Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-06-13 / 23. szám
, SZEKSZÁRDI YASARN4P HÉTRŐL HÉTRE 2010. június 13. Trianon-emlékest a megyeházán A nemzeti összefogás hiányáról beszélt Andrásfalvy Bertalan professzor Még a karzaton is lógtak az érdeklődők a megyeháza dísztermében, ahol tömött széksorokkal kezdődött június 7-én a Trianon- emlékest. Gyimóthy Levente Az összejövetel házigazdája, dr. Tóth Csaba Attila köszöntőjében kitért az elmúlt 20 év folyamatos ellenállására, melyet a balliberális oldal a Trianon-té- ma felemlegetésének kérdésében elkövetett. Hangsúlyozta: a hazánkban történt valódi változás mindig a magyar népen, s nem a vezetőin múlik. Dr. Andrásfalvy Bertalan profesz- szor, az Antall-kormány volt közoktatásügyi minisztere, az est előadója szerint az 1920. június 4-i trianoni tragédia egyértelműen az évszázados széthúzás, és a nemzet egyet nem értésének gyümölcse. A szomszédérdek és a Habsburgok nemzetiségeket a magyarok ellen hangoló politikája már e széthúzás következménye volt. Ha nemzetünk összefogott volna, a tragédia elkerülhető lett volna - hangsúlyozta. Jelenleg minden történelmi fordulópontunk tanításánál a tények elhallgatása, a büszkeség és az emlékezet kiirtása érződik. „A történelemórán nem azt kellene tudni, hogy Vili. Henrik hány évig uralkodott, s hány felesége volt, hanem átlátni hazánk történelméDr. Andrásfalvy Bertalan nek fordulópontjait: mikor, és miért győztünk, vagy veszítettünk!” - tette hozzá az ismert professzor. Az oktatásban mélységesen elítéli az olyan hamis képzetet keltő munkákat, mint amilyen Glatz Ferenc Magyarok Krónikája, mely egy elhallgató tendenciát követ, amikor „görbe hátú, elmaradott nomád népként” írja le a magyarokat. Andrásfalvy doktor úgy érzi, már-már sorsszerűnek tűnik, hogy a magyarság elbukik. Mégis, egyes - népünk sorsát meghatározó - helyzetekben lehetett volna nemet mondani. Nem tudjuk, miért gyilkolták meg a Habsburg trónörököst 1914-ben. Különös, hogy a legnagyobb büntetést a magyarság kapta a világháború lezárásakor, így a kétharmados országvesztést és a lakosság felének idegen országhoz csatolását. Az is érdekes, miért járta a mondás a szlovákoknál 1920-ban: „a magyar urak országát fölosztották”. A magyar nemesség Trianonhoz vezető felelősségéről szólva beszélt egy - napjainkig elhallgatott - 1768- as iratról, melyben egy magát megnevezni nem akaró nemes úr, az uralkodóhoz intézett levelében így fogalmaz: „tegyenek valamit a magyar és német földbirtokosok ellen, akik elűzik a magyar jobbágyokat, helyükbe románokat telepítve!” Mint ismert, az erdélyi nemesség részéről mindez az olcsóbb munkaerő vágya miatt történt. Andrásfalvy eredendő okként emlékeztetett Werbőczy István nádor 1514-es tripartitumára, Magyarország szokásjogának „hármaskönyvére”, mely a nemeseket a magyar honfoglalók utódaiként említi, a többi lakosságot gyakorlatilag itt talált, leigázott népként állítja be. Innen indult a magyar nemesség igazi elkorcsosulása, s valójában itt kezdődött Trianon, mert ehhez a meghatározáshoz idomultan kezdett viselkedni a nemesség, akik később megvetették saját népüket. Erre az „elkorcsosult” arisztokrácia tényére hívja fel Széchenyi többször is a figyelmet írásaiban. Dr. Andrásfalvy Bertalan a magyarság korábbi erényeiről is szólt, melyekkel a világban a mai napig népünket azonosítják: így szkíta/hun/avar mivoltunk, vagy az oszmánok felett aratott l456«s nándorfehérvári győzelmünk, melyre déli harangszóval emlékeznek máig mindenütt. Az elhallgatott tényekről is beszélt, amikor ősi szkíta kereszténységünk régészeti leleteit (az ereklyetartó mellkereszteket) történelemkönyveink meg sem említik. A szintén nem megfelelő rangon kezelt Szent István-i törvényekről pedig megjegyezte: korunk Európájának alapalkotmánya is lehetne, ahogy a nemzetiségekről ír az uralkodó. Trianonnal kapcsolatban a professzor az összefogás fontosságára mutatott rá török és hazai példákkal: így Kemál Atatürk török miniszterelnök az 1920-as diktátummal történt szembeszállására, vagy amikor Balassagyarmat és Sopron népe nemet mondott a diktátumra. „Minden hatalom érdeke, hogy ne fogj össze, így legfontosabb cél a nemzetünk összetartása kell legyen!” A Trianon-emlékest a négytagú kárpátaljai Credo együttes és a Bartina népzenekar koncertjével folytatódott, és fellépett Vesztergám Miklós tárogatóművész is, aki hangszeres előadása mellett lebilincselően verselte el Pap-Váry Elemérné örökbecsű imáját, a Magyar Hiszekegyet. Borok és húrok Szekszárd nagy hagyományú irodalmi, zenei és világhírű szőlő- és borkultúrával bír. Ez késztette a Szekszárdi Gitárkvartett tagjait 2008-ban, hogy útjára indítsák az évenkénti Borok és húrok elnevezésű ingyenes fesztivált. A III. Borok és húrok a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa társrendezvénye, és ismét a Múzeumok éjszakájához kapcsolódik, június 19-én, szombaton 14 órától A zenekar műiden évben valamilyen koncepció szerint válogatja a fellépőket. Idén a Mediterráneum zenéje áll a középpontban. A múzeum előtti (eső esetén a múzeumbéli) koncertsorozatot a Sütianap zenekar nyitja mediterrán jellegű zenéjével. Pálos Miklós és Márkvárt János borbemutatója után a Szekszárdi Gitárkvartett lép színpadra a Földközi-tengeri népek zenéinek bemutatásával Csötönyi László szavalatait a tradicionális délszláv népzenét modern feldolgozásban játszó, kecskeméti Őskestar együttes követi. Újabb borbemutató után a Misztrál együttes balkáni lüktetésű muzsikája zárja a koncertek sorát. Minden várakozást felülmúlt a rajzpályázat A legjobb alkotásokból kiállítást rendeztek ■ A Szedresi Lovas Udvarház és a Garay János Általános Iskola által megrendezett rajzpályázatra - ami idénre országossá, sőt nemzetközivé nőtte ki magát - 1200 alkotás érkezett be. A lovak, a lovak gondozása, a lovaglás élményének megörökítése volt a témája a Szedresi Lovas Udvarház és a szekszárdi Garay János Általános Iskola által immár második alkalommal meghirdetett rajzpályázatnak. A nagy érdeklődésre való tekintettel Sebestyén Gyula, a Lovas Udvarház ügyvezetője és a szervezők úgy döntöttek, hogy idén országos pályázatot hirdetnek. Az ötlet sikeres volt. Az ügyvezető elmondta, a pályázatra 137 településről - hazánkból és a határokon túlról, Erdélyből és Szlovákiából - több mint 1200 alkotás érkezett. Ezek jelentős része rajz és festmény, kisebb hányaduk pedig fotó. A pályamunkák mennyisége azonban nem ment a minőség rovására. Az eredményhirdetésen a Kovács Ferenc vezette zsűri 76 díjat osztott ki. Az óvodások, az alsó és felső tagozatosok, és a középiskolások külön kategóriában szerepeltek. A zsűri elnöke az alkotások értékelésénél elmondta, hogy nehéz dolguk volt a legjobbak kiválasztásánál, az életkori sajátosságoknak megfelelő rajzkészséget és az egyéni látásmódot díjazták. Az óvodások között a nyúli Csöröge Flóra, az alsó tagozatosaknál a berety- tyóújfalui Diószegi Beatrix érdemelt fődíjat. A felső tagozatosok korosztályában a bonyhádi Nagy Éva, míg a középiskolásoknál a székelyudvarhelyi Zsíros Emőke Csilla készítette a legszebb alkotást a zsűri véleménye szerint. A fotók közül a legkiemelkedőbbnek a békéscsabai Alagics Szoflja alkotását ítélték. Szekszárd különdíját a szintén békéscsabai Schmitt Andrea kapta, míg a Gyermekek Szabadidejéért Alapítvány díját a földesi Joó Réka érdemelte ki alkotásával A legeredményesebben szereplő óvoda a hőgyészi Szivárvány Óvoda volt a pályázaton, míg az iskolák közül a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulói kapták a legtöbb elismerést a mintegy hetven díjazott közüL A legjobbnak tartott 300 mű augusztus 20-ig megtekinthető Szedresben, a Lovas udvarházban. Bor Boglárka
