Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-05-23 / 20. szám

2010. május 23. EGESZSEG-UGY SZEKSZÁRDI VASÁRNAP „A mosolynak hatalma és értéke van” Tudományos konferencia és ünnepi díjátadó az Ápolók Nemzetközi Napján Miklóssy Dezsőné veszi át az elismerést dr. Muth Lajostól A Magyar Ápolási Egyesület Tol­na Megyei Szervezete, a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza és a Betegápolá­sért Alapítvány az Ápolók Nem­zetközi Napja alkalmából egész napos tudományos konferenciát rendezett május 14-én a régi me­gyeháza dísztermében. Sas Erzsébet A zsúfolásig megtelt teremben a részt vevő egészségügyi dolgozók fehér, kék >j és zöld köpenyüket ünneplő ruhákra § váltották, hiszen minden évben ezen a ~ napon őket, az ápolókat köszönti a s szakmai vezetés, s a médiumokon ke- S resztül minden polgár. Ünnepi köszöntőjében Gliedné £ Tillmann Erzsébet ápolási igazgató megemlékezett a 100 éve elhunyt Florence Nightingale-ről, az ápolás ok­tatásának megteremtőjéről aki ezt a munkát megbecsült hivatássá tette. „Mi tartja az ápolókat ezen a pá­lyán?” - tette fel a kérdést az ápolási igazgató. Anyagi és erkölcsi megbe­csülésük egyre kevesebb lett az eltelt évek során, de azok, akik maradtak, ez­zel a választással hivatástudattal vég­zik munkájukat. „A mosolynak ereje, hatalma és értéke van” - mondta az ápolási igazgató. Dr. Muth Lajos főigazgató főorvos ünnepi beszédében leszögezte: nagy és valós probléma, hogy a kor emberé­ből hiányzik a belső béke, s ezért nem mosolyog. ,Az igények magasba szök­tek, az értékek megváltoztak, és ezek bizony visszatartják az emberek moso­lyát. Ez az ünnepség az elismerés, a megerősítés, a bizakodás napja is. Ki­zökkenés a hétköznapokból jelzés a társadatom felé, hogy létezünk, hiszen az egészségügyi dolgozók sem erköl­csi, sem anyagi szempontból nem kap­nak elismerést. Kevés az ápoló, nagyok a követelmények, a betegek elvárásai viszont változatlanok: odafigyelést, gondos ápolást, mosolyt remélnek. Egyre kevesebb ápolóval az adminiszt­ratív követelmények emelkedésével - a saját érdekükben munkájukat doku­mentálni -, egyre nagyobb erőfeszíté­seket kíván. Türelmesnek kell lenni, s kivárni a változást, amely bizonyára el­jön, bár nem egyik napról a másikra.” A megyei önkormányzat részéről Kollár László, a Szociális és Egészség- ügyi Bizottság tagja mondott köszön­tőt, melyben az ápolói hivatás fontos­ságáról beszélt, s arról mennyire idő­szerű lenne annak elismerése, hiszen az utóbbi időben 2600 orvos mellett 4000 ápoló hagyta el a pályát, s távo­zott zömmel külföldre, ahol jobban megfizetik munkáját. Akik itthon ma­radtak, azokra áldozatos munka várt - mondta Kollár László, majd kifejezte reményét, hogy ez a tendencia hama­rosan változik, s az egészségügyben dolgozók megkapják a megérdemelt erkölcsi és anyagi elismerést. Bíró Beáta, a Konferencia moderá­tora minden jelen lévő vezető és kollé­ga nevében köszönetét mondott azoknak az ápolóknak, akik az ünnep­ség alatt is a betegágy mellett teljesí­tettek szolgálatot. A bevezető után a Szent László Szakképző Iskola és Kol­légium Egészségügyi és Szociális Tag­intézményének tanulói ünnepi mű­sorral köszöntötték az ápolókat. A délelőtti program elismerések át­adásával folytatódott. Főigazgatói di­cséretben részesült Bélák Péterné (Központi Intenzív Osztály), Bertus Istvánné (Belgyógyászati Osztály, Pin­cehely), Szegi Katalin (Szülészeti- Nőgyógyászati Osztály) és Miklóssy Dezsőné (Röntgen és Ultrahang Diag­nosztikai Osztály). A Magyar Ápolási Egyesület Elisme­rő Díszoklevelét vehette át Ferenczi- né Csorna Beáta (Bőrgyógyászati Osz­tály), Szendiné Bach Margit (Pszichi­átriai Osztály) és Tóth Gyuláné (Gyer­mekgyógyászati Osztály). A kitüntetések átadása után a „Hospice ellátás napjainkban” cím­mel a Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Házának ápolási igazgatója tartott elő­adást a Hospice egész országra kiter­jedő helyzetéről. A délutáni szakmai programban öt szakmai előadás hangzott el: Né- methné Parittya Ildikó diplomás ápo­ló, baleseti szakasszisztens a két keré­ken elszenvedett koponyasérülések tanulságairól, Gaszler Andrea, transz- fuziológiai szakasszisztens a „Transz­fúzió biztonság és Gyakorlata Intéze­tünkben” címmel tartott előadást. Beráné Herczeg Erzsébet, kardiológi­ai szakasszisztens „Kardiológiai pre­venció arteriographiás szűréssel, já­róbeteg-ellátásban” témában, Péter Erzsébet vezető asszisztens „Négy év­tized a változás tükrében, avagy a (H)őskorban nálunk” címmel, míg Murelné Budai Beáta szociális mun­kás egy nyolcéves kislány különös esetéről értekezett. A daganatos betegségekről, őszintén ■ Dr. Al-Farhat Yousuf főorvos a daga­natos betegségekről tartott előadást a diabetes egyesület legutóbbi összejö­vetelén, a Balassa János Megyei Kórház „lila épületének” földszinti termében. Az előadó, a megyei kórház onkoló­giai osztályának főorvosa leszögezte: a daganatos betegségek elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze a preven­ció, a megelőzés, vagyis az emberek tá­jékoztatása, miként lehet csökkenteni a kór kialakulásának valószínűségét. A kiváltó okok közül számosat ismerte­tett, így például az örökletes okokat. Ilyen esetben a daganat kialakulásának valószínűsége 15-20 %-ra tehető. A fő­orvos kifejtette: ha időben szűrik ki a betegséget, műtét után máris gyógyul­hat a beteg, s nincs szükség kemoterá­piára. A környezet által kiváltott okok közt napjaink ipari, gazdasági életének káros hatásait emelte ki, de az okok kö­zött említhető a mozgásszegény élet­mód, az elhízás. A környezeti ártalmak jellemzően mellhártya daganatokban jelentkeznek, a szenvedélybetegségek okozta problémák, mint a dohányzás pedig a fej-nyaki és tüdőrák előidézői. A daganat sejten belüli zavarból in­dul: egészséges sejtjeink szaporodása közben, ha úgynevezett szabadgyökök jelennek meg, a törés egyértelművé vá­lik a szervezetben. Maga a daganat is ezen állapotból fejlődik ki, mely képes a szomszédos szerveket is megtámad­ni. Al-Farhat doktor elmondta azt is, hogy az új terápiás lehetőségek, a cél­zott, egyénre szabott kezelések, a szű­rések alapos szervezése mind a hatéko­nyabb gyógyulást segítik. A kivizsgálás rutin belgyógyászati neurológiai, gé­gészeti, radiológiai képalkotó (CT), va­lamint funkcionális (PÉT, SPECT) módszerekkel történik. Tünetekként csomót a bőrben, mellben, a rekedtsé­get, folyamatos kiújuló vérzést, vala­mint az új bőrelváltozásokat jelölte meg. Kezelése lehet sebészeti, sugár-, vagy kemoterápiás, másrészt biológiai, úgynevezett válaszmódosító kezelések (hormon-, immun-, génterápia). A har­madik csoportba a fizikai módszerek, mint a hőkezelés tartoznak, de kombi­nált módszereket is alkalmaznak. Előfordulását tekintve a nőknél az első helyen az emlődaganat áU, ezt a tüdő és a vastagbél kóros elváltozásai követik. A férfiaknál a tüdőrák a leg­gyakoribb, ezt a vastagbél és a gége/fej/nyak rákos megbetegedései követik. A prevencióban a primer szint a kialakulás megelőzését, a sze­kunder az elváltozások korai felisme­rését jelenti, míg a tercier szint a gyógyult betegek gondozását segíti. A főorvos a C-vitamin tabletták szedése helyett 100%-os narancsle- vek fogyasztását szorgalmazta, majd befejezésül az Európai Rákellenes Li­ga tízparancsolatát osztotta meg a je­lenlévőkkel, mely sorban: a dohány­zás kerülését, az alkohol mértékkel fogyasztását, a túlzott napozástól való tartózkodást, a munkavédelmi előírá­sokat, a friss zöldség/gyümöles és ros­tos ételek bevitelét, a zsíros ételek ke­rülését, a rendellenes vérzés, hosszan tartó köhögésnél, bélműködési zava­roknál, váratlan testsúlyvesztésnél, vagy anyajegy-elmozdulásnál és elhú­zódó probléma esetén orvoshoz for­dulást, nőknél a rendszeres méhnyak- rák- és emlőszűrést tartja elengedhe- tedennek. Gyimóthy Levente

Next

/
Thumbnails
Contents