Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-08-15 / 27. szám
2010. augusztus 15. MOZAIK „ SZEKSZÁRDI lASÄRimP Szent Lászlóról és történelmünk tényeiről Szántai Lajos történész-professzor a Parázsló Szabadegyetemen Karácsonyfáival Szent László-ábrázolás „Fogalmunk sincs, valójában hányat írunk!” - kezdett bele előadásába az idei Parázsló Szabadegyetem Szent László-ünnep nyitónapjára eső délutánján - a Vármegyeháza zsúfolásig megtelt dísztermében - Szántai Lajos professzor. Feltehető a kérdés, mi történik, ha kiderül hogy Jézus Krisztus valójában 6 évvel korábban született? Az iszlámnak, a zsidóságnak is külön időszámítása van, s a „nagy októberi szocialista forradalmat" sem októberben, hanem november 7-én ünnepeltük idehaza. A „jobban tudás” - véli Szántai -, mindig egyfajta varázslatot képvisel annak tűnik. Szent László is olyan varázslatot mutat az emberi műveltség történetében, mely páratlanul különleges, mivel több apostolkirályság nem létezik a kereszténységen belül kizárólag a magyar hagyományban! Az előadó rámutatott, ugyanilyen érdekesség, hogy a magyar Szent Koronán kívül más szakrális korona nem létezik a világon. Szűz Mária a középkorban nem volt a magyar királyságon kívül egyetlen népnek sem égi királynője, patrónája. Mindezt tette Magyarország úgy, hogy e tényt elismertette Rómával és Bizánccal Különleges az is, hogy Szent László királyunk legendája a XII. századtól a XVI. századig, a Maros mentétől az Őrvidéken és Székelyföldön át a Felvidékig mindenhol megjelenik a templomi falfestészetben, ráadásul Európában egyedülálló, magyar stílusú művészet- történeti szinten. Ezek létező festőiskolák voltak Székelyderzstől Homo- ródon át Karácsonyfalváig, melyek nem átvételeket, hanem a László-le- genda önálló, sajátos stílusábrázolását jelentették. Szent királyunk egyedülálló szakralitása már ezen tényből is kitűnik - fogalmazott a professzor. Szent László tizennyolc éves uralkodása alatt (1077-1095) lerakta a magyar oktatásügy alapjait, hiszen a káptalan iskolák intézményrendszerét ő hozta létre. „Minden kolostornak joga van, hogy saját papneveldét tartson!” - hirdette. Nem engedte, hogy Horvátország római kézre kerüljön, s megteremtette a közös perszonálunió rendszerét, mely 800 évig (!) létezett, életképes konstellációnak bizonyulva. Az „eszmei szent istvánság” létrehívása is az ő nevéhez fűződik, ugyanakkor az is kétségtelen, hogy egy szintre hozta a két előd-ellenség, István és Koppány tiszteletét: teszi ezt azzal hogy 1083-ban szentté avatja Szent Istvánt, s a tiszteletére alapítja a zágrábi püspökséget. Érdekes ugyanakkor, hogy azon az akkor még balatoni kikötővel rendelkező Somogyváron alapít bencés kolostort, s oda temetkezik, ahol Koppány szálláshelye és sírja volt. Annak ellenére, hogy a történelem- könyvek hallgatnak róla, tény, hogy 1068-ban királyi hadereje élén harcolva óriási jelentőségű győztes csatát vívott az erdélyi Cserhalomnál a Magyar- országra betörő kunok ellen, mely nép akkoriban ázsiai világbirodalomnak számított. A magyarság Kárpátmedencét megtartani, összefogni képes erejéről szólva az előadó elmondta: más nemzet az elmúlt évezredben ezt a területet egyben tartani nem tudta, s a rómaiak is csak ideig-óráig birtokolták Erdélyt, valamint a Dunántúlt. A magyar történelemtanítás „elhallgatásairól” értekezve kifejtette: az 1945 utáni évtizedek történelemha- misítását a Habsburg-évszázadok és a XIX. században kitalák finnugor elmélet sulykolása alapozta meg. Ehhez asszisztált - óriási károkat okozva - a 30-as években Hóman Bálint, majd a Kádár-korszakban Kristó Gyula. Szántai úgy véli: isteni csoda, hogy a Szent Korona ennyi viharos század után még a birtokunkban van! Úgy látja, a magyarság óriási szellemi és lelki többlettel rendelkezik, mivel 1526-os mohácsi vereség óta folyamatosan feltámad, újrakezdi életét. Tény, hogy Trianon ellenére a Kárpát-medencében még mindig a magyarság alkotja - 15 millió fővel - a legnagyobb egységes nemzetet. Trianon előkészítése már ott „leledzett” 1848-ban, különböző Habsburg katonai térképeken, melyek felfogásában a pánszlávizmus, pángermánizmus előretörése tükröződik. Gyimóthy Levente Cseri János megérdemli, hogy emlékezzünk rá! Augusztus 8-ai számunk 10. okialán A talányos Cseri János címmel megjelent írásunkra reagálva olvasónk, Baumann Péter a szekszárdi hadnagy létezését igazoló dokumentumot juttatott el szerkesztőségünkhöz egy levél kíséretében, amelyet ezúton adunk közre. Anyai ágon ősöm volt Cseri János, ezért érzékenyen érintett a Szekszárdi Vasárnap augusztus fiai számában megjelent cikk, mely kétségbe vonta, hogy II. Rákóczi Ferenc hadnagya volt A szerző még azzal a gondolattal is eljátszott, hogy létezett- e egyáltalán, vagy csak Apáczai Csere Jánossal keverték össze, amikor utcát neveztek el róla. A mellékelt dokumentum igazolja, hogy Cseri János hadnagy lányát, Évát, maga Mérey Mihály püspök keresztelte meg. A plébániakönyvbe tett 1714-es bejegyzést dr. Kun Lajos szekszárdi főjegyző dokumentálta és egészítette ki megjegyzéseivel 1962- ben. Ez az okirat a nagyszüleim lakásában volt évtizedeken át kifüggesztve, ma az én tulajdonom. Mérey tántoríthatatlan híve volt II. Rákóczi Ferencnek. Szekszárdról már elkerüli amikor Cseri Éva keresztelésére kérték, és csak ezért jött vissza. Díszruhát, a fennmaradt visszaemlékezés szerint csak egyszer öltött, ebből az alkalomból A cikk szerzőjének javaslom, hogy alaposabb kutatómunkát végezzen, s akkor nem jut helytelen következtetésekre, és nem sérti meg a jeles elődök ma élő utódait. Baumann Péter Köszönöm... Tisztelt Olvasónknak, hogy kész megvédeni családját a vélt sérelemtől de ami az „alaposabb kutatómunkát” illeti, ez azt jelentené: e cikk megírásához járjam végig az összes rokont, nézzem végig dokumentumaikat, higy- gyem is el amit ennek nyomán állítanak. A beküldött 1714-es plébániai bejegyzés nem Cseri, hanem Csery Jánosról szól Róla - ismeretlen forrásból - az általam tisztelt dr. Kun Lajos állítja: II. Rákóczi Ferenc hadnagya vök. Viszont az összes szekszárdi Béri Balogh alatt szolgált. Tóth Gyula Balogh Ádám kuruc brigadéros című könyve 317 oldala - s a cikkemhez átnézett több ezer oldal szakiroda- lom - mégsem említi sehol (Cseryt) Cserit. Nem szól hadnagyságáról Mérey sem, csupán a vök főjegyző, ez pedig semmit nem igazol Tisztek Ólvasónknak magam is ajánlom az „alaposabb kutatómunkát”, akkor majd nem hiszi azt: „Mérey... Szekszárdról már elkenik”, s csak a keresztelőért jött vissza. A szekszárdi apátot 1713. szeptember 29-én nevezték ki „vegliai címzetes püspökké”. Mivel ez javadalmat nem jelentett, nem ment el innét, s nincs adatunk rá, hogy Krk-szigetén járt volna: ez ugyanis Veglia mai neve. Ezzel együtt sosem volt szándékom jeles vagy annak vélt elődök mai utódait sérteni. Lanius Excubitor, azaz dr. Töttős Gábor
