Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-08-08 / 26. szám

2010. augusztus 8. VISSZATEKINTŐ SZEKSZÁRDI VAS4RN4P A város védőszentjére emlékeztek ■ Az idén is több ezer érdeklődőt von­zott a város védőszentje, Szent László tiszteletére rendezett programsorozat. A három nap alatt tudományos konferenciák, könyv- és kiállításmeg­nyitók, gyermekprogramok, és a ked­vezőtlen időjárás ellenére pörköltfő­zés várta a megyeszékhelyre látogató­kat. A szervezők arra törekedtek, hogy minden korosztály megtalálja a számára legmegfelelőbb kikapcsoló­dási lehetőséget. A Szent László-napok kezdetétől az országiás csalogatja a legtöbb kíváncsi szempárt a Béla ki­rály térre. Vasárnap kora délután a király népes udvartartásával együtt vonult fel korhű jelmezekben. Töb­ben öltöztek vitéznek, udvarhölgy­nek, lovagnak, fejedelemnek, apácá­nak vagy udvari bolondnak. Szent László király ruhájába dr. Balázs Péter szekszárdi börtönparancsnok bújt, Az esős idő sem tántorította el a pörköltfőző társaságokat Hagyományosan lovon érkezett a királyi pár Adelhaid királyné kosztümét pedig Ojtovi Laura, a Váci Huszár- és Nem­zetőr Bandérium tagja öltötte magára. Számos program várta a megye- székhelyre látogatókat a hétvégén, közte a szekszárdi pörkölt és a bor ün­nepe is. Előzetesen 99 asztaltársaság jelezte részvételi szándékát, s közülük a bátrabbakat nem tántorította el az eső. Kiváló hangulatban készítették el a jóféle szekszárdi borok kóstolása mellett legkedvesebb pörköltételü­ket. Kulturális és a szabadidős progra­mokban sem volt hiány.- Mindenki megtalálta a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási lehe­tőséget - értékelte a Szent László-na­pok rendezvénysorozatát Matókné Kapási Júlia, a főszervező Babits Mi­hály Művelődési Ház igazgatója. Sorsdöntő csaták, csodás legendák Már életében is tisztelték Szent László királyunkat Lovagkirály és szent. E kettősség vonult végig a Szent László-napok keretében immár másodszor meg­rendezett Szent László és kora cí­mű tudományos konferencián. Kovács Etelka Idén városunk védőszentjének kultu­sza került előtérbe a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán először megvalósult nyári szabadegyetem hármas konferen­ciájának nyitó- és kiemelt eseményén. Az előadók - a történettudomány ága­inak széles körét képviselő rangos szak­emberek - újdonságokat is felmutatva, újszerű látásmóddal egy összetett sze­mélyiséget állítottak elénk. A kultusz megalapozásáról beszélt dr. Veszprémy László, alezredes, a HM HIM Hadtörténeti Intézetének igaz­gatója, a krónikákban megőrzött Szent László-képről, az igazi lovagki­rályról, akit már életében tiszteltek. 1077-től 1095-ig. tartó uralkodása so­rán keménykézzel rendet teremtett az országban, ugyanakkor mély ke­resztény hittel püspökséget és apátsá­gokat alapított. Dr. Négyesi Lajos PhD alezredes, a HM HIM Hadtörténeti Múzeum Hadi­régészeti, Hadszíntérkutató és Hagyo­mányőrző osztályának vezetője is­mertette, amit a krónikák alapján tu­dunk az I. László által vívott kulcsfon­tosságú csatákról, különös tekintettel Szent László a krónikában a Szent László-legenda szempontjából is jelentős kerlésire (1068), és hangsúlyoz­ta a régészeti feltárás nehézségét a nem Magyarországon fekvő területeken. A krónikák hitelesen ábrázolják a lo­vagi fegyverzetet - igazolta előadásá­ban a hadtörténészek ismeretei alapján dr. Toll László PhD őrnagy, a HM HIM Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjte­ményi Osztályának főmuzeológusa. El­oszlatta többek között azt a téves elkép­zelést, hogy a „nagyipari” módszerrel, acélból tömegesen gyártott sodrony­ing könnyű, szellős viselet, vagy a má­zsás súlyú védőfelszerelésben és fegy­verzetben végzett lovagi hadviselés könnyed játszadozás lett volna. A néphez közelebb álló, a legenda to­vábbélésében nagy szerepet játszó Szent Lászlóról szóló irodalmi alkotá­sok elvesztek - mutatott rá dr. Madas Edit, az MTA doktora, egyetemi tanár (PPKE), hiszen a prédikáció szóbeli műfaj, a magyar nyelvű énekek pedig szájról szájra terjedtek, így írásos nyo­muk nem maradt. Népszerűségét mégis mutatja a róla írt sermók (bibli­ai alapigére felépített beszédek) száma a szent magyar királyokról írtak közül a legmagasabb. A felváltva magyarul és latinul írt 15. századi Szent Lászlóének a legújabb kutatások szerint eleve két­nyelvű, amit az is igazol, hogy az egy­mást követő versszakok jelentése nem felel meg tökéletesen egymásnak. Dr. Wehli Tünde CSc, az MTA Mű­vészettörténeti Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa évszá­zadokon, sőt évezredeken át haladé hogy megtalálja a csodaszarvas nyomát. Ez a tüzet viselő négylábú egé­szen biztosan közvetítő az égi és a földi szféra között. A legenda szerint Szent László így beszélt erről: „Nem agancsok voltak azok, hanem szárnyak, nem is égő gyertyák, hanemfényes tollak, (...)” Ugyan erős volt László liturgikus tisztelete, szentté avatása mégis nehéz­ségekbe ütközött - világított rá dr. Tö­rök József, PhD, egyetemi tanár, a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem, Hittu­dományi Kar, Közép- és Újkori Egyház­történeti Tanszékének vezetője. A fegyverforgatás, a házasélet és a pénz­zel való bánás ugyanis ellentétben állt a szentté avatás kívánalmaival. A kanonizáció feltétele az engedelmes­ség, a hatalom nélküliség, a vérségi kapcsolat nélküli élet és a szegénység, pénztelenség. Ezt így hidalták át László a fegyverrel helyesen élt, uralkodóhoz illően gyakorolta a pénzhasználatot, és szentté avatása előtt húsz évvel élt há­zaséletet. 1192-ben III. Béla kezdemé­nyezésére avatták szentté, kultuszának központja temetkezési helye Várad. A Szent László-kultusznak kevéssé ismert lengyel vonatkozásairól be­szélt a konferencia második napján dr. Molnár Imre CSc, a varsói magyar nagykövetség kulturális tanácsosa, amelyek megalapozzák kijelentését: Szent László egész pályáját meghatá­rozta Lengyelország. Ez a történelem, erős bizonyítéka arra, hogy a két or­szág egymásnak rendeltetett. A konferencia zárásaként Szent László király: „üdve magyaroknak” címmel tartott előadást dr. Dér Teré­zia PhD, a Szegedi Tudományegye­tem BTK Összehasonlító Kultúratu­dományi Intézet, Klasszika Filológiai és Neolatin Tanszék adjunktusa. Dr. Fedeles Tamás PhD, a PTE BTK Törté­nettudományi Intézet, Közép- és Ko­raújkori Történeti Tanszék adjunktu­sa a késő középkori váradi kegyhely­ről értekezett, míg dr. Töttős Gábor főiskolai docens (PTE IGYFK Iroda­lomtudományi és Nyelvészeti Inté­zet) Garay János Szent László-ideáljá- ról beszélt.

Next

/
Thumbnails
Contents