Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-06-13 / 23. szám

, SZEKSZÁRDI YASARN4P HÉTRŐL HÉTRE 2010. június 13. Trianon-emlékest a megyeházán A nemzeti összefogás hiányáról beszélt Andrásfalvy Bertalan professzor Még a karzaton is lógtak az ér­deklődők a megyeháza díszter­mében, ahol tömött széksorokkal kezdődött június 7-én a Trianon- emlékest. Gyimóthy Levente Az összejövetel házigazdája, dr. Tóth Csaba Attila köszöntőjében kitért az elmúlt 20 év folyamatos ellenállására, melyet a balliberális oldal a Trianon-té- ma felemlegetésének kérdésében el­követett. Hangsúlyozta: a hazánkban történt valódi változás mindig a ma­gyar népen, s nem a vezetőin múlik. Dr. Andrásfalvy Bertalan profesz- szor, az Antall-kormány volt közokta­tásügyi minisztere, az est előadója szerint az 1920. június 4-i trianoni tragédia egyértelműen az évszáza­dos széthúzás, és a nemzet egyet nem értésének gyümölcse. A szom­szédérdek és a Habsburgok nemzeti­ségeket a magyarok ellen hangoló politikája már e széthúzás következ­ménye volt. Ha nemzetünk összefo­gott volna, a tragédia elkerülhető lett volna - hangsúlyozta. Jelenleg min­den történelmi fordulópontunk taní­tásánál a tények elhallgatása, a büsz­keség és az emlékezet kiirtása érző­dik. „A történelemórán nem azt kel­lene tudni, hogy Vili. Henrik hány évig uralkodott, s hány felesége volt, hanem átlátni hazánk történelmé­Dr. Andrásfalvy Bertalan nek fordulópontjait: mikor, és miért győztünk, vagy veszítettünk!” - tette hozzá az ismert professzor. Az oktatásban mélységesen elítéli az olyan hamis képzetet keltő munká­kat, mint amilyen Glatz Ferenc Ma­gyarok Krónikája, mely egy elhallgató tendenciát követ, amikor „görbe há­tú, elmaradott nomád népként” írja le a magyarokat. Andrásfalvy doktor úgy érzi, már-már sorsszerűnek tűnik, hogy a magyarság elbukik. Mégis, egyes - népünk sorsát meghatározó - helyzetekben lehetett volna nemet mondani. Nem tudjuk, miért gyilkol­ták meg a Habsburg trónörököst 1914-ben. Különös, hogy a legna­gyobb büntetést a magyarság kapta a világháború lezárásakor, így a kéthar­mados országvesztést és a lakosság fe­lének idegen országhoz csatolását. Az is érdekes, miért járta a mondás a szlo­vákoknál 1920-ban: „a magyar urak országát fölosztották”. A magyar nemesség Trianonhoz vezető felelősségéről szólva beszélt egy - napjainkig elhallgatott - 1768- as iratról, melyben egy magát megne­vezni nem akaró nemes úr, az uralko­dóhoz intézett levelében így fogal­maz: „tegyenek valamit a magyar és német földbirtokosok ellen, akik el­űzik a magyar jobbágyokat, helyükbe románokat telepítve!” Mint ismert, az erdélyi nemesség részéről mindez az olcsóbb munkaerő vágya miatt tör­tént. Andrásfalvy eredendő okként emlékeztetett Werbőczy István nádor 1514-es tripartitumára, Magyarország szokásjogának „hármaskönyvére”, mely a nemeseket a magyar honfogla­lók utódaiként említi, a többi lakossá­got gyakorlatilag itt talált, leigázott népként állítja be. Innen indult a ma­gyar nemesség igazi elkorcsosulása, s valójában itt kezdődött Trianon, mert ehhez a meghatározáshoz idomultan kezdett viselkedni a nemesség, akik később megvetették saját népüket. Erre az „elkorcsosult” arisztokrácia tényére hívja fel Széchenyi többször is a figyelmet írásaiban. Dr. Andrásfalvy Bertalan a magyar­ság korábbi erényeiről is szólt, melyek­kel a világban a mai napig népünket azonosítják: így szkíta/hun/avar mi­voltunk, vagy az oszmánok felett ara­tott l456«s nándorfehérvári győzel­münk, melyre déli harangszóval emlé­keznek máig mindenütt. Az elhallga­tott tényekről is beszélt, amikor ősi szkíta kereszténységünk régészeti lele­teit (az ereklyetartó mellkereszteket) történelemkönyveink meg sem emlí­tik. A szintén nem megfelelő rangon kezelt Szent István-i törvényekről pe­dig megjegyezte: korunk Európájának alapalkotmánya is lehetne, ahogy a nemzetiségekről ír az uralkodó. Trianonnal kapcsolatban a pro­fesszor az összefogás fontosságára mutatott rá török és hazai példákkal: így Kemál Atatürk török miniszterel­nök az 1920-as diktátummal történt szembeszállására, vagy amikor Balas­sagyarmat és Sopron népe nemet mondott a diktátumra. „Minden hata­lom érdeke, hogy ne fogj össze, így legfontosabb cél a nemzetünk össze­tartása kell legyen!” A Trianon-emlékest a négytagú kár­pátaljai Credo együttes és a Bartina népzenekar koncertjével folytató­dott, és fellépett Vesztergám Miklós tárogatóművész is, aki hangszeres előadása mellett lebilincselően versel­te el Pap-Váry Elemérné örökbecsű imáját, a Magyar Hiszekegyet. Borok és húrok Szekszárd nagy hagyományú irodalmi, zenei és világhírű szőlő- és borkultúrá­val bír. Ez késztette a Szekszárdi Gitár­kvartett tagjait 2008-ban, hogy útjára indítsák az évenkénti Borok és húrok elnevezésű ingyenes fesztivált. A III. Borok és húrok a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa társren­dezvénye, és ismét a Múzeumok éj­szakájához kapcsolódik, június 19-én, szombaton 14 órától A zenekar műi­den évben valamilyen koncepció sze­rint válogatja a fellépőket. Idén a Mediterráneum zenéje áll a közép­pontban. A múzeum előtti (eső ese­tén a múzeumbéli) koncertsorozatot a Sütianap zenekar nyitja mediterrán jellegű zenéjével. Pálos Miklós és Márkvárt János borbemutatója után a Szekszárdi Gitárkvartett lép színpad­ra a Földközi-tengeri népek zenéinek bemutatásával Csötönyi László szavalatait a tradi­cionális délszláv népzenét modern feldolgozásban játszó, kecskeméti Őskestar együttes követi. Újabb bor­bemutató után a Misztrál együttes balkáni lüktetésű muzsikája zárja a koncertek sorát. Minden várakozást felülmúlt a rajzpályázat A legjobb alkotásokból kiállítást rendeztek ■ A Szedresi Lovas Udvarház és a Garay János Általános Iskola által megrende­zett rajzpályázatra - ami idénre orszá­gossá, sőt nemzetközivé nőtte ki ma­gát - 1200 alkotás érkezett be. A lovak, a lovak gondozása, a lovag­lás élményének megörökítése volt a témája a Szedresi Lovas Udvarház és a szekszárdi Garay János Általános Isko­la által immár második alkalommal meghirdetett rajzpályázatnak. A nagy érdeklődésre való tekintettel Sebes­tyén Gyula, a Lovas Udvarház ügyve­zetője és a szervezők úgy döntöttek, hogy idén országos pályázatot hirdet­nek. Az ötlet sikeres volt. Az ügyveze­tő elmondta, a pályázatra 137 telepü­lésről - hazánkból és a határokon túl­ról, Erdélyből és Szlovákiából - több mint 1200 alkotás érkezett. Ezek je­lentős része rajz és festmény, kisebb hányaduk pedig fotó. A pályamunkák mennyisége azon­ban nem ment a minőség rovására. Az eredményhirdetésen a Kovács Fe­renc vezette zsűri 76 díjat osztott ki. Az óvodások, az alsó és felső tagozato­sok, és a középiskolások külön kate­góriában szerepeltek. A zsűri elnöke az alkotások értékelésénél elmondta, hogy nehéz dolguk volt a legjobbak ki­választásánál, az életkori sajátosságok­nak megfelelő rajzkészséget és az egyéni látásmódot díjazták. Az óvodások között a nyúli Csöröge Flóra, az alsó tagozatosaknál a berety- tyóújfalui Diószegi Beatrix érdemelt fődíjat. A felső tagozatosok korosztá­lyában a bonyhádi Nagy Éva, míg a kö­zépiskolásoknál a székelyudvarhelyi Zsí­ros Emőke Csilla ké­szítette a legszebb al­kotást a zsűri vélemé­nye szerint. A fotók közül a legkiemelke­dőbbnek a békéscsa­bai Alagics Szoflja al­kotását ítélték. Szek­szárd különdíját a szintén békéscsabai Schmitt Andrea kapta, míg a Gyermekek Szabadidejéért Alapít­vány díját a földesi Joó Réka érdemelte ki al­kotásával A legeredményesebben sze­replő óvoda a hőgyészi Szivárvány Óvoda volt a pályázaton, míg az isko­lák közül a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intéz­mény tanulói kapták a legtöbb elisme­rést a mintegy hetven díjazott közüL A legjobbnak tartott 300 mű au­gusztus 20-ig megtekinthető Szedres­ben, a Lovas udvarházban. Bor Boglárka

Next

/
Thumbnails
Contents