Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-04-04 / 13. szám
SZEKSZÁRDI VASÁRNAP MOZAIK 2010. április l Faültetési akciót tartanak pénteken három helyszínen Az elmúlt év végén a rossz idő miatt meghiúsult faültetési akciót április 9- én, pénteken, 17 órai kezdettel tartja meg a polgármesteri hivatal A Gemenc Zrt. jóvoltából háromszáz facsemete elültetésében vehetnék részt a szekszárdiak három helyszínen: a Cinka és Kerámia utcák közötti játszótéren, a Mintalakótelep 56- os úttal párhuzamos részén, valamint a Zöklkert utca és az Előhegy utca közötti játszótéren. Akik a fent említett faültetési akciók mellett családi házuk előtt szépítenék a közterületet, azok utcafásításra a madárberkenye fajtát igényelhetik. További információ: a városháza hivatali időben hívható 74/504-109-es telefonszámán. HÍRSÁV Díjazott Halász-borok Mint minden évben, idén is Révfülöpön rendezték meg az Országos Evangélikus Borfesztivált. A hagyomány abban is folytatódott, hogy a szekszárdi Halász János borait ezúttal is érmekkel díjazta a neves zsűri. A Halász-borok közül aranyérmes lett a 2008-as bikavér, ezüstöt kapott a 2009-es Siller és Kékfrankos, míg a rosé bronzérmes tett. Névcsere Az előző számunkban a Brille Optikáról megjelent írásunkban sajnálatosan „átkereszteltük” az üzlet egyik tulajdonosát Pohlné Győrfy Anitától és olvasónktól ezúton is elnézést kérünk! Magyarország államfő-történetéről Dr. Mezey Barna: köztársasági elnökünk a parlament „foglya” A köztársasági elnöki jogintézmény csírái hazánkban nem kevesebb, mint 161 évre, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményei közben lezajló jogi átalakítások idejére nyúlnak vissza, és Kossuth Lajoshoz kötődnek. Gyimóthy Levente Ahogy azt a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban tartott előadásán dr. Mezey Barna jogász-professzor kifejtette: 1990-ben több kollégáival el akarták érni, hogy a kádárista diktatúra utáni időszakban a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza: ennek az SZDSZ-MDF paktum tett keresztbe. Az elnöki jogkör - mint elmondta - az eltelt két évszázad alatt tradicionális utat alakított ki magának: meghatározó, hogy egy államfőnek egyrészt operatív kérdésekkel kell foglalkoznia, azaz azonnali döntéseket kell hoznia bizonyos helyzetekben. Más kérdés a reprezentatív funkció, vagyis a „királyi pozícióba” történő ültetése az arra kijelölt személynek. Az államformától függ, hogy királynak, vagy elnöknek nevezzük ezt a pozíciót. A monarchiában (monos=egyedül, archein= uralkodó) „királyszerű” fejedelmek, kormányzók látják el e feladatot, míg a demokráciában automatikusan civil személyt jelölnek e pozícióra, mely tisztségviselő jellegű államfőt takar. Az államfők ugyanakkor a monarchia alatt trónörökléssel, élethossziglan tartó, szent és sérthetetlen, isteni kegyelemmel rendelkező státusszal bírnak, a köztársaságban viszont hivatali időre, civil beiktatásDr. Mezey Barna jogász-profesz- szor, az ELTE új rektora sál, felelősséggel és elmozdítható pozícióban állnak, mely uralom alapja a népszuverenitás. Hazánkban Kossuth Lajos kormányzósága és az oda vezető út állt legkorábban közel a köztársasági elnöki jogkörhöz. Mezey doktor szerint annak ellenére, hogy nem kiáltotta ki a köztársaságot - az események gyakorlatát tekintve - mégiscsak Kossuth számít első köztársasági államfőnknek. Ő maga - Hunyadi János és Szilágyi Mihály után - ugyan országunk harmadik kormányzója volt 1849. április 14. és augusztus 11. között, de köztársasági elemekkel is élt. Republikánusnak vallotta magát, köztársaságpárti színekben nyilatkozott, 1848 szeptemberétől pedig a lemondott Batthyányi kormány helyére Honvédelmi Bizottmányt hozott létre, melynek élén állt, s mely a királyt is he lyettesítette. Ekkor kezdeményező Kossuth a saját államfő státusánál megalkotását Görgeyvel történi egyeztetése során. Előterjesztette ; Függetlenségi Nyilatkozatot, melye - miután a Honvédelmi Bizottmány nem szavazott meg - a Debrecen Nagytemplomból a néphez szóív: fölolvasott, s melybe a szabadság harc alatt ezen passzust emelte „amíg rendeződnek a viszonyok, : kormányzó elnök látja el a végrehaj tó hatalmat”. Ezt Szemere Bertalai miniszterelnök és Békepártja nen engedte, és Kossuth leendő jogosít ványait töröltették. Az I. Magyar Köztársaság elnöke Károlyi Mihály az aktuálpolitika (háborús) helyzet miatt lett teljha talmú kormányfő és államfő egy szerre, míg 1946. február 1. és 1948 augusztus 3. között a kommunisták kai sikertelenül szembeszegülő kis gazda-párti Tildy Zoltán folytatta : sort államfőként. Negyvenévny kommunista diktatúra után, 199C óta - az SZDSZ négy igenes szavazá sának következtében, amely kezde ményezés az akkor Pozsgay Imre el len ment - nem a nép, hanem az or szággyűlés! választja a köztársaság elnököt. Dr. Mezey Barna szerint a több nyíre passzív Göncz Árpád utár Mádl Ferenc tartalmasabbá tette ; státuszt, Sólyom László pedig meg próbálja kitágítani funkciója szül kereteit törvények megvitatásra visszaküldésével, véleményalkotás sál. Ugyanakkor kijelenthető: a ma gyár köztársasági elnök más orszá gokhoz képest még mindig „foglya’ a parlamentnek. Vétkesek közt... Mára közhelyszerű megállapítás, hogy Magyar- ország az Európai Unió eg}ik legkorruptabb országa Akárhogj’ is nézzük, az elmúlt 8 év, a balliberális (rém)uralom csúcsidőszakának számított Az elherdált miUiárdok, sárba tiport jogok, alkotmányellenes törvények megszavazása, kilakoltatások és szegénység kísérték a baloldal éveit Nemrég hosszú sorok kígyóztak az ingyenkonyhák előtt, holott a balliberális (Bokros-tanított) szakértők szerint idehaza kánaánszerű körülmények honolnak, s csak a legnagyobb ellenzéki párt riogat a kukából kajálás elterjedésének nem létező képével A rózsadombiproletárok szerint ez az időszak a tejben-vajban fürdés aranykorát hozta, melyet a növekvő életszínvonal (Gy. E: Jobban élünk, mint 2001-ben”), s a csökkenő adók hazugságaival próbálnak eladni. Néha már mennyei puttókkal színesített hangulatról halandzsáznak hazánk kapcsán, ám sosem felejtik el hozzátenni, hogy a nagyobbik ellenzékipárt elűzi ezt a karnyújtásnyira lété idillt, így mitulen rosszért csakis ők tehetnek a hibásak, nem pedig a döntéshozók. Eközben olyan országban élünk, ahol 2001-ben 1,7 millió emberéit a létminimum alatt, jeletilegpedig 3,1 millió. Az orvosok, egészségügyi dolgozók, fiatalok elvándorlása folyamatos. A baloldali egészségügy(irtás) odáig vezetett, hogy ma közel ezer település maradt alapellátás nélkül Az elmúlt 8 év lassan minden társadalmi csoportban ellenérzés tárgya lett:fiatalok, érettségizők, egyetemisták, értelmiség, gazdák, munkások, vidékiek,fővárosiak, határon túliak... Hazánkban az államadósság a 2001-es 7951 milliárd forintról 2010-re elérte a 20 420 milliárdot. A hivatalos munkanélküliségi ráta 11,4 százalék! Utoljára 1994-ben volt hazánkban ennyi munkanélküli. A pályakezdő fiatabk helyzete még elkeserítőbb, közülük ma minden negyedik munkanélküliként vág neki az életnek. Mindezek ellenére a baloldali kormány még mindig optimista kampányokat pénzel. Jó példa erre azEU-s pályázatok sorsa. Évekig kecsegtették a magyarokat: mekkora lehetőségek lesznek a pályázatokban. A szomorú valóság azonban az, hogy rengeteg pénz marad kihasználatlanul és nem a tájékozatlanság, hanem a rendkívül nehézkes, tehetetlen és sokszor dilettáns állami bürokrácia miatt Sok esetben odáig jutottunk, hogy nem az a csapás, ha nem nyer meg valaki egy pályázatot hanem az ha megnyeri. A probléma oka egyszerű: a pénzeket nem fizetik ki időben, de a magas követelményeket akkor is elvárják, amikor nem biztosítják rá az anyagi forrásokat. Hiba lenne azonban ezeket a gondokat az EU számlájára írni. A balliberális kormányaink toltak ki velünk a leginkább. Már a csatlakozási tárgyalások során is úgy tűnt hogy inkább az EU-t képviseli a magyar baloldal a hazai érdekekkel szemben. Na, ennek meg is lett az „eredménye”. Hazánk az egyetlen ország, amely az uniós csatlakozással veszített erejéből Leszakadásunk oka, hogy az országot olyanok irányították az utóbbi időben, akiknek szellemisége és ténykedése idegen a nemzeti gondolattól és az európai gyakorlattól Hollandus Zsolt
