Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-08-08 / 26. szám
2010. augusztus 8. VISSZATEKINTŐ SZEKSZÁRDI VAS4RN4P A város védőszentjére emlékeztek ■ Az idén is több ezer érdeklődőt vonzott a város védőszentje, Szent László tiszteletére rendezett programsorozat. A három nap alatt tudományos konferenciák, könyv- és kiállításmegnyitók, gyermekprogramok, és a kedvezőtlen időjárás ellenére pörköltfőzés várta a megyeszékhelyre látogatókat. A szervezők arra törekedtek, hogy minden korosztály megtalálja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási lehetőséget. A Szent László-napok kezdetétől az országiás csalogatja a legtöbb kíváncsi szempárt a Béla király térre. Vasárnap kora délután a király népes udvartartásával együtt vonult fel korhű jelmezekben. Többen öltöztek vitéznek, udvarhölgynek, lovagnak, fejedelemnek, apácának vagy udvari bolondnak. Szent László király ruhájába dr. Balázs Péter szekszárdi börtönparancsnok bújt, Az esős idő sem tántorította el a pörköltfőző társaságokat Hagyományosan lovon érkezett a királyi pár Adelhaid királyné kosztümét pedig Ojtovi Laura, a Váci Huszár- és Nemzetőr Bandérium tagja öltötte magára. Számos program várta a megye- székhelyre látogatókat a hétvégén, közte a szekszárdi pörkölt és a bor ünnepe is. Előzetesen 99 asztaltársaság jelezte részvételi szándékát, s közülük a bátrabbakat nem tántorította el az eső. Kiváló hangulatban készítették el a jóféle szekszárdi borok kóstolása mellett legkedvesebb pörköltételüket. Kulturális és a szabadidős programokban sem volt hiány.- Mindenki megtalálta a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási lehetőséget - értékelte a Szent László-napok rendezvénysorozatát Matókné Kapási Júlia, a főszervező Babits Mihály Művelődési Ház igazgatója. Sorsdöntő csaták, csodás legendák Már életében is tisztelték Szent László királyunkat Lovagkirály és szent. E kettősség vonult végig a Szent László-napok keretében immár másodszor megrendezett Szent László és kora című tudományos konferencián. Kovács Etelka Idén városunk védőszentjének kultusza került előtérbe a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán először megvalósult nyári szabadegyetem hármas konferenciájának nyitó- és kiemelt eseményén. Az előadók - a történettudomány ágainak széles körét képviselő rangos szakemberek - újdonságokat is felmutatva, újszerű látásmóddal egy összetett személyiséget állítottak elénk. A kultusz megalapozásáról beszélt dr. Veszprémy László, alezredes, a HM HIM Hadtörténeti Intézetének igazgatója, a krónikákban megőrzött Szent László-képről, az igazi lovagkirályról, akit már életében tiszteltek. 1077-től 1095-ig. tartó uralkodása során keménykézzel rendet teremtett az országban, ugyanakkor mély keresztény hittel püspökséget és apátságokat alapított. Dr. Négyesi Lajos PhD alezredes, a HM HIM Hadtörténeti Múzeum Hadirégészeti, Hadszíntérkutató és Hagyományőrző osztályának vezetője ismertette, amit a krónikák alapján tudunk az I. László által vívott kulcsfontosságú csatákról, különös tekintettel Szent László a krónikában a Szent László-legenda szempontjából is jelentős kerlésire (1068), és hangsúlyozta a régészeti feltárás nehézségét a nem Magyarországon fekvő területeken. A krónikák hitelesen ábrázolják a lovagi fegyverzetet - igazolta előadásában a hadtörténészek ismeretei alapján dr. Toll László PhD őrnagy, a HM HIM Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztályának főmuzeológusa. Eloszlatta többek között azt a téves elképzelést, hogy a „nagyipari” módszerrel, acélból tömegesen gyártott sodronying könnyű, szellős viselet, vagy a mázsás súlyú védőfelszerelésben és fegyverzetben végzett lovagi hadviselés könnyed játszadozás lett volna. A néphez közelebb álló, a legenda továbbélésében nagy szerepet játszó Szent Lászlóról szóló irodalmi alkotások elvesztek - mutatott rá dr. Madas Edit, az MTA doktora, egyetemi tanár (PPKE), hiszen a prédikáció szóbeli műfaj, a magyar nyelvű énekek pedig szájról szájra terjedtek, így írásos nyomuk nem maradt. Népszerűségét mégis mutatja a róla írt sermók (bibliai alapigére felépített beszédek) száma a szent magyar királyokról írtak közül a legmagasabb. A felváltva magyarul és latinul írt 15. századi Szent Lászlóének a legújabb kutatások szerint eleve kétnyelvű, amit az is igazol, hogy az egymást követő versszakok jelentése nem felel meg tökéletesen egymásnak. Dr. Wehli Tünde CSc, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa évszázadokon, sőt évezredeken át haladé hogy megtalálja a csodaszarvas nyomát. Ez a tüzet viselő négylábú egészen biztosan közvetítő az égi és a földi szféra között. A legenda szerint Szent László így beszélt erről: „Nem agancsok voltak azok, hanem szárnyak, nem is égő gyertyák, hanemfényes tollak, (...)” Ugyan erős volt László liturgikus tisztelete, szentté avatása mégis nehézségekbe ütközött - világított rá dr. Török József, PhD, egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Hittudományi Kar, Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszékének vezetője. A fegyverforgatás, a házasélet és a pénzzel való bánás ugyanis ellentétben állt a szentté avatás kívánalmaival. A kanonizáció feltétele az engedelmesség, a hatalom nélküliség, a vérségi kapcsolat nélküli élet és a szegénység, pénztelenség. Ezt így hidalták át László a fegyverrel helyesen élt, uralkodóhoz illően gyakorolta a pénzhasználatot, és szentté avatása előtt húsz évvel élt házaséletet. 1192-ben III. Béla kezdeményezésére avatták szentté, kultuszának központja temetkezési helye Várad. A Szent László-kultusznak kevéssé ismert lengyel vonatkozásairól beszélt a konferencia második napján dr. Molnár Imre CSc, a varsói magyar nagykövetség kulturális tanácsosa, amelyek megalapozzák kijelentését: Szent László egész pályáját meghatározta Lengyelország. Ez a történelem, erős bizonyítéka arra, hogy a két ország egymásnak rendeltetett. A konferencia zárásaként Szent László király: „üdve magyaroknak” címmel tartott előadást dr. Dér Terézia PhD, a Szegedi Tudományegyetem BTK Összehasonlító Kultúratudományi Intézet, Klasszika Filológiai és Neolatin Tanszék adjunktusa. Dr. Fedeles Tamás PhD, a PTE BTK Történettudományi Intézet, Közép- és Koraújkori Történeti Tanszék adjunktusa a késő középkori váradi kegyhelyről értekezett, míg dr. Töttős Gábor főiskolai docens (PTE IGYFK Irodalomtudományi és Nyelvészeti Intézet) Garay János Szent László-ideáljá- ról beszélt.
