Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-03-28 / 12. szám
2010. március 28. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK m SZEKSZÁRDI VASÁR 9 „Nem az énekes szüli a dalt...” Csötönyi László: Neveletlen szülőnek neveletlen a gyermeke Csötönyi László mikrofon mögött, a Rádió Antritt stúdiójában A Zeneakadémia negyedéves hallgatója, Környei Miklós választása Csötönyi László előadóra esett. Miklós voksának bizonyára sokan örülnek, hiszen a városlakók legtöbbje csupán a rendezvényekről, illetve a rádióból ismeri a roppant szerény fiatalembert, ám jóval kevesebben tudják, ki is valójában ez a szuggesztív egyéniség. V. Horváth Mária- Verset és prózát mond, műsorokat vezet, sőt rendre felkérik, hogy versmondó versenyeken zsűrizzen. Tehát előadóművész?- Nem tartom magam előadóművésznek, inkább versszerető versmondónak. Ezek amúgy is csak szavak... E tekintetben az ember azzal méretik, amit felmutat, amit letett, letesz az asztalra.- Honnan indult az irodalom iránti rajongása?- Anyai örökség. Imádta, s ma is szívesen olvassa a verseket, a regényeket, gyermekkoromban sokat segített a verstanulásban, és az odaadása, vers- szeretete belém ivódott. Sajnos, az élete úgy alakult, hogy a tehetsége sosem tudott beteljesedni. Ilyen alapokkal indultam, majd a bátaszéki gimnáziumba kerülve életem újabb meghatározó szakasza kezdődött. Ezt osztályfőnökömnek, a magyar-francia szakos László Jánosnak köszönhetem. Korán Jelfedezett”, néhány hónap múltán már versmondó versenyeken vettem részt. Harmadikos voltam, amikor a Regősök húrján nemzetközi versenyen győzedelmeskedtem, rá egy hónapra pedig elnyertem az első Kazinczy-ér- memet. Főiskolásként 2000-ben ismét Kazinczy-érmes lettem, s elmondhatom, hogy tavalyelőttig én voltam a helyi főiskola egyetlen díjazottja.-László tanár úr merre orientálta?- Magyarok és külföldiek felé egyaránt. Szívem csücskei elsősorban a magyarok, Babits Mihály, Radnóti Miklós, József Attila, de a világirodalom remek szerzői közül is többen szerepelnek a „toplistámon”.- A költemények műfaját illetően mi áll legközelebb Önhöz? Ballada, szonett?- Nem, ilyen nincs. Nálam ez inkább hangulatfüggő, ám „hivatásilag” bármikor rá tudok hangolódni akármilyen versre, ami így, 31 esztendősen már nem különleges.- Egy-egy vers elolvasása képes meghatározni a hangulatát?- Abszolút. Akár úgy, hogy kedélyállapotomhoz illő költeményeket olvasok, de úgy is, hogy - mint igen gyakran - fellapozok egy-egy kötetet, s beleélem magamat a költő gondolataiba, ami felvillanyoz, elszomorít, vagy vidámmá tesz. Gondoljunk csak Babits Mihály a „Mint forró csontok a máglyán” című verssoraira: „Nem az énekes szüli a dalt:/ a dal szüli énekesét./ Lobbanj föl, új dal, te mindenható!/ Szülj engem újra, te csodaszép!”- A tanítóképző után elvégezte a magyar szakot... Nemeskürty István úgy fogalmazott: kitüntetőbb lenne a tanító úr, hiszen a gyermekek oktatásában, irányításában az óvónők után rájuk hárul a legnagyobb feladat. Megjegyezte, ennek szellemében állapítaná meg fizetségüket is...- Nálunk fejlettebb nyugati, de bizonyos keleti társadalmak ezt már régen „felfedezték”. Japánban az óvoda- pedagógusokat a legtehetségesebb, legjobb tanulókból választják ki, majd öt év egyetemi képzés következik. Ók tudják, amit mi elfelejtettünk, hogy az óvodából és a kisiskolából indul minden. Ezért is szerettem volna óvó bácsi lenni, de a fehér holló szerep nagyon zavart volna.- Jegyezzük meg a legtöbb szülőnek sem ártana egy sokrétű gyermeknevelési kurzus...- Jó gondolat, hiszen egyre inkább látjuk, hogy - nagyon tág értelemben véve - neveletlen szülőnek neveletlen a gyermeke, és sajnos egyre több a neveletlen szülő, a neveletlen gyerekkel pedig nagyon nehéz mit kezdeniük a pedagógusoknak, akiknek se joguk, se idejük, se energiájuk, se képzettségük nincs, hogy a szülőket tanítsák. Lehet, hogy eljön az idő, amikor a pedagógusi feladatkörbe mindez is beletartozik.- Miért választotta a pedagógus- pályát?- Gyerekkorom óta semmi más nem fordult meg a fejemben, csak a tanítás, mégpedig minél kisebb gyermekek tanítása.- Óvó bácsi alig van, tanító is kevés, pedig a csonka családok esetében is áldásos lenne a férfinevelő.- Az osztályaim példájából kiindulva mondhatom, a diákók 50-60 százaléka csonka családban nevelkedik. Ez nagyon elkeserítő...- Tíz évig tanított. Sikerült diákjaiba plántálni a versszeretet?- Nagyon fontosnak tartom a mintaadást, különösen a pedagógusok esetében, így mindig igyekeztem személyes példával előrukkolni. Úgy gazdálkodtam az idővel, hogy a tanórákba beleférjen egy-egy szemelvény felolvasása, vagy vers elmondása, átbeszélése. Sőt, aki önmaga örömére megtanult egy verset, akkor annak elmondásával kezdődött a tanítás. Ezért plusz jegyeket lehetett kapni. Osztályfőnökként volt, hogy fejezetenként komplett regényeket olvastam föl a gyerekeknek. Ezeket az elcsípett öt-hat perceket valósággal imádták, s úgy láttam, ez által fölkeltettem az érdeklődésüket, s erősödött bennük az olvasás szeretete.- Olvastam, hogy a többségnek nem megy a memorizálás.- Könyörgöm, miért menne? Nincs előttük személyes példa, hiszen a szülők nagy része az egyszerűbbet választja: vásárol egy számítógépet a gyereknek, vagy biztosítja a korlátlan tévézést. Még a gyerekszobába is beállít egy készüléket... Pedig mennyivel többet jelenthetne a közös társasozás vagy az esti mese, amelynek a lényege nem csupán a történet, hanem a szülő-gyermek közti meghittség erősödése.-A közelmúltban elhagyta az iskolát, s átjött a Rádió Antrittba főállású szerkesztő-műsorvezetőnek.- Fogok én még tanítani, ezt a helyzetet csak némi pauzának tekintem. Több oka van, hogy eljöttem, beleértve az anyagiakat is... Két diplomával, három pótlékkal és tíz év szakmai gyakorlattá százezer forintot kerestem. Szóval miért koptak ki a pályáról a férfiak? Bevezetnek különböző korszerűnek nevezett, ám haszontalan dolgot, hogy valakik anyagi hasznot húzhassanak belőle. Itt van például a kompetencia alapú oktatás. Ugyan! Fölbolygatnak olyan remek hagyományokat, amelyek Nobel-díjas tudósokat, szakembereket, művészeket teremtettek. Na, most jól felhúztam magamat... Fontosnak tartom, hogy gyermeknevelésben, pedagógiában egyaránt alaptétel az érzelmi kötődés kialakítása a gyermek és a pedagógus, illetve a szülő között. Hiszen csak ez által lehet megfogni a gyermeket, ami a hatékony együttműködés alapja.- A legszebb dologról, a családról érdeklődöm.- Feleségem, Beáta a Kolping iskolában tanít. Két kisgyermekünk van: Borbála öt és fél éves, Gáspár pedig három és fél esztendős, mindketten a gyakorlóban ovisok és egészségesen zsiványok.- Mi a kedvenc meséje a gyerekeinek?- Borinak az Anna, Peti, Gergő sorozat. Szép rajzokkal, kedves szövegekkel kíséri végig egy család életét. Gáspár mindenevő, ám mostanában kedvenc időtöltése a kardozás, a harcolás.- Kinek nyújtja át a jelképes stafétabotot?- Kálóczi Istvánnak, aki nyugdíjasként is aktívan éli az életét. Vidám közösségi ember, nótaénekes, aki gon- doskodóan tölti az idejét gyümölcsösében.
