hivatalvezetőként KIS PÁL ISTVÁN 1979-ben szerzett az ELTE Bölcsészettudományi karán magyar nyelv és irodalom szakos tanári, illetve népművelői diplomát. Szekszárd- ra 1984-ben költözött családjával, és azonnal bekapcsolódott a város és megye kulturális közéletébe, melynek azóta is ismert és elismert szereplője. Nevéhez fűződik a Szekszárdi Vasárnap című hetilap elindítása, vagy a városi televízió intézményesítése. SZELECZKI JÓZSEF üzemmérnöki diplomája megszerzése után 1971- ben kezdett el dolgozni a szekszárdi Polgármesteri Hivatalban, amel mindmáig első és egyetlen munkák lye is. 1977-ben került a városfejlesztt si csoport élére, 1986-ban pedig mi szaki osztályvezetővé nevezték ki 1989-ban tanácsosi, majd 1995-bei címzetes főtanácsosi címet kapotl Hosszú szakmai pályafutása során szá mos szakmai elismerésben részesült Szekszárd Javáért Díj A VERECKEI CSALÁD életébei már hagyomány, hogy vendéglátássá foglalkoznak. Generációk óta elégítil ki a vendégek igényeit, napról napra A tiszteletet és az alázatot a vendégel és a szakma felé mindennél fonto sabbnak tartják - ennek szelleméber végzi a Vereckei család több évtized« a munkáját. A QSCH KFT, egyike a Szekszárdor működő autóipari cégeknek. Azon si keres vállalkozások közé sorolható amely az elmúlt évek gazdasági válsá gának ellenére nagyszabású fejleszté sekbe fogott városunkban. Nagyra becsülik a 200 munkatársuk szakér telmét és kiváló kapcsolatot ápolnak a város vezetésével. A RENDÁS BT. egy régi szekszárdi családi vállakózás jogutódja, melyei még 1928-ban alapított a mai tulajdo nos, Rendás Tamás édesapja, Rendás Mihály. A szekszárdiaknak nem keli bemutatni a Kossuth Lajos utcai üzle tét, ahol gépjárműalkatrészek széles választékával várják a vásárlókat. A TOLNAGRO KFT. két sikeres ál latgyógyszer-forgalmazó, a Tolnavet Kft. és az Agrovet Kft. egyesülésével 1996-ban alakult meg Szekszárdon, ma pedig már országosan is piacvezetők. A cég igazi lokálpatrióta, a szekszárdi rendezvények, fesztiválok egyik állandó támogatója. A Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2010-es nívódíját, a Klézli János-díjat UWE STIEMKE, a Hermann Niermann Alapítvány vezetője vehette át. Az alapítvány legnagyobb szabású projektje a Szekszárdi Német Kisebbségi Ónkormányzat fenntartásában működő Wunderland Kindergarten felújítása volt. A Szekszárdi Roma Kisebbségi Ön- kormányzat Roma Nívódíját CSEH GÁBOR festőművész érdemelte ki, aki pályája során megannyi képet készített a romák életformájáról, ünnepeiről, hagyományairól, de anyagilag is támogatja a tehetséges roma fiatatokat. Az önkormányzat Hirling Ádám- díját LEPOSA GYULA vehette át. Több mint 3 évtizede dolgozik a város műszaki osztályán, ahol mindig a város és a benne lakók érdekeit szem előtt tartva próbált megoldást találni a nap mint nap felmerülő problémákra. Leposa Gyulát a szekszárdiak legalább annyira ismerik zenészként is. tanszék docense.
