Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-08-08 / 26. szám
10 y SZEKSZÁRDI vasArnap ANNO 2010. augusztus 8. A Cseri János utca lelkes lakói gondoltak egy nagyot, s dr. Kiss Ernő kezdeményezésére utcabált szerveztek július 31-én. Csak akkor lepődtek meg, mikor az internet csupán egyetlen adatot, egy Rákóczikon sárospataki kéziratot adott vélt névadójukról. így történt (ilyesmire legalkalmasabb, lihegéstől áthatott zenekari szünet helytörténeti ismeretekre különösen fogékony csendjében), hogy egy nagybajuszút kérdeztek meg. Aztán amit elmondott, hitték is meg nem is. Hadd idézzük fel megállapításait - mivel az utca lakói állítólag azóta is forgolódnak álmukban emiatt - azok valóságtartalmának megjelölésével. Kifejtette: e táj alapja az a disznólegelő volt, melyet a XIX. század elején Bakta néven alakítottak szőlőheggyé. (Igaz.) E színes néprajzi tájon kezdetben a nők hímzéssel, a férfiak nézéssel foglalkoztak. (Humor.) Később főleg gyűjtögetés volt jellemző rájuk, melynek nyomán itt házakat vettek. (Igaz.) Megbízható források szerint Béri Balogh Ádám először erre akart menekülni utolsó útján, de aztán megriadva az itteni telekáraktól, tovább menekült. (Humor.) Csatáron aztán el is fogták a labancok - szerencsénkre, mert így később el lehetett róla nevezni a múzeumot. (Igaz.) Egyik helyi tudósunk az utca névadóját is ehhez a korhoz kapcsolja, állítván róla: „Rákóczi hadnagya”. (Igaz.) Ha netán így is lett volna, ez csak any- nyit jelentett akkoriban, hogy aki le tudta írni a nevét, abból lett hadnagy, aki nem, az legföljebb strázsamester- ségig vitte, illetve eleve magasabb beosztásban volt. (Humor.) Valójában más magyarázza a névadást. Az újabb időkben kizárt, hanem régen előfordult, hogy a városi képviselők (tanácstagok) kimerítő ÓDON DERŰ 252. A talányos Cseri János Tanácstalan kuruc a Cseri János utcában (valójában részlet Esze Tamás nemesi címeréből) szavazásaik végén nem teljesen átgondoltan hoztak döntést. így jött elő Cseri János neve. Valójában Apácai Csere Jánosnak hívták, a XVII. század legnagyobb gondolkodója volt, filozófus, pedagógus, A magyar irodalom története tíz oldalon beszél róla. Az utca névadásának idején jelent meg több munkája is új kiadásban, s valahogy valakinek a fejében megragadt a neve. A szavazás korában az, hogy az Apácai előnevet elhagyták, ideológiai okokból is természetes, Cseriként való emlegetése pedig a XIX. századig egyértelmű. (Például A Pallas Nagy Lexikonában: „Hazánkban az első, még pedig szakrendes anyagi enciklopédiát az első magyar filozófus, Apácai Cseri János írta és adta ki Utrechtben 1653-ban.”) Szekszárdon ez - mivel itt már 1848 előtt is négy Cseri család élt - sokkal ismerősebben hangzik. Amikor aztán rájöttek a tévedésre, már késő volt. Hogy mentsék, ami menthető, kitalálták a különben soha nem létezett kuruc hadnagyot. Ennek igazolásául leírhatjuk: nevét sem Vendel István, sem az újabb idők monográfiája nem ismeri, ahogy nincs meg Bánkuti Imre megyénk kuruc koráról szóló, külön névtáblázattal teljes 80 oldalas tanulmányában sem. Nem tud róla városunk szakértő szülötte, Esze Tamás Kuruc vitézek folyamodványai 1703-1710 című könyve, sőt az 1980-as Tolna megye földrajzi nevei sem magyarázza kilétét. E mű szerkesztője, Vadas Ferenc Szekszárd ezeréves névvilága című művében állítja róla rangját. Forrása titkát sírba vitte. Lanius Excubitor Ódon időben AUGUSZTUS 9-ÉN 110 éve, 1900-ban sajtónk írta: két új tanárt neveztek ki gimnáziumunkhoz, de egyikük októberig katona, a másik meg nem fogadta el az állást. AUGUSZTUS 10-ÉN 110 éve, 1900-ban allevéltáros lett Kovách Aladár múzeumi titkár. AUGUSZTUS 11-ÉN 95 éve, 1915-ben pékjeink megadták a sütőáru szabványméretét, de újból feltűntek „dió nagyságú zsemlyék és spagetti vastagságú kiflik”. AUGUSZTUS 12-ÉN 135 éve, 1875-ben alispáni jelentése szólt az 50 éve hajdú Ben- cze Istvánt, aki „helyét minden körülmények közt megállta". AUGUSZTUS 13-ÁN 135 éve, 1875-ben gyászmisét tartottak a '48 végén lemondatott V. Ferdinánd emlékére. 100 éve, 1910-ben megszűnt a megyei orvos- és gyógyszerészegylet: könyvtárát a kórháznak adta. AUGUSZTUS 14-ÉN 130 éve, 1880-ban zongorázott itt első hangversenyén Merkler Andor, Tolna és Janosits József, Tevel ifjú tehetsége. AUGUSZTUS 15-ÉN 170 éve, 1840-ben született Bo- da Vilmos: 42 évig első újságunk alapitó szerkesztője, 22 évig honatyánk. Szekszárdon a Gyermekfilharmónia együttes Augusztus 12-én a belvárosi templomban ad koncertet a Magyar Örökség-díjas kórus Augusztus 12-én, csütörtökön este 19 órakor a Béla király téri katolikus templomban ad koncertet a Magyar Örökség-díjas, 140 tagú Gyermekfilharmónia együttes Szentegyházáról, Haáz Sándor tanár úr vezetésével. A szervezők mindenkit szeretettel hívnak és várnak, a belépés díjtalan. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a trianoni nagy országcsonkítást követően írta az 1920-as években: „Soha irodalomra és tudományra (kultúrára) olyan szent feladat nem várt, mint ma, nemzetünknek ebben a lelki válságában. Megmutatni nemzeti múltunkban, nemzeti géniuszunkban az örök értékeket, ennek révén növelni az önbizalmat, az önbecsülést, figyelmeztetni a nemzeti hibákra, fejleszteni a nemzeti erényeket, saját értékének öntudatára ébreszteni a magyart: ez a szent feladat.” Ennek szellemében született meg a Magyar Örökség-díj, amelyet Teleki Pál, Szentgyörgyi Albert, Simándy József, Böjté Csaba, és még nagyon sokan mások mellett megkapott az Erdélyben, Szentegyházán 28 éve működő Gyermekfilharmónia együttes, valamint annak megálmodója, létrehozója, és máig vezetője, Haáz Sándor tanár úr is. A Szekszárdi Védegylet és dr. Tóth Csaba Attila baráti meghívására érkeznek csütörtökön három busszal Szek- szárdra, ahol először a Szekszárdi Vízmű Kft. vendégei lesznek a strandon, majd este adnak felejthetetlen koncertet a belvárosi templomban. Jöjjünk, hallgassuk őket közösen! A kórus a Mátyás templomban is fellépett
