Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-05-30 / 21. szám
2010. május 30. KAVE DUPLA HABBAL Űjabb könyv a múltról a jövőnek SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Vitéz Attila kiadó és képeslapgyűjtő (a Bikali Élménybirtok értékesítési és marketing igazgatója) és V. Kápolnás Mária történész-muzeológus, írószerkesztő. Beszélgetésünk apropója legújabb könyvük „megszületése”. Az „Üdvözlet TOLNA vármegyéből!” című könyv harmadik atyja, a dombóvári Erky-Nagy Tibor tipográfus szerzőtársain keresztül volt „jelen” a beszélgetésen.- Hat év, három könyv...- Az „Üdvözlet Szegzárdról” című kötet még 2004-ben, míg az „Üdvözlet TOLNA vármegyéből!” 1. része 2007-ben, a folytatása pedig a napokban került az olvasók elé. Mindhárom könyvet ugyanazzal a két szerzőtárssal, V. Kápolnás Máriával, a kötet írójával és szerkesztőjével, illetve Erky- Nagy Tibor tipográfussal készítettük.- Tekintsünk vissza az első kötet születésére. Hogy jött az ötlet?- Már több olyan könyv jelent meg az országban, amelyben képeslapokon keresztül mutatták be egy-egy település adott korszakának arculatát. Miután én a képeslapokat gyűjtöttem, úgy éreztem, minden adva van, hogy Szekszárd múltját is bemutassuk ebben a formában.- Mióta gyűjtőd a képeslapokat?- Mindig is gyűjtöttem valamit.-A képeslapokat 2000-től kezdtem el intenzíven gyűjteni, s ezeken olyan épületeket, helyeket fedeztem fel, amelyeket ma már nem láthatunk. Veronától Prágáig minden olyan helyre elmentem, ahol régiségvásárokon, börzéken beszerezhettem a régi Szek- szárdról készült képeslapokat. Volt olyan év, amikor 20-25 városban kutattam, vásároltam, kaptam. Ma már internetes aukciókon vásárolok, sajnos az árak 10 év alatt tízszeresére emelkedtek. Pontos számot nem tudok, de mintegy 5000 képeslapom van az 1945 előtti Tolna megyei településekről- Hogyan jutottál el addig, hogy a képeslapgyűjteményből könyv legyen?- Az volt a célom, hogy megosszam a gyűjtemény látványát A könyvkiadás nem egyszerű ügy, ahhoz ugyanis, hogy sikeres legyen, a jó téma mellett kell egy igényes látványtervező és egy kitűnő író. így találtam rá hosszú keresgélés után két szerzőtársamra, s velük együtt dolgozva született meg 2004- ben a „Szegzárd” könyv, ami ma már elmondhatjuk, nagyon sikeres lett. Egy férfi: Vitéz Attila- Ebből a sikerből táplálkozott az ötlet a folytatásra?- Igen. Ezen felbuzdulva döntöttem úgy, hogy újra megkeresem szerzőtársaimat, hogy készítsük el az „Üdvözlet TOLNA vármegyéből” című, két kötetesnek szánt könyvet. Ezekben már sokkal nagy obb szerepet kapott V. Kápolnás Mária, ugyanis a képekhez írt szövegek nagyobb kutatómunkát, és sokkal több írást igényeltek.- A képeslapok összegyűjtésének nehézségéről mesélnél még?- A képeslapok sajátja, hogy valahonnan valahová küldik az emberek. Azokat a helyeket kellett felkutatni, ahova Szekszárdról postázták őket annak idején. A legnagyobb forrás Budapest volt, a szekszárdiak különböző okokból oda küldték a legtöbb képeslapot.- Milyen üzenetek voltak a régi képeslapokon?- Szerelemesek, családok, barátok küldték őket, s ennek megfelelő volt a szöveg is. A különbség a mai kor üzeneteihez képest az, hogy ezek megmaradtak. Kézzel foghatóak, szagol- hatóak, őrizhetőek, kutathatóak, míg a mai világban az e-mailben, sms-ben küldött üzenetekből sosem lesz ilyen értékes emlék. Egy nő: V. Kápolnás Mária- Miben különbözött az első, Szekszárdról szóló és a két kötetes Tolna megyét bemutató könyv az író szemszögéből?- Már az első alkalommal szerettünk volna olyan könyvet az olvasó kezébe adni, amely különbözik minden más ilyen témájú kötettőL így jött az ötlet, hogy később, a Tolna megyei könyveknél ne csak egy-egy mondat szerepeljen a képek alatt, hanem a képeslapon látható épületek, emberek, üzletek története is. Ezt három idősíkban sikerült megvalósítani: 1898- 1905-ig, 1905-1920-ig és az 1920- 1944 közötti időszakban mutattuk be a változó megyét. A nehézség és a kérdés az volt, hogyan lehet ugyanarról a témáról háromféleképpen írni. A levéltári források és több tanulmány átolvasása után, minden elérhető adat összegzésével és felhasználásával sikerült ezt elérni.- Mi jelentett még nehézséget ebben a két kötetben, amely a Szekszárdról szóló könyvben nem jelentkezett?- Itt nem állt példa előttünk. Az országban ugyanis még sehol sem jelent meg ilyen jellegű kötet, amely egy egész megyét mutat be, képeslapokon keresztül Ezért ez a munkánk valódi úttörő vállalkozásnak számít. Korlátozott terjedelemben kellett újat írni a településről, s közben elmondani a település korai és XX. századi történetét, s azt is, hogy mi van a képeslapon. Akadtak települések, ahonnan nincs képeslap, s van ahonnan sok maradt fenn. Ezért fontos a könyv végén az összehasonlító táblázat, amely kiterjed a lakosság számának változására, a vallási, nemzetiségi adatokra, a lakóházak számára, a község területére. Az „Üdvözlet TOLNA vármegyéből” 2. részében nyolcvan település szerepel képben és szövegben.- Mesélted, hogy kedves élmények sokasága ért a könyv írása és meg jelenése után...- Tévéiről származó barátom azt írta, hogy többet tudott meg az én toliamból a szülőfalujáról mint amit egész életében hallott róla. Sok ilyen kedves visszajelzés érkezett a képekről és az írásról- Említetted, hogy hosszú kutatómunka előzte meg az írást...- Mindent elolvastam, minden forrást felkutattam, amely egy-egy településről szólt, s mindent az egyéniségemen „átengedve”, a saját stílusomban írtam meg. Egy-egy épület eredetének kiderítése akár 8-10 kutatási fázissal is járt, s abból lett mondjuk nyolc-tíz mondat a könyvben.- A szerkesztésben mi volt a legnehezebbfeladat?- Keveset írni, s annak minden egyes szava, mondata, csak arra a településre legyen érvényes, amiről a kép és a szöveg szól Miután a képeslapok száma a településeknél gyakran változott, így a kutatás, szövegírás, szerkesztés sok időt vett igénybe.- Jól sikerült az ősbemutató?- Igen. Ünnepélyes volt, mégsem merev. Meglepően sokan jöttek el május 19-én a Garay gimnázium dísztermébe. Éreztük a várakozást, az érdeklődő kíváncsiságot. Sok kérdést kaptunk mindhárman, s ez ennyi munka után - nem tagadjuk - jólesett. Az úttörő vállalkozás második kötetét tárták az olvasók elé
