Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-03-21 / 11. szám

2010. március 21. HÉTRŐL HÉTRE „ SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Számot adott gazdálkodásáról a város Ács Rezső: „A szekszárdi vállalkozások bizonyították, hogy lehet rájuk számítani” Idén immár harmadik alkalom­mal rendezte meg vállalkozói fó­rum-sorozatát Szekszárd város önkormányzata. A tájékoztató­kon Horváth István polgármester mellett Ács Rezső gazdasági al­polgármester vett részt. Őt kér­deztük a tapasztalatokról. SzV- Úgy gondolom, hogy a vállalko­zások közül nem mindenki rendel­kezik naprakész információkkal a város ügyeit illetően.- Ez pontosan így van, ezért is tart­juk fontosnak, hogy évente számot ad­junk az elvégzett munkáról és bemu­tassuk terveinek, folytassuk a 2006- ban megkezdett párbeszédet a helyi gazdaság szereplőivel A prezentációk két részből álltak: egyfelől nagyobb vo­nalakban bemutattuk a város gazdálko­dását, összehasonlítva a 2002-2006-os és a 2006-2010es ciklus számait, be­mutatva a két éra közötti gazdaságfilo­zófiai különbségeke, illetve egyfajta számvetést készítettünk, hogy mire is költöttük a szekszárdi vállalkozások adóforintjait. A fórum rámutatott arra is például, hogy minél kisebb egy vállal­kozás, annál kevesebb információval rendelkezik a város gazdálkodásáról Ezért is fontos a személyes találkozás és tájékoztatás a városvezetés részéről- Milyen főbb irányvonalak mentén halad(t) a városgazdálkodása?- Négy prioritást fogalmaztunk meg. Az első, hogy a város számára fontos, nagy és értékes intéz­ményrendszert fent tudjuk tarta­ni. Ezt annak el­lenére sikerült megvalósíta­nunk, hogy a fo­lyamatosan csök­kenő állami tá­mogatás - az elmúlt négy évben több mint 600 millió forintot vont el tő­lünk a kormányzat - már csak a költsé­gek mintegy 50 százalékát fedezi, a többit az önkormányzatnak saját be­vételeiből kell biztosítania, kigazdál­kodnia.- Célul tűztük ki a megkezdett fej­lesztési program továbbvitelét, a ter­vezett beruházások megvalósítását is. A 2010. évi költségvetés tartalmazza az ehhez szükséges önerőt. Több nagy program a pályázati rendszer anomáliái miatt nem kezdődhetett el tavaly, ezekre reméljük idén sort tu­dunk keríteni.- Feladatunk volt továbbá, hogy a vállalkozások felé 2006-ban fennálló 476 millió forintos tartozást csök­kentsük. A 2009-es esztendő végére ez az összeget 101 millió forintra szo­rítottuk le, de természetesen ezzel sem lehetünk elégedettek. Nehézsé­geink ellenére a 2009-es évet sikerült hitelfelvétel nélkül zárnunk.- A negyedik prioritás a városlakók és a vállalkozások közérzetét és a tele­pülés élhetőségét maghatározó város- üzemeltetés részarányának és össze­gének növelése volt.- Valóban, egy település élhetősé gét nagyban meghatározza, hogy az önkormányzat mennyit képes fordítani városüzemeltetésre...- Úgy gondolom, ezen a téren is nagyot léptünk előre, hiszen évről évre egyre többet költhetünk utak és járdák építésére, felújítására, vá­rosszépítésre, ami a polgárok kom­fortérzetét jelentősen növelheti. A ciklus elején 510, az idei évben pe­dig 550 millió forintot tervezünk vá­rosüzemeltetési feladatokra. A 2002 és 2006 között ennél éves szinten mintegy 130 millió Ft-tal költött ke­vesebbet a város.- A válság milyen hatással lesz a helyi adóbevételekre?- A szekszárdi vállalkozások is ne­héz időszakot tudnak maguk mögött, ezért az idei költségvetésbe - az óva­tosság elvét szem előtt tartva - a ko­rábbinál közel 250 millió forinttal ke­vesebb helyi adóbevételt terveztünk. Az elmúlt négy év megmutatta, hogy a város gazdálkodásában egyre na­gyobb szerepet töltenek be a helyi be­vételek, hiszen ezeket a források az ál­lam nem tudta elvonni az önkor­mányzatoktól és ezekből lehet gazdál­kodni, illetve ezek a jól tervezhető és a költségvetésbe biztosan be is folyó bevételek, szemben az állami támoga­tások egy részével Ezért is tartom ag­gályosnak, hogy 2010 őszétől a helyi adóbevételek az APEH-hez folynak be.- A ciklus elején a teljes költségve­tés 14,7 százalékát tette ld a helyi ipar­űzési adóból származó bevétel ez az arány 2009-re 19,2 százalékra emelke­dett. A szekszárdi vállalkozások tehát folyamatosan bizonyították, bizonyít­ják, hogy lehet rájuk számítani. Mi ter­mészetesen a köszönet mellett szeret­nénk ezt viszonozni, mert közös érde­künk a város, a térség fejlődése. A he­lyi gazdaság szereplői is számíthatnak a városra. A városvezetés sok terüle­ten tud együtt működni a vállalkozói körrel, elég, ha csak a városi rendezvé­nyekre gondolunk, amihez támogató­inknak köszönhetően 2009-ben nem kellett közpénzt felhasználni.- Milyen visszajelzéseket kaptak a fórumokon?- Megannyi értékes észrevétel ér­kezett, melyeket igyekszünk beépíte­ni a következő időszak döntéseibe. Szeretnénk, ha az elmúlt négy évben elindult pozitív folyamatok (város- üzemeltetés részarányának növelése, szigorú gazdálkodás, céltudatos fej­lesztések) folytatódnának. Egyik fő feladatunknak tartjuk, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsünk Szekszárdon, ami kedvező a működő vállalkozásoknak, és vonzó az újon­nan letelepülőknek is. Ennek kereté­ben szeretnénk például tovább fej­leszteni az ipari parkot. Emellett azon dolgozunk, hogy paksi atomerőmű bővítése kapcsán Szekszárd is része­süljön annak pozitív hatásaiból hi­szen például mind az építkezés, mind az üzemeltetés során jelentős humán- erőforrás letelepedésére készülünk, és szeretnénk a helyi vállalkozásokat is munkához juttatni. Indul a sportosztály ősztől az I. Béla Gimnáziumban ■ Nagy volt az érdeklődés az I. Béla Gim­náziumban ősszel induló sportosztály hint a 28-as létszámú osztályba több mint félszázan jelentkeztek. Már túl va­gyunk az elméleti, majd a sportági fel­vételi vizsgán, mire e sorok megjelen­nek, talán az értesítő is megérkezik a kosaras, kézilabdás, focista nyolcadiko­sokhoz. A három nagy szekszárdi egye­sülettel már folyamatban van a szerző­dés megkötése is, ami előfeltétele a köz- oktatású sportiskola középiskolai szin­tű működtetésének. Ezután a Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet is bejegyzi a szekszárdi intézményt, s csak ezt kö­vetően lehet benyújtani az igényt a köz­ponti támogatásra. Az I. Béla Gimnázi­um szándéka eltökélt a már eddig is lé­tező tevékenységek mellett a jövőben a sportprofil is „ráragadjon” az iskolára.- Intézményünk tehetséggondozó középiskola, ehhez hozzá tartozik a művészet, a sport és minden egyéb te­rület, amitől az ember harmoniku­sabb életet élhet - jegyezte meg Hajós Éva, a gimnázium igazgatója. - Egy ilyen sportosztályra mindenképpen van igény a városban. Részint azért, hogy az élversenyzővé válást segítse elő a sport sokszor speciális viszonya­ihoz való idomulással Másrészt készít­se elő a gyerekeket az ezen a területen elérhetők szakmák, képzettségek megszerzésére, az ilyen profilú főisko­lákon, egyetemeken való továbbtanu­lásra. Ennek jegyében már a PTE szek­szárdi főiskola karán is formálódnak elképzelések, hogy a mi képzésünkre építve nyújtanának be akkreditációs kérelmet a sport, az egészségügy, a rekreáció sokrétű területére. Ezzel le­hetővé válna, hogy a tanulás okán ne kelljen más városba költöznie egy-egy tehetséges élsportolónak. A gimnáziumnak most a legna­gyobb fejtörést a létesítményhelyzet okozza, de jó szervezéssel alkalmazko­dással megoldható lesz, hogy a délelőt­ti szakedzések is meglegyenek, ami pluszokat jelent a képzésben, s ami­nek sikere érdekében együttműköd­nek majd az egyesületekkel- Az osztálynak be kell férnie heti hat órai edzésidőbe. Ez kezdetben okozhat némi problémát, így más lehe­tőséget is igénybe kell venni de ezen nem veszhet el az ügy - mondja Vecsési Klára, az iskola testnevelő taná­ra. - Minden lehetőséget megraga­dunk a feltételek javítására, a tornacsar­nokunk, sportudvarunk fejlesztésére. A felvételin ott voltak a szerződő egyesületek képviselői is. Mivel alap­vetően utánpótlás-nevelést szorgalma­zó városi klubokról van szó, így a több­ség már egyesületük által „bekebele­zett” gyerek volt. Szabó Noémi, az Atomerőmű-KSC Szekszárd utánpótlás-szakágvezetője is örül az újonnan jött lehetőségnek.- Mi magunk még korábban meg­szerveztük - nem kis macerával, üt­közéseket elkerülő egyeztetésekkel járt -, hogy Bálint Réka és Tamis Do­rottya, valamint a keris Hajdú Zsa­nett és a garays Balogh Dóri délelőtt is tudjon edzeni. Ha ilyen a jövőben magától értetődően létezik, igazod­va a játékos sportirányú kötelezettsé­geihez, gyakori távolléteihez, akkor ez új fejezetet nyithat a tehetséggon­dozásban. A terem biztosítása azon­ban nem ígérkezik egyszerű feladat­nak, hiába van jó néhány létesítmény a városban. Varga Balázs, a Tolle-UFC Szek­szárd utánpótlás edzője: „most azokat a jelentkezőket néztem meg, akik más egyesületben sportoltak eddig. Mintegy tizenöten jöttek el, s közü­lük két-három fiatal érdekes lehet az UFC számára. Őket szeretném még tesztelni a saját csapatomnál s csak ezután döntünk, hogy leigazoljuk-e őket, ezáltal szerződünk velük a sportiskolás képzésre is”. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents