Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-03-28 / 12. szám
2010. március 28. INTERJÚ SZEKSZÁRDI USÜHUW A sport a demokrácia iskolája Beszélgetés dr. Schmitt Pállal, az Európai Parlament alel nőkével, a MOB elnökével Dr. Schmitt Pál a brüsszeli Európai Parlament legmagasabb rangú magyar tisztségviselője, a NOB alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, kétszeres olimpiai és világbajnok párbajtőröző. Kampánykörútja során a múlt héten Simontornyára és Szekszárd- ra is ellátogatott, ekkor adott interjút lapunknak. Cser Ildikó- A 2006-os EP-választások idején úgy fogalmazott: sereghajtók vagyunk Európában. Változott azóta a helyzet?- Sajnos tovább romlott. A nemzet vagyonának kiárusítása folytatódott, óriási mennyiségű pénzek tűntek el, az euró bevezetése szinte fényévnyire látszik. Amikor beléptünk az unióba, azt mondtuk, hogy nemsokára felzárkózunk a nyugat-európai országok színvonalához. Most meg esedeg a szlovákok behozatala lehet a célkitűzés, ami enyhén szólva siralmas. Nem nyugszunk azonban bele: eltökélt szándékunk, hogy az EU-hoz egy erős Magyarország tartozzék. Megfogalmaztuk a Nemzeti ügyek politikája című anyagot, ami akkor válik a nemzeti ügyek kormányprogramjává, ha a Fi- desz-KDNP színeiben erre felhatalmazást kapunk.- Brüsszelben milyen Magyarország megítélése?- Amikor napvilágot látott az őszödi beszéd, amely beismerte, hogy a magyar kormány hazugságra építette nemcsak az ország irányítását, de már a választást is, nem kis meglepetést keltett az Európai Unióban. Ezek után már alig csodálkoztak azon, hogy a nekik szolgáltatott adatok is manipuláltak, és végképp nem lepi meg őket, hogy olyan gazdasági mutatókkal rendelkezünk, amelyekkel sereghajtókká váltunk. Az ország gazdasági helyzete, az uniós pályázatok rossz félhasználása, a munkanélküli mutatók - egymillió magyarnak nincs ma állása! - az unióban nem ismert méreteket öltöttek. Gyakran felteszik nekünk a kérdést, hogy Magyarország valóban csak ennyire képes?- Az európai uniós pályázatok terén tapasztalat, hogy akár több év is eltelik az anyag beadásától az elbírálásig. Több település, így Szek- szárd is szenved ettől Akadnak, akik az önkormányzatot hibáztatják a beruházások csúszásáért, mások magát azEXJ-t tartják felelősnek.- Az emberek nem érzik a tagság előnyeit a mindennapjaikban. Ez azonban nem az Európai Unión, hanem a Schmitt Pál: „óriási munka áll előttünk” magyar kormányon múlik. Ha sok a munkanélküli, a szegény ember, ha a családokat, vállalkozókat nem becsülik meg, mindenki hajlamos a szkepticizmusra. Nálunk ráadásul a pályázati pénzeket elsőként a baráti körnek osztogatják, s csak azután a többieknek. Mi le fogjuk szűkíteni a pályázatok elbírálását 30 napra. Ezermilliárd forintnyi támogatásról van szó évente! Hatalmas összeg amelyet igenis várnak a települések, a gazdák, az önkormányzatok, az elmaradott térségek. Vétek az egész magyar lakosság ellen, hogy bürokratikus kezelés vagy nemtörődömség miatt ennek a hatalmas összegnek a kétharmadát nem hívtuk le.- Van kiút ebből a helyzetből?- Látjuk a kiutat, s azt is, hogy milyen óriási munka áll előttünk. Amennyiben megkapjuk a bizalmat, a legfontosabb ügyeket azonnal kezelni fogjuk.- Sokan attól tartanak, hogy olyan állapotban veszi át az országot a következő kormány, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem tudja végrehaf tani a jprogramját- Most, hogy a szocialisták látják, hogy vége, viszik, ami mozdítható. Felkészültünk rá, hogy a minisztériumokban nemhogy üres kasszát, de hiteleket, eladósodást találunk majd Sportemberként sosem mentem fel úgy a pástra, hogy feltettem a kezem: erős az ellenfél, el se kezdjük a meccset Van már mögöttünk kormányzási ciklus, amikor elértük, hogy az emberek bízzanak bennünk. Megmutattuk, hogy lehet a nemzeti ügyek iránt elkötelezetten, a választópolgárok iránti alázattal vezetni az országot. Van tervünk, tapasztalatunk, vannak nagyszerű szakembereink, már csak a kellő mértékű választói támogatás hiányzik.- Térjünk át szakterületére, a sportra. Van olyan politikai erő, amely szerint az elmúlt húsz év minden kormányzati ciklusa egyforma volt Mit gondol erről?- Egyáltalán nem értek egyet. A polgári kormány idején számos fontos lépést tettünk, mert felismertük, hogy a sport komoly stratégiai ágazat. Említsük csak a Bozsik-programot és a Nemzeti Atlétikai Programot, amiket következő kormány megszüntetett. Nem az a legfontosabb, hogy bajnokaink legyenek, bár az hozzájárul az egészséges hazaszeretethez. A magyar gyerekek 60, a teljes lakosság 90 százaléka semmilyen sportot nem űz! Pedig a sport szociális kohézió, a személyiség megvalósításának az első színtere, a sport maga a demokrácia iskolája. Nyilván nem véletlen, hogy Horváth Istvánék a programjaik közé iskolai tornaterem fejlesztést és uszoda-fürdőépítést is illesztettek. A statisztikák azt a veszélyt jelzik, hogy elhíznak a fiatalok, a munkabírásuk gyengébb lesz. Pedig ha egészségesebbek, erősebbek az emberek, akkor hosszú távon kevesebb orvosi kezelés, elvonókúra, büntetőintézet kell. A sport kifejti áldásos hatását, és a befektetés bőven megtérül Ma a magyar állam - az önkormányzatok pénzét is beleszámítva - az összköltségvetésének 0,5 százalékát költi sportra, míg az európai átlag 1-1,5 százalék között mozog. A magyar állam bevétele a sportból 3, a foglalkoztatási oldalon további 2-3 százalék. Vagyis szinte a sport szponzorálja az államot, és nem fordítva.- Ön korát megfuizudtolóan attraktív, sportos jelenség. Amellett, hogy igen ejfoglalt, belefér napjaiba a testmozgás?- Ma kora reggel úsztam és szaunáz- tam. Minden napra vállatok munkát, ehhez a fizikai erőnlét elengedhetetlen. Hatvannyolc éves vagyok, ezért igyekszem magamat kondiban tartani, az izmaimat feszesnek megőrizni. Az „ép testben ép lélek” kötelező mindenki számára, nekem pedig jó példával kell elöl járnom. Makray Katalin hazajött Szekszárdra Férjével Szekszárdon járt Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornásznőnk is, akire sportsikerei mellett a három kislányával tartott tévétornából is sokan emlékeznek. Makray Katalin hazajött városunkba. Nagyszülei az újvárosi temetőben nyugszanak, ő maga pedig kiskorában egy évig náluk lakott, majd nyaranta rendszeresen visszajárt ide testvéreivel vakációzni. Beszélgetésünk során megelevenedett a szeretett nagypapa, vitéz Makray Ferenc postamester emléke, aki városi képviselő is volt. A dolgos nagymamáé, aki meghitt fészekké varázsolta a nagyszülői házat akkor is, amikor már mindenüket elvették, és folyton költözniük kellett. A nagyapa testvére, Makray Lajos, a belvárosi templom egykori plébánosa, és sorban a balparásztai szőlő, a Garay téri ház, a Csapó- és a Pelényi ház, ahol szintén éltek a nagyszülők, a strand, a régi Sió-híd képe. Mozaikok a múltból, amelyek Szekszárdot mindmáig Katalin szíve csücskévé teszik. A Schmitt-házaspár lányai már felnőttek. A legnagyobb Amerikában él, ott neveli jó magyarnak a gyermekeit, a két kisebb Pesten lakik, ők is anyukák már. A kérdésre, hogy mivel telnek most a napjai, Katalin természetes egyszerűséggel így válaszolt:- Most dolgos időszak van, mert a hazát meg kell segíteni. Flazaszeretet csatában meghalni, de van hétköznapi hazaszeretet is, amikor meg kell tenni, ami tőlünk telik: a jövőért, az unokáinkért. Lehet az ajánlószelvény-gyűjtés, vagy csak barátságosan meggyőzni valakit arról, hogy ne legyen közömbös. Ezen fáradozom én is. ,
