Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-02-08 / 5. szám

2009. február 8 VASÁRNAP HÉTRŐL HÉTRE A magyar értelmiség felelőssége Telt ház előtt zajlott a szekszárdi Korrek-Túra Bayer Zsolttal és Stefka Istvánnal Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztőjének megjegyzéseit hallgatja Bayer Zsolt újságíró (balról), Endrei Katalin országgyűlé­si képviselő és Horváth István polgármester Hónapok óta válság van, s már hónaljig, sőt nyakig ülünk benne, miközben egyáltalán nem érez­zük úgy: kevesebbet dolgoznánk, mint korábban - kezdte az Echo Tv népszerű szerkesztő-műsorve­zetője, Bayer Zsolt az ország álla­potának kivesézését. Gyimóthy Levente Az országjáró Korrek-Túra sorozat szekszárdi állomásán az érdeklődők csordultig megtöltötték a Garay gim­názium dísztermét, ahol Bayer Zsolt mellett Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője vállalkozott helyzet- elemzésre. A házigazdák részéről dr. Pálos Miklós, a megyei közgyűlés alel- nöke és Horváth István polgármester csatlakozott a beszélgetéshez. Az est háziasszonya, Endrei Katalin (Fidesz- KDNP) országgyűlési képviselő, a női tagozat országos elnökségének tagja volt, aki a balliberális médiáról szólva nyitotta meg az estet. Endrei szerint Napóleon örülne a legjobban egy ilyen típusú médiának, mert „ha a ba­los kereskedelmi televíziókon múlna, még mindig senki nem tudna a Water­looi vereségéről.” Stefka István, az Echo Tv híradójának korábbi szerkesz­tője elmondta, milyen változásokon ment keresztül a Magyar Hírlap, míg polgári értékrendűvé vált. Hangsú­lyozta, lapjuk az elmúlt hónapban szí­nesebb, nagyobb terjedelmű lett, s az ország elismert újságíróit gyűjtötték maguk köré, akik az igazságot kutat­ják, s vetik papírra. „Egyre többet kell gürcölni, mivel a nyugati civilizáció fenntartói és a multicégek egyre több munkaórát követelnek mindenkitől” - hangsú­lyozta már Bayer Zsolt. Figyelmezte­tett: a nagy nyugati cégek mennyire nem veszi emberszámba foglalkozta­tottjaikat, s e tendencia a multik megjelenésével sajnos Magyarorszá­got is elérte. Láthatóan nem szívelik például, ha valaki megbetegszik, s szeretnék, hogy lehetőleg 68 éves ko­ráig dolgozzon a munkavállaló, aztán - ahogy az újságíró fogalmazott - „rögtön nyugdíjba vonulása után tá­vozzon az élők sorából, hogy ne kell­jen utána TB-járulékot se fizetni”. At­tól, hogy kevesen születnek, vagy ha éppen esetleg többen lennénk, még nem függ életszínvonalunk! - muta­tott rá egy téves megállapításra. Bayer kiemelte: Orbán Viktor szavai a világválság okainak kapcsán, Ba­rack Obama új amerikai elnök beik­tatásának napján is visszaköszöntek, mikor az elnök szintén a mérhetet­len önzésről és kapzsiságról beszélt. Ennek okán bizonyos körök Orbánt rögtön rasszistának állították be, Obama ugyanezen szavairól viszont már hallgattak. Bayer Zsolt szerint napjainkban el­tűntek a jóléti államok, melyek az em­berek létbiztonságát nagyrészt garan­tálták. Vérforralónak nevezte Gyur- csány Ferenc kijelentését, miszerint „szokjunk le a kádári nosztalgiáról”. Bayer úgy gondolja, egy „hazug és hi­teltelen milliárdos” ebbéli megnyilvá­nulása, aki nagyrészt az egykori álla­mi tulajdonok olcsó felvásárlásából szerezte vagyonát, minden határon túlmegy. Az Echo Tv közismert újság­írója szerint a miniszterelnökhöz ké­pest Horn Gyula vagy éppen Meggyesy Péter is a Felsőházban fog­lalhatna helyet. Bayer a magyar gazdákat nyomorí­tó uniós szabályokról szólva elmond­ta: Burgenlandban kifőzheti törköly­pálinkáját az ott élő gazda, bármiféle büntetés kiszabása nélkül, s az alpesi legelőkön is engedélyezett még a ház­nál történő marhavágás. Döbbenetes szerinte az is, hogy itthon a multik ön­költségi ár alatt vásárolják fel a tejet a magyar gazdától, s ugyanezen áruház­láncok rejtett kamerákkal figyelik éh­bérért foglalkoztatott dolgozóikat, és megszabják, mikor távozhatnak mun­kásaik a mellékhelyiségbe. Lapunk kérdésére Bayer Zsolt el­mondta: az MDF farizeus módon úgy tesz, mintha támogatná az előreho­zott választásokat azzal a „boldog tu­dattal”, hogy az SZDSZ úgyis ellenezni fogja azt. Ez alatt - a közvélemény-ku­tatások alapján - nyilván ők is érzik, hogy eg)' esetleges előrehozott válasz­tásnál esélyük se lenne a parlamentbe jutáshoz. Az ellenzék az alkotmányos berendezkedés és a közjog alapján már minden eszközt felhasznált. Ami ezen túl van, az már a nemzet dolga... Bayer Zsolt ezzel kapcsolatban bízik a mihamarabbi változásban. Az újságíró úgy gondolja, óriási a magyar értelmi­ség felelőssége: az őszödi beszéd után ki kellett volna állnia, visszautasítva mindazt, ami ott elhangzott, utat mu­tatva egyben a miniszterelnök és kor­mánya távozásának. Bé A „B”-vel való találkozás nem kuriózum, nem mági­át idéző misztikum, nem ad ámulatra okot, s még csak nem is különleges alkalom. A sajtó nem szalad össze, s a híradó sem jelentkezik drámai s azonnali megdöbbenést sürgető külön kiadással „B” közelébe kerülni nem kiváltság, nem kíván kiemelkedő képes­ségei különös szerencséi varázslatos véletlent A ter­mészetesség ízetlen, észrevétlen zamatával a szánk­ban történik meg velünk nap mint tiap, percről perc­re. Hiánya elképzelhetetlen jelenléte s a kapcsolat ve­le, mint sziklába köveseden ezeréves csigaház, eká- laszthatatlan kelléke, kikerülhetetlen rutinja min­dennapjainknak. Ezúttal is úgy találkozunk, mint általában, szimbió­zisra ítélt mivoltunkban, mégis másképp. Most külö­nös gonddal figyelem őt, gondolkodtat. Alakja a múltnak egyenes hátával gerinces jellemének emlé­két üzeni, a jövőt egészen a törzse alján kerekedő, te­kintélyre éhes pocakja köszönti. Lám, hogy megfér egymás mellett a meghajlást nem tűrő szigorú egye­nesség, s a merevséget minden ízében hárító göndör kacajt idéző vidámság, bohóság, s a kerekedő for­mákban rejlő melegszívű jóság. „B’’-t nem kell szóra bírni, az arcképét sejtető csend­élet is beszédes dísze volna a falnak, lénye, jelene, jö­vője, s múltja a szó. A cseperedő kis „ b "4pólya helyett szavak ringatták, szavak ölelő karjában barátkozik a nagyok világával s szavak ígéretében rejlik nyu­galmat adó halhatatlan jövőképe is. Mediterrán származása, ógörög őseinek emléke már rég a feledés martalékaivá lettek, pedig „B" élete el­képzelhetetlen, s léte értelmetlen 41 édestestvére nél­kül Ő maga hamar érkezett, rögtön az első után, s a második hely azóta is, mint enyvvel felnyalt bélyeg, úgy kíséri az éleiét Az ezüstérem fénye csak látszólag öröm és mámor, „B” tudja, s érzi, hogy a napon, ha forgatod, csak az arany csillog igazán. Az örök vesz­tes második bánata s a csalódottság fanyar íze kese­ríti édeset óhajtó kerekíted pocakját nap, mint nap. Holott büszkeség és méltóság kövezhetné délutáni sé­táját A-ból B-be, s emelt fővel tekinthetne a hosszan kígyózó várakozókra háta mögé, az ABC-ben sor­ban állva szabad perceiben. Hiszen mivé lenne az emberiség, életünk és vérünk egy csoportja „B” nél­kül?! Miként őriznénk vitaminnal felfegyverzett egészségünk „B”-t nélkülözve?! Mi értelme lenne az A jnvbának, ha nincsen B? Hová járna okosodni az a sok kis cserfes 6 éves, aki már nem fért be az l.a osz­tályba? Vajon mit szólnának a belgák, ha egyszeri­ben csak elvesztenék dédelgetett felségjelüket, a „B”-t, s Európa fővárosa, Brüsszel a Rüsszel nevet viselné?! Vajon éppoly álomszép volna-e „B” nélkül Arbados és Ali? Mi lenne az áruházak polcain az „A” rizzsel „B ” nélküli csendes magányban? Miié lenne egy foci­meccs a futball drukkerek krémje, a B-közép eleven léte nélkül? S minek lenne nagyon is ki a négy kere­ke, ha nem épp a Mercedes B-osztálynak?! Lehetnénk- e egyáltalán igazán boldogok valaha, „B” nélkül? Hiányozna, ha nem volna. Szelleme ott van minden­ben, a borban, a Balatonban, egy újszülött babában, egy csinos barnában, a hátsó udvari baromfiban, a bárány bégetésben, egy bukott büfékben, egy baráti beszélgetésben, a baloldalban s a jobban. Más volna az élet„B’’ nélkül Hiába kínálják helyette hivalkodó formás külsejüket A, C, D, G, T vagy éppen Z... „B” csak egy van! /B. E alias BenkőEszter/

Next

/
Thumbnails
Contents