Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-03-07 / 9. szám
2010. március 7. KULTÚRA 7 A történelmi festészet érdekességei Új időszaki kiállítás nyílt a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban Dr. Méry Éva, dr. Gaál Attila (jobbról) és Samu Attila köszöntötte a látogatókat a kiállítás megnyitóján A történelmi festészetet választotta témájául május 31-ig látható időszaki kiállításának a Wosinsky Mór Megyei Múzeum. Kovács Etelka A nemzeti öntudat felkeltésére, fenntartására már a XVIII. század utolsó éveiben létrejött műfaj bemutatása volt a legfontosabb Lovas Csilla muze- ológus számára, a „Régi dicsősé- í günk...” Festmények és litográfiák a g magyar történelem évszázadaiból - í válogatás a Fejér, a Somogy, a Zala és % a Tolna megyei múzeumok anyagá- g ból című tárlat műveinek összegyűj- E tésekor, és nem az alkotók művészi kvalitása. Mutatja ezt az is, hogy a kiállított művek közel fele ismeretlen festő alkotása, esetleg műmásolata. így látható Zrínyi kirohanásának azonos felépítésű, feszültséggel teli kompozíciója Kiss Bálint Peter Kraft után festett alkotásán, és egy ismeretlen festő Strőber Ferenc Kraft művéről készült rézmetszete alapján festett vásznán. Ez utóbbi a kiállítás-egyetlen magángyűjteményből származó darabja. A különösen az 1848-49-es szabadságharc elbukása után népszerűvé és a nemzettudat erősítése érdekében fontossá vált, korábbi tragikus, hősies vagy nemes események ábrázolásával a korabeli történésekre utaló festészeti műfaj számos alkotását kőnyomaton, vagy rézmetszetként sokszorosították, hogy minden otthonban ott lehessenek. Ezek közül is bemutat néhányat a tárlat. Fellelhetünk egy-egy gyöngyszemet is, Rákóczi Ferencnek, a magyar szabadság emblematikus alakjának portréját a történelmi festészet legismertebb alkotójától, Madarász Viktortól, a kor jellemzésére egy az abszolutizmus korában különösen népszerű festményt Kiss Bálinttól, Jablonczai Pethes János leányától búcsúzik a leopoldvári tömlöc ablakánál 1674-ben. A festő témáját a 17 századi protestánsüldözésekből meríti, amelynek aktualitását a Bach- korszakban nem csupán osztrákelle- nessége adja, de életképi megfogalmazása által felidézi a kortársakban az önkényuralom által bebörtönzött magyarok sorsát, és áttételesen a bukott magyar szabadság ügyét. Értékes vázlatokat is láthatunk: egy elsötétedett olajvázlatot Thököly Imre búcsújához Székely Bertalantól, Feszty Árpád vázlatát a Magyarok bejöveteléhez, és egy különösen érdekes, friss és mozgalmas „gyorsírással” feljegyzett pasztellt Rákóczi újratemetéséről Kassán 1906-ban az egyáltalán nem történelmi festészetéről ismert Rippl-Rónai Józseftől. Városunk lakói örömmel láthatják, hogy V. Ferdinánd királyt egy szekszárdi festőművész fia, Boros Nepomuk János festette meg. Az idősebb szekszárdiak újra találkozhatnak azzal az I. Béla királyt ábrázoló festménnyel, amely az 1950-es évekig az I. Béla király Gyógyszertár „cégére” volt, majd Szeghy Sándor patikus a múzeumnak ajándékozta. Az Életünket és vérünket a királyért című festmény pedig zeneszóval érkezett meg a múzeumba, ugyanis a keretébe épített óraszerkezet éppen akkor lépett működésbe. Ezzel elérkeztünk a kiállítás különlegességéhez, több órás kép is található itt, amelyek magyarságtudatot erősítő dallamot játszanak. Egy addig nem ismert korai palotás dallamot az egyik itt található zenélő óra játéka alapján jegyezett le a zenetudományi intézet. Az órák zenéjét a látogatók is meghallgathatják magnófelvételről. Párizs álma a szerelemről - zenével, tánccal Café de Paris címmel mutatott be valódi kabarét a Magyarországi Német Színház társulata Christoph Fortmann és Pitz Melinda az előadás egyik jelenetében ■ Nem kétséges, Párizsban vagyunk, ha a német színház március 2-án bemutatott előadását látjuk. Háttérben az Eiffel-torony, amely „éjjel eldől”, ahogy József Attila írta. Természetesen a Pigalle-on, a vidámság és köny- nyed szórakozás helyszínén járunk, egy valódi kabaréban. Éz a hely neth mentes a pikáns hangulattói, ahogy ezt már az első dal elárulja Christoph Fortmann előadásában, aki mellett két vonzó nő (Frank Ildikó és Lotz Kata) táncol. Aztán megjelenik a végzet asz- szonya (Pitz Melinda), akiért bomlanak a férfiak (Andrei Hansel és Gregor von Holdt). Utóbbi hiába énekel ezután egy másik nőnek (Frank Ildikó), az est első kabaréjelenetében hamar összetűzésbe keverednek. Miként a Café de Paris összes többi klasszikus, meg nem értésen, illetve félreértésen alapuló komikus jelenetének házaspárja. A kacagtató párbeszédeket a fergeteges színészi játék teszi igazán mulatságossá. Ahogy a dalokat, a kiváló rendezőnek, Bernd von Bömchesnek köszönhetően, tánc és színjáték teszi élővé. A vidámság mellett néha melankolikus hang is megszólal: egyszer azt mondja: „Ne menj el!” - Jaques Breit idézve, máskor: „Hagyj elmenni!”. A lírai dallamokat a DBU Band (Lozsányi Tamás zongora, Szebeni Kálmán gitár, Szecsődi István basz- szusgitár, Máté Zoltán dob) mellett Lotz Kata szép fuvolajátéka is kíséri. Az egyikhez Gaál László érdekes érintés nélküli páros táncot álmodott. A magas színtű, ötletes koreográfiában minden dalhoz más-más tánc illeszkedik a simlitől a tüzes tangón át a rock and rollig. Párizsból nem hiányozhat a sanzon, Lena Stamm végül a leghíresebbet is előadja: Edith Piaitól a Milordot. Mellette harmonika szól, igaz szintetizátor imitálja, de Lozsányi Tamás mesterien játszik rajta. Miután Lotz Kata dalából megtudtuk, „Egész Párizs egy színház”, Pitz Melindától elhangozhat az előadás mottójaként választott Caterina Valente-dal is: „Egész Párizs szerelemről álmodik”. A búcsú a leglátványosabb: akrobatikus elemekkel gazdagított rock'n' rollt táncol két pár a „Bona sera, signorina”- ra. így nem marad más hátra, mint hogy a konferanszié, pincér, színész, énekes, táncos, Solymár Dániel is elköszönjön a vendégektől: „Ez volt a mi Párizsunk, a mi Pigalle- unk”. Kovács Etelka
