Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-01-24 / 3. szám
TASáRNAP 2010. január 24. HÉTRŐL HÉTRE Mesés Mészöly Miklós-emléknap Hetedik alkalommal adták át a szekszárdi író emlékét őrző díjat és érmet A Mészöly Miklós-emlékérem idei díjazottját, Pócs Margitot (elöl jobbról) is soraiban tudó alkalmi színjátszó csoport adta elő a Hiú Cserép-királykisasszonyt „Mesebeli alkalomnak” nevezte az idei, január 19-i Mészöly-em- léknapot Horváth István a rendezvénynek ezúttal otthont adó Garay János Gimnázium dísztermében. Mint azt a polgármester kiemelte: a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) rendezvénysorozat befogadta az eseményt, s annak részeként kezeli. Gyimóthy Levente Horváth István hozzátette: a nagy író közelmúltban elhunyt özvegye, hagyatéka ápolója, Polcz AÍaine is örülne, ha látná, mivel „idén Mészöly Miklós életművét új oldaláról, a mesékéről tekintheti meg az érdeklődő közönség”. Bebizonyosodott, hogy a gyerekeket is be lehetett vonni munkásságának bemutatásába az általa létrehívott mesék világán keresztül A Mészöly Miklós meséinek drama- tizálására kiírt pályázatra 63 diák és felnőtt pályázótól 54 pályamű érkezett be, melyet négytagú zsűri (köztük a színház- és filmművészeti egyetemen végzettek) bíráltak el A polgár- mester megköszönte az Illyés Gyula Megyei Könyvtár dolgozóinak a magas színvonalú szervezést, valamint a - határon túlról is érkező díjazottak, a gyermekrajz-pályázók, s az alkalmi színjátszó társulatok munkáját, hogy „a Mészöly-titok 2010-ben is útra kelhetett”. Heilmann Józsefné, a Garay gimnázium igazgatónője köszöntőjében elmondta: kötelességüknek érzik, hogy diákjaik megismerjék azon híres egyéniségeket - így Mészölyt is -, akik a gimnázium lépcsőit és padjait koptatták valaha. Éppen ezért intézményük vezetése kiemelten kezeli a szűkebb/tágabb közösséghez való tartozás fontosságát. Mészöly az 1938/39-es tanévben érettségizett az iskola falai közt, emiatt is tartották fontosnak az emléknap befogadását - fűzte hozzá. Dr. N. Horváth Béla, a Pécsi Tudományegyetem rektor-helyettese emlékeztetett: ünneppé vált január 19. Volt idő, mikor Mészölyt kitiltották a megyéből, mivel a kommunista hatalom nem tűrte személyét. Később visszajárt Szekszárdra, vonzotta a város. Mészöly Miklósnak a „Közép- Európaiság” volt a metaforája. Szellemi térképet rajzolt, s kérdés, mennyire járjuk be e térkép helyszíneit. A köszöntők után Szörényi László, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke a dramatizált mese pályázat eredmény- hirdetése során Kishalmi Editnek illusztrációiért, a tatabányai Marsovsz- ki Viktóriának pedig drámapedagógiai munkájáért nyújtott át különdíjat, miképp a debreceni Radnainé Fülep Ildikónak. Mese-dramatizálásért Kerekes Nikolett (Pusztaszabolcs), Simo- nyi Zoltán (Miskolc), Kovács Imre At- tiía (Bodajk), Báló Marianna (Szek- szárd) kapott könyvjutalmat. Mesék dramatizálásáért Jabronka Richárd (Pápa), és a szekszárdi Rubányi Anita és Müller Klaudia kapott jutalmat. A tanárok közül Németh Ervin (Pápa), Bozai Éva (Székesfehérvár), Váraljai Katalin (Budapest) nyert díjat. A Mészöly-mesék dramatizálására kiírt pályázaton harmadik lett Kocsu- bej Alexander („Hovámész”), második a vajdasági Topolyáról érkezett Petrás Ármin (Hiú Cserép-királykis- asszony), az első díjat pedig a balatonfüredi Fabacsovics Lili (Lencsefia) érdemelte ki. Bíró Dénes, a zsűri elnöke felhívta a figyelmet arra: külön értékelték, ha vaíaki saját maga írt a mesékhez dalokat, egyes karaktereket mozdulatsorral jelenített meg, olykor narrátort alkalmazott a színpadon, vagy adott esetben kiragadta a mese világát, s áttette a mába. A dramatizált meséket bonyhádi és szekszárdi színjátszó csoportok adták elő nagy közönségsikert aratva. Új kiállítás nyílt az Irodalom Házában Az előadások után a Mészöly-em- lékplakett átadására került sor, melyet idén Pócs Margit, városi közművelődési referens vehetett át az emléknap megszervezéséért. A díjat dr. Haag Éva alpolgármester adta át. Idén, hatodik alkalommal kapott egy hazai író Mészöly Miklós-díjat, melyet ezúttal az 1991 óta publikáló Péteri)- Gergely érdemelt ki „Halál Budán” című regényéért. Péterfy történelmi regényében a posztmodernitás játékossága jelenik meg, mészölyi jelleggel átitatva, abszurdba hajló epizódokkal Buda várának 1686-os felszabadításának idejét megjelenítve. A hanghordozás visszafogása, a részletek precíz ábrázolása, követve a Duna menti várostromok állomásait, amely közegben - a csaták téli szünetében - a hőst megkísérti a szerelem. A délután folyamán Mészöly Miklós szülőháza, a Bezerédj utca 2. falán elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg az író tisztelői Gacsályi József költő közreműködésével Az emléknap résztvevőit ezt követően „beszélgető, legendázó délután” várta az Irodalom Háza Mészöly Miklós Múzeumban, ahol felújított kiállítás, forralt bor és pogácsa várta a vendégeket. A vadonatúj tárlatot a Babits Ház kiállításáért korábban nívódíjat kapott Lovas Csilla művészettörténész gondolta újra. A kiállítást E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Wernitzer Júlia főigazgató-helyettes nyitotta meg. Utóbbi elmondta: Mészöly Miklóstól elválaszthatatlan volt a Pannon-táj. Műveiben az aprólékos vízrajz, topográfia teljesedik ki, s hangsúlyt kapnak a középeurópai jegyek. „A természet némaságából is szeretnék kikódolni valamit” - idézte Mészöly szavait. A kiállítás mozdulatlanságba nyúló lelassult létezés, melyre egyetlen szavunk lehet: szép! - tette hozzá a PIM főigazgató-helyettese. A megnyitót követő beszélgetést Csordás Gábor, a Jelenkor Kiadó igazgatója és Szilágyi Márton irodalomtörténész vezette Szörényi László irodalomtörténésszel és Koszta Gabriella színésznő-rendezővel A Mészöly-em- léknap tombolasorsolással zárult, melyen értékes könyvjutalmak találtak gazdára. A rajzpályázat eredménye 1. helyezett: Straubinger Gréta. 2. helyezett: Negyedik Orsolya. 3. helyezett (megosztva): Bódog Barbara és Horváth Petra. Különdíjasok: Pesti Alexandra, Patkós Orsolya, Pápai Martin, Kovács Friderika, Brassnyó Judit. A díjakat Fusz György, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatója adta át. Az Irodalom Házában látható Mészöly Miklós-kiállítás anyagát Lovas Csilla művészettörténész gondolta újra
