Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-04-04 / 13. szám

14 » szekszárdi ¥A$4RNAP ANNO 2010. április 4. A legtöbben életük során hagynak nyomot történetünkben, má­sokat szülötteink becsülik szellemük­ért és tetteikért. A legnagyobb magyar­ról inkább az utóbbit mondhatjuk eL Garay már 1833-ban „a század hő­sét” látta benne „isteni szövétnekével jőni egünk fölé”, kinek célja „nemze­tének angyala lenni, a békés hazát bé­kében emelni fel”, ezért „Tiszteljük a hőst, aki hivatva lön / Meghághatatlan bércfokok élein / Égbe menni, s nem­zetének / A haladás kapuit kitárni.” S igaz ugyan, hogy „látják a jobbak, s mennek a fény után”, de az már csak a Szekszárd város történeti monográ­fiája kedves túlzása, hogy „Széchenyi István ösztönzésére 1841-ben megala­kult a Szekszárdi Kaszinó...” A dátum igaz, de egyetlen sor sem igazolja a közvetlen hatást; még az egyesület sa­ját alapításáról is azt mondja: „annak a lelkes, hazafias kornak a szülötte, amelynek alkotási vágyát még a nagy Széchenyi István lánglelke pezsdítette feL” Ráadásul ez a lánglélek Szekszár- don nem járt, csak Tolnán. Senki nem gondol rá, de mégsem véletlen; Széchenyi I860, április 8-án azon a Dénes-napon lett öngyilkos, mikor jövendő nyughelyénél, a nagy­cenki sírkápolnában búcsúsok tiszte­EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 148. Emlékeink Széchenyi Istvánról A nagycenki sírkápolna egykorú legnek 13 ott lévő rokona előtt. Az 1807-ben épített „kápolnában a hús­véti ünnepeken búcsú tartatik, me­lyet Széchenyi Ferenc eszközölt ki a római szentszéknél...” Megyénk fiai közül Zsivora György tudós jogászt látta utoljára I860, feb­ruár 10-én, de emlékét halála után egy hónapon belül Szekszárd utcanévvel, Tolna, Dunaföldvár (Egyed Antal apát és akadémikus tartotta) gyászmisével tisztelte meg, ahogy Faddon Bocsor Antal is. Őt már 1849-ben szekszárdi plébánosnak szerették volna a rebel­lis Ujváry József utódaként, s 1865- ben ide is kerüL Itt szolgál még Babits Mihály születésekor is, noha a jövő költőjét nem ő kereszteli. Babits családi hagyományként tisz­teli Széchenyit, akiről már 1909-1910- ben szonettje szóL Ha Ady le merte ír­ni: „egy poéta-Széchenyi vágytam len­ni”, ő sem marad el mögötte rajon­gásban: „Régi nagy újítónk, más újító voltál / harcod áldozat volt és eszmé­nyed oltár...” Pályája során többször állítja példának, s legkeserűbb önvallomásában, a Magyar köl­tő kilencszáztizenkilencben című esszében egyes szám harmadik személyben is a sa­ját helyzetéhez érzi hasonló­nak: „Kinek fájt úgy nemzete bukása, mint neki?... Igen: az önvád ez, melyet valami meg­magyarázhatatlan végzet foly­tán a jóra legbuzgóbbaknak kell mindig érezniök e megát­kozott országban, hol a leg- rajza jobb szándék is szerencsétlen­Az idős Széchenyi István (Hans Gasser alkotása) ségek oka lesz; a Széchenyi döblingi önvádja. Igen, az önvád ez; és gaz vol­na, hogyha nem érezné, s hogyha nem vallaná be férfiasán.” Ezt a motívumot emeli a legembe­ribb költészetté Baka István 1983-as Döbling című, terjedelmében és hatá­sában egyaránt hatalmas versével: „...Döbling Döbling Döbling dől a zá­por/ függöny lebben ablakom kitárul / s bandái a felbőszült dögöknek / roz­zant karszékem körül pörögnek / or­romat fricskázzák és röhögnek / s óbégatnak te tetted te tetted / te aki e népet fölemelted / tenkezeddel sírba is te lökted...” S még egy dátum. Aligha véletlen, hogy 1991. április 8-án halt meg Csengey Dénes is... Dr. Töttős Gábor Ódon időben ÁPRILIS 5-ÉN 125 éve, 1885-ben eleink ma­gyar és német lapok mellett 4-4 francia, héber s két angol újságot is járattak. ÁPRILIS 6-ÁN 110 éve, 1900-ban Wosinsky Mór a Sárközről tartott fonográfos előadást. A megyeházára került volt főispánunk, Sztankovánszky Imre képe. ÁPRILIS 7-ÉN 130 éve, 1880-ban a Garay szü­lőházára tervezett emléktáblára fölkérésre verset ígért Szász Ká­roly. ÁPRILIS 8-ÁN 150 éve, 1860-ban öngyilkos lett Széchenyi István: eleink hamaro­san utcát neveztek el róla. 145 éve, 1865-ben a mexikói császá­ri seregben megsebesült tökünk, Antal Ambrus. ÁPRILIS 9-ÉN 130 éve, 1880-ban Miklós Gyula szőlészeti-borászati kormánybiz­tos befejezte helyi látogatását. ÁPRILIS ÍO-ÉN 90 éve, 1920-ban Babits irta: ”vall- jatok, magyar csillagok, / védjétek a magyart: / volt-e dalunk, vagy só­hajunk, / mely nem békét akart?" ÁPRILIS 11-ÉN 135 éve, 1875-ben műkedvelő­ink a Garay-szoboralap javéira két vígjátékot adtak elő. A Feltámadás ünnepe Húsvét öröme, hogy az a Jézus, akit nagypénteken sírba helyeztek, az a Jézus Húsvét vasárnap hajnal­ban nincs a sírban, mert feltámadt. Ahogy az evangé­liumban olvashatjuk az angyali híradást: „Miért kere­sitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt!" Olvastam egy ismertetést egy amerikai filmről, amelynek szerzője ezt a címet adta: Sötétben a vi­lág. A film meséje szerint egy tudós régész ásatáso­kat végez Jeruzsálemben, a Golgota környékén. Az egyik napon bejelenti: megtaláltam Jézus sírját, és sír nem volt üres. Egy múmia feküdt benne, Krisz­tus holtteste, amit bárkinek meg tud mutatni. A rá­dió, a TV, a sajtó fölkapta a hírt, és világgá kürtölte a szenzációt: megtalálták Krisztus holttestét, illetve csontvázát. Kíváncsi turisták özönlenek Jeruzsá­lembe, mindenki látni szeretné a különös leletet. A kíváncsiskodók tömegén túl azonban sokkal na­gyobb a megrendült emberek tömege. A hír hallatá­ra, amely szerint Jézus nem támadt föl, valami sötét fátyol, szemfedő borul a világra. Mindenki, aki ed­dig Krisztust hirdette, egyszerre elhallgat. Mindenki, aki eddig Jézusba vetette reményét, kétségbe esik. Bezárják a templomokat, lebontják a katedrálisokat, ledöntik az útszéli kereszteket. A csalódott emberek EVANGÉLIUM elégetik a múzeumokban található Krisztus képe­ket. A hithirdetők hazatérnek, a papok is más foglal­kozás után néznek. Sötétség borul a világra, mert kialudt a legszebb remény csillaga. A film azzal vég­ződik, hogy a haldokló régész bevallja hazugságát: Krisztus sírját valójában üresnek találta... Ez a történet, ha nem is igaz, hanem elképzelt ese­mény, mégis nagyon találóan érzékelteti az igazsá­got, hogy milyen roppant jelentőségű Krisztus föltá­madása. Ezt felismerte Szent Pál apostol is, aki nyíl­tan kijelenti: ha Krisztus nem támadt fel, akkor hiába­való a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hiteteket. Húsvéti jókívánságként kívánom, hogy a feltámadt Krisztus éljen bennünk, a feltámadt Krisztus legyen mindig a reményünk! Ezzel a reménnyel tekintsünk társadalmi életünk nagy eseménye, az előttünk álló választások elé. Higgyünk abban, hogy a jó le tudja győzni a rosz- szat, az igazság felülkerekedik a hazugságon. Le­het, hogy már belefáradtunk a közélet eseményei­vel foglalkozni, mert kiábrándultunk a politikusok­ból, hiszen minden napra jut legalább egy botrány. Most viszont, amikor itt van a lehetőségünk, hogy békés és demokratikus eszközzel, a szavazással fejezzük ki véleményünket és akaratunkat, ne ma­radjunk otthon, mert minden jóakaraté emberre szükség van, hogy megtörténjen - s ne csak papí­ron, de a szívekben és a fejekben is - a rendszer- váltás. Tudjunk végre szakítani a múlttal, és a jövő­ben legyen becsülete az életnek, a családnak, a munkának, a keresztény hitnek és az erkölcsnek. A világosság és a sötétség erői most is összecsap­nak, ahogy Jézus feltámadása után is. A főpapok hazugságra veszik rá a katonákat az igazsággal szemben, és az apostolok tanúságával és igazágá­val szemben áll a katonák hazugsága. Mi legyünk a világosság fiai, és válasszuk az élet kultúráját, a há­lál kultúrájával szemben. Válasszuk Krisztust és a keresztény értékeket a saját személyes családi és társadalmi életünkben egyaránt, hogy megtörtén­jen a magyar nép és nemzet feltámadása. Ámen. Bacsmai László katolikus plébános ÖRÖMSZÜLÖK TALÁLKOZÓJA Szeretettel várjuk azokat a szülőket, akiknek az idén házasodnak gyermekeik, hogy erre az eseményre közösen felkészüljünk. A találkozó ideje és helye: április 6. (kedd), 18.30 óra, a plébánia közösségi házában (Béla király tér 9.).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents